Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
159 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Amiens, Antiochia, Antiokheia, Aquileia, Arany (kémiai elem), Arelate, Arles, Augustus római császár, Aurelianus római császár, Ázsia, Ókori Róma, Bithünia, Bizánc, Britannia (provincia), Bronz, Caius Iulius Caesar, Caracalla római császár, Constans római császár, Diocletianus római császár, Dombormű, Dominatus, Domitianus római császár, Európa, Ezüst, Fönícia, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Constantius Gallus, Flavius Honorius római császár, Flavius Magnus Magnentius, Flavius Valens római császár, Galerius római császár, Gallia, Gallienus római császár, Gótok, Görög nyelv, Görögország, Gemma (ékkő), Geta római császár, Gratianus római császár, I. Constantinus római császár, I. Constantius római császár, I. e. 3. század, I. e. 4. század, I. e. 44, I. e. 5. század, I. Theodosius római császár, I. Valentinianus, I. Valentinianus római császár, II. Claudius, ..., II. Claudius Gothicus római császár, II. Constantius római császár, III. Gordianus római császár, Iovianus római császár, Jovianus, Karthágó, Köln, Konstantinápoly, Kr. e. 15, Latin nyelv, Londinium, Lugdunum, Lugdunum Sequanorum, Magyar nyelv, Magyarország, Marcus Antonius, Marcus Aurelius Carus római császár, Marcus Aurelius Probus római császár, Mediolanum (Milánó), Milánó, Mitológia, Nemesfém, Nero római császár, Nicomedia, Ostia, Pavia, Pénzverés, Postumus gall császár, Provincia, Publius Cornelius Tacitus, Rajna, Ravenna, Réz, Róma, Római Birodalom, Senatus, Septimius Severus római császár, Seregháza, Sestertius, Sirmium, Solidus, Szaloniki, Szávaszentdemeter, Sziszek, Tetrarchia, Ticinum, Trákia, Trebonianus Gallus római császár, Valens római császár, Valerianus, Vespasianus római császár, Vetranio, Victorinus gall császár, Viminacium, Vitellius római császár, 2. század, 215, 230-as évek, 251, 257, 259, 260, 262, 268, 269, 271, 272, 274, 279, 284, 286, 293, 294, 295, 296, 3. század, 306, 307, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 318, 320, 324, 326, 330, 335, 337, 340, 348, 350, 364, 365, 378, 383, 388, 393, 395, 4. század, 400, 414, 423, 445, 455, 456, 5. század. Bővíteni index (109 több) »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Amiens
Amiens város Franciaországban, 120 kilométerre északra Párizstól, Pikárdiában.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Amiens · Többet látni »
Antiochia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiokheia.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Antiochia · Többet látni »
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Antiokheia · Többet látni »
Aquileia
Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Aquileia · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Arelate
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arles.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Arelate · Többet látni »
Arles
Arles (provanszálul: Arle) egy délkelet-franciaországi történelmi város.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Arles · Többet látni »
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Augustus római császár · Többet látni »
Aurelianus római császár
Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9. – Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Aurelianus római császár · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ázsia · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ókori Róma · Többet látni »
Bithünia
Bithünia ókori terület Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Bithünia · Többet látni »
Bizánc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Bizánc · Többet látni »
Britannia (provincia)
Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Britannia (provincia) · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Bronz · Többet látni »
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Caius Iulius Caesar · Többet látni »
Caracalla római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Caracalla római császár · Többet látni »
Constans római császár
Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt. Flavius Iulius Constans vagy I. Constans (Italia, 320 vagy 323 – Vicus Helena, 350 januárja) római császár 337-től haláláig.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Constans római császár · Többet látni »
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Diocletianus római császár · Többet látni »
Dombormű
Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Dombormű · Többet látni »
Dominatus
A dominatus a principatust felváltó uralkodói rendszer a Római Birodalomban.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Dominatus · Többet látni »
Domitianus római császár
Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Domitianus római császár · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Európa · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ezüst · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Fönícia · Többet látni »
Flavius Arcadius bizánci császár
Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Flavius Arcadius bizánci császár · Többet látni »
Flavius Constantius Gallus
Gallus solidusa Flavius Gallus (teljes nevén Flavius Claudius Constantius Gallus) a Constantinus-dinasztia tagja, a Római Birodalom keleti részének caesarja.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Flavius Constantius Gallus · Többet látni »
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Flavius Honorius római császár · Többet látni »
Flavius Magnus Magnentius
Flavius Magnus Magnentius (Samarobriva, 303 – Lyon, 353. augusztus 11.) elrómaiasodott frank hadvezér.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Flavius Magnus Magnentius · Többet látni »
Flavius Valens római császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valens római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Flavius Valens római császár · Többet látni »
Galerius római császár
Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Galerius római császár · Többet látni »
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Gallia · Többet látni »
Gallienus római császár
Publius Licinius Egnatius Gallienus, általánosan elterjedt néven Gallienus császár (Etruria, 218 körül – Mediolanum, 268 szeptembere) a Római Birodalom császára volt: 253-tól 260-ig apja, I. Valerianus társcsászára, majd 268-ig egyedül császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Gallienus római császár · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Gótok · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Görög nyelv · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Görögország · Többet látni »
Gemma (ékkő)
Caius Octavianus Caesar Augustus császárt ábrázoló vésett ékkő I. Constantinus római császár megkoronázása egy kámeán Az ékkő (latinul: gemma) vésett díszítésű drágakövek összefoglaló neve.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Gemma (ékkő) · Többet látni »
Geta római császár
Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus, született Publius Septimius Geta, (Róma, 189. március 27. – Róma, 211. december 26.) 209 és meggyilkolása között Caracalla társcsászára a Római Birodalomban.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Geta római császár · Többet látni »
Gratianus római császár
Gratianus, teljes nevén Flavius Gratianus (Sirmium, 359. április 18. vagy május 23. – Lugdunum, 383. augusztus 25.) római császár (367/375 – 383), I. Valentinianus nagyobbik fia, II. Valentinianus bátyja.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Gratianus római császár · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. Constantinus római császár · Többet látni »
I. Constantius római császár
Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. Constantius római császár · Többet látni »
I. e. 3. század
A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. e. 3. század · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 44
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. e. 44 · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. e. 5. század · Többet látni »
I. Theodosius római császár
I.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. Theodosius római császár · Többet látni »
I. Valentinianus
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Valentinianus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. Valentinianus · Többet látni »
I. Valentinianus római császár
I.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és I. Valentinianus római császár · Többet látni »
II. Claudius
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Claudius Gothicus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és II. Claudius · Többet látni »
II. Claudius Gothicus római császár
Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és II. Claudius Gothicus római császár · Többet látni »
II. Constantius római császár
Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és II. Constantius római császár · Többet látni »
III. Gordianus római császár
Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Augustus, általánosan elterjedt néven III.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és III. Gordianus római császár · Többet látni »
Iovianus római császár
Flavius Claudius Iovianus (Singidunum, 331 – Dadastana, 364. február 17.), a római katonacsászárok egyike, uralkodott 363-tól 364-ig.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Iovianus római császár · Többet látni »
Jovianus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iovianus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Jovianus · Többet látni »
Karthágó
Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Karthágó · Többet látni »
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Köln · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Konstantinápoly · Többet látni »
Kr. e. 15
#ÁTIRÁNYÍTÁS i. e. 15.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Kr. e. 15 · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Latin nyelv · Többet látni »
Londinium
Londinium a római kori Britannia provincia fővárosa volt, London történelmi városrésze, a mai City of London helyén, amelynek határát a védelmi célokból épített London Wall jelölte ki.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Londinium · Többet látni »
Lugdunum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lugdunum Sequanorum.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Lugdunum · Többet látni »
Lugdunum Sequanorum
Lugdunum Sequanorum a mai Lyon helyén állt forgalmas római város, amelyet i. e. 43-ban alapítottak, s a későbbiekben Gallia központja volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Lugdunum Sequanorum · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Magyarország · Többet látni »
Marcus Antonius
Marcus Antonius mellszobra Marcus Antonius (Kr. e. 83. január 14. – Kr. e. 30. augusztus 1.) római politikus, hadvezér, Caius Iulius Caesar híve, a II. triumvirátus tagja, VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő férje, aki az Octavianustól elszenvedett vereség hatására önkezével vetett véget életének.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Marcus Antonius · Többet látni »
Marcus Aurelius Carus római császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Carus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Marcus Aurelius Carus római császár · Többet látni »
Marcus Aurelius Probus római császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Probus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Marcus Aurelius Probus római császár · Többet látni »
Mediolanum (Milánó)
Mediolanum ókori település Itália északi részén, eredetileg Etruria kelták által lakott részén.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Mediolanum (Milánó) · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Milánó · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Mitológia · Többet látni »
Nemesfém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemesfém (egyértelműsítő lap).
