Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Albánia, Alexander Dubček, Bába Iván, Bulgária, Csehek, Csehszlovákia, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Felvidék, František Kriegel, Gereben Ágnes, Gustáv Husák, I. Vencel cseh fejedelem, Jan Palach, Január 16., Jugoszlávia, Kassai kormányprogram, Kádár János (politikus), Lengyelország, Leonyid Iljics Brezsnyev, Magyar Néphadsereg, Magyar részvétel a Csehszlovákia elleni 1968-as intervencióban, Magyarok, Magyarország, Moszkva, Nacionalizmus, Német Demokratikus Köztársaság, Németek, Prága, Propaganda, Románia, Szlovákiai magyarok, Szocializmus, Szovjetunió, Varsói Szerződés, Védőszent, Vencel tér, 1945, 1968, 1969.
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Prágai tavasz és Albánia · Többet látni »
Alexander Dubček
Alexander Dubček (Zayugróc, 1921. november 27. – Prága, 1992. november 7.) szlovák kommunista politikus, rövid ideig Csehszlovákia vezetője (1968–1969), a prágai tavasz kulcsfigurája.
Új!!: Prágai tavasz és Alexander Dubček · Többet látni »
Bába Iván
Bába Iván (Teplice, Csehszlovákia, 1950. június 25. –) műfordító, szerkesztő, diplomata, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt 2010–2014 között.
Új!!: Prágai tavasz és Bába Iván · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Prágai tavasz és Bulgária · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Prágai tavasz és Csehek · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Prágai tavasz és Csehszlovákia · Többet látni »
Csehszlovákia Kommunista Pártja
Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) - szlovákul: Komunistická strana Československa (rövidítve KSČ) - 1921 és 1992 között működő szélsőbaloldali parlamenti párt volt Csehszlovákiában, a Kommunista Internacionálé tagja.
Új!!: Prágai tavasz és Csehszlovákia Kommunista Pártja · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Prágai tavasz és Felvidék · Többet látni »
František Kriegel
František Kriegel (Stanislau, 1908. április 10. - Prága, 1979. december 3.) csehszlovák orvos, kommunista politikus, csehszlovák nemzetgyűlési képviselő és a föderatív Csehszlovák Szövetségi Gyűlés tagja.
Új!!: Prágai tavasz és František Kriegel · Többet látni »
Gereben Ágnes
Gereben Ágnes (Budapest, 1947. szeptember 21. – Budapest, 2015. március 17.) házassága révén: Kun Miklósné, magyar irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár.
Új!!: Prágai tavasz és Gereben Ágnes · Többet látni »
Gustáv Husák
Gustáv Husák szül.
Új!!: Prágai tavasz és Gustáv Husák · Többet látni »
I. Vencel cseh fejedelem
I.
Új!!: Prágai tavasz és I. Vencel cseh fejedelem · Többet látni »
Jan Palach
Jan Palach (Prága, 1948. augusztus 11. – Prága, 1969. január 19.) cseh egyetemista, aki 1969.
Új!!: Prágai tavasz és Jan Palach · Többet látni »
Január 16.
Névnapok: Gusztáv + Ahmed, Benkő, Dániel, Fáni, Fanni, Godó, Gotfrid, Hendrik, Henrik, Honorát, Honorátusz, Honóriusz, Izidor, Izor, Janina, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Marcell, Marsall, Otelló, Ottó, Ozor, Priszcilla, Stefánia, Stefi, Szidor, Uzor.
Új!!: Prágai tavasz és Január 16. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Prágai tavasz és Jugoszlávia · Többet látni »
Kassai kormányprogram
A kassai kormányprogramot a csehszlovák kormány adta ki 1945-ben.
Új!!: Prágai tavasz és Kassai kormányprogram · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Prágai tavasz és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Prágai tavasz és Lengyelország · Többet látni »
Leonyid Iljics Brezsnyev
Leonyid Iljics Brezsnyev (oroszul: Леони́д Ильи́ч Бре́жнев, ukránul: Леонід Ілліч Брежнєв; Kamenszkoje, Orosz Birodalom, 1906. december 19. – Moszkva, 1982. november 10.) szovjet politikus.
Új!!: Prágai tavasz és Leonyid Iljics Brezsnyev · Többet látni »
Magyar Néphadsereg
A Magyar Néphadsereg (rövidítve MN) a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek elnevezése volt 1951 és 1990 között.
Új!!: Prágai tavasz és Magyar Néphadsereg · Többet látni »
Magyar részvétel a Csehszlovákia elleni 1968-as intervencióban
A magyar részvételre a Csehszlovákia elleni intervencióban a prágai tavasz nevű csehszlovákiai politikai demokratizációs folyamat fejleményeként került sor.
Új!!: Prágai tavasz és Magyar részvétel a Csehszlovákia elleni 1968-as intervencióban · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Prágai tavasz és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Prágai tavasz és Magyarország · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Prágai tavasz és Moszkva · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Prágai tavasz és Nacionalizmus · Többet látni »
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Új!!: Prágai tavasz és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Prágai tavasz és Németek · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Prágai tavasz és Prága · Többet látni »
Propaganda
Propaganda poszter, amely a bevándorlók Kaliforniába való költöztetését népszerűsíti A propaganda a latin propagare szóból ered, melynek jelentése „terjeszteni”.
Új!!: Prágai tavasz és Propaganda · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Prágai tavasz és Románia · Többet látni »
Szlovákiai magyarok
50-100% 0-10% A szlovákiai magyarok vagy felvidéki magyarokA Felvidék csak 1920 óta jelenti a mai Szlovákia területének egészét, korábban csak a Magyar Királyság északi hegyvidéki területét jelentette, így a Kisalföld mai szlovákiai területe nem tartozott hozzá egyike azon kisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződések következtében alakultak ki.
Új!!: Prágai tavasz és Szlovákiai magyarok · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Prágai tavasz és Szocializmus · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Prágai tavasz és Szovjetunió · Többet látni »
Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.
Új!!: Prágai tavasz és Varsói Szerződés · Többet látni »
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Új!!: Prágai tavasz és Védőszent · Többet látni »
Vencel tér
A Vencel tér (csehül: Václavské náměstí) Prága új városrészében (Nové Město) található.
Új!!: Prágai tavasz és Vencel tér · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Prágai tavasz és 1945 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Prágai tavasz és 1968 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Prágai tavasz és 1969 · Többet látni »
