Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
11 kapcsolatok: Farkas Ádám (közgazdász), Farkas István (közgazdász), Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Október 1., Országgyűlés, Szabályozó hatóság, Szász Károly (közgazdász), 2000, 2013.
Farkas Ádám (közgazdász)
Farkas Ádám (Budapest, 1968. március 7. –) magyar közgazdász.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Farkas Ádám (közgazdász) · Többet látni »
Farkas István (közgazdász)
Farkas István (Sajóvelezd, 1950. január 28. –) magyar közgazdász, pénzügyi szakpolitikus, miniszterhelyettes, kormánybiztos.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Farkas István (közgazdász) · Többet látni »
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Magyarország · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Október 1. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Országgyűlés · Többet látni »
Szabályozó hatóság
A nemzeti szabályozó hatóság (angolul: National Regulatory Authority, röviden: NRA), vagy önálló szabályozó szerv egy hatalmi ágaktól független, közhatalmi hatáskörökkel rendelkező államigazgatási szerv, jellemzően ügynökség, hivatal vagy hatóság.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Szabályozó hatóság · Többet látni »
Szász Károly (közgazdász)
Szász Károly (Budapest, 1957. január 10. –) magyar közgazdász, bankár, 2014-től a Semmelweis Egyetem kancellárja.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és Szász Károly (közgazdász) · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és 2000 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és 2013 · Többet látni »