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Nemesfém · Többet látni »
Nero római császár
Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Nero római császár · Többet látni »
Nicomedia
Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia, a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Nicomedia · Többet látni »
Ostia
Ostia (/ɒstɪə/), (más néven Ostia Lido vagy Lido di Roma vagy Lido di Ostia) település Olaszországban, a Római kerületben, a Tirrén-tenger partján.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ostia · Többet látni »
Pavia
Pavia (IPA paˈviːa) város az olaszországi Lombardia régióban.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Pavia · Többet látni »
Pénzverés
A pénzverés kialakulása egyidős a fémpénz megjelenésével.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Pénzverés · Többet látni »
Postumus gall császár
Marcus Cassianius Latinius Postumus (? – 268) római hadvezér, a Gall Birodalom császára 258–268 között, Gallienus ellencsászára.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Postumus gall császár · Többet látni »
Provincia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római provinciák.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Provincia · Többet látni »
Publius Cornelius Tacitus
Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Publius Cornelius Tacitus · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Rajna · Többet látni »
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ravenna · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Réz · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Róma · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Római Birodalom · Többet látni »
Senatus
A senatus, magyarosan szenátus az egész római történelmet végigkísérő, az idők előrehaladtával más-más jogokkal felruházott, és sokszor változó létszámú testület volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Senatus · Többet látni »
Septimius Severus római császár
Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Septimius Severus római császár · Többet látni »
Seregháza
Seregháza (korábban Szerdicsa,, vendül Serdiča) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Seregháza · Többet látni »
Sestertius
A sestertius egy római érme volt, a római pénzrendszer alapvető és legfontosabb pénzegysége.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Sestertius · Többet látni »
Sirmium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Sirmium · Többet látni »
Solidus
Iulianus solidusza A solidus római és bizánci aranypénz volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Solidus · Többet látni »
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Szaloniki · Többet látni »
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Szávaszentdemeter · Többet látni »
Sziszek
Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Sziszek · Többet látni »
Tetrarchia
A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Tetrarchia · Többet látni »
Ticinum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pavia Kategória:A Római Birodalom városai.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Ticinum · Többet látni »
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Trákia · Többet látni »
Trebonianus Gallus római császár
Imperator Caesar Caius Vibius Trebonianus Gallus Augustus, általánosan elterjedt néven Trebonianus Gallus császár (Italia, 206 – Interamna, 253 augusztusa) a Római Birodalom császára 251-től haláláig.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Trebonianus Gallus római császár · Többet látni »
Valens római császár
Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Valens római császár · Többet látni »
Valerianus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valerianus római császár.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Valerianus · Többet látni »
Vespasianus római császár
Imperator Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Vespasianus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Rente, 9. november 17. – Róma, 79. június 23.) a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik princepse.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Vespasianus római császár · Többet látni »
Vetranio
Vetranio (Flavius Vetranio Augustus; ? – 356 körül), elterjedt helytelen névformában Vetriano, római hadvezér és politikus, 350-ben Constans halála után a Római Birodalom császárává (caesar) kiáltotta ki magát.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Vetranio · Többet látni »
Victorinus gall császár
Marcus Piavonius Victorinus a Gall Birodalom császára volt 268 és 271 között, követve Marcus Aurelius Mariust a trónon.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Victorinus gall császár · Többet látni »
Viminacium
Viminacium romjai Szerbiában, Kostolac mellett. Viminacium (VIMINACIVM) ókori római város (tartományi főváros) és katonai táborhely volt az egykori Felső Moesiában.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Viminacium · Többet látni »
Vitellius római császár
Aulus Vitellius Augustus Imperator Germanicus, általánosan elterjedt néven Vitellius császár, született Aulus Vitellius (Nuceria Alfaterna, 15. szeptember 24. – Róma, 69. december 22.) a Római Birodalom császára (69. április 17-étől haláláig), a négy császár évének harmadik uralkodója volt.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és Vitellius római császár · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 2. század · Többet látni »
215
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 215 · Többet látni »
230-as évek
Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 180-as évek – 190-es évek – 200-as évek – 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek Évek: 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 230-as évek · Többet látni »
251
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 251 · Többet látni »
257
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 257 · Többet látni »
259
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 259 · Többet látni »
260
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 260 · Többet látni »
262
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 262 · Többet látni »
268
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 268 · Többet látni »
269
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 269 · Többet látni »
271
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 271 · Többet látni »
272
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 272 · Többet látni »
274
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 274 · Többet látni »
279
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 279 · Többet látni »
284
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 284 · Többet látni »
286
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 286 · Többet látni »
293
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 293 · Többet látni »
294
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 294 · Többet látni »
295
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 295 · Többet látni »
296
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 296 · Többet látni »
3. század
A 3.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 3. század · Többet látni »
306
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 306 · Többet látni »
307
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 307 · Többet látni »
309
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 309 · Többet látni »
310
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 310 · Többet látni »
311
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 311 · Többet látni »
312
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 312 · Többet látni »
313
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 313 · Többet látni »
314
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 314 · Többet látni »
318
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 318 · Többet látni »
320
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 320 · Többet látni »
324
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 324 · Többet látni »
326
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 326 · Többet látni »
330
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 330 · Többet látni »
335
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 335 · Többet látni »
337
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 337 · Többet látni »
340
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 340 · Többet látni »
348
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 348 · Többet látni »
350
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 350 · Többet látni »
364
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 364 · Többet látni »
365
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 365 · Többet látni »
378
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 378 · Többet látni »
383
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 383 · Többet látni »
388
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 388 · Többet látni »
393
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 393 · Többet látni »
395
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 395 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 4. század · Többet látni »
400
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 400 · Többet látni »
414
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 414 · Többet látni »
423
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 423 · Többet látni »
445
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 445 · Többet látni »
455
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 455 · Többet látni »
456
Nincs leírás.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 456 · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Pénzverdék a római császárkorban és 5. század · Többet látni »
