Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Prágai Szent Adalbert

Index Prágai Szent Adalbert

Prágai Szent Adalbert (csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech), (955 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír.

74 kapcsolatok: Aachen, Aventinus (római domb), Ószeminárium, Bencések, Benczúr Gyula (festő), Bory Jenő, Bory-vár, Budapest X. kerülete, Cseh nyelv, Csehország, Délvidék, December 30., Esztergom, Esztergomi bazilika, Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom), Franciaország, Gaeta, Géza magyar fejedelem, Gniezno, I. Boleszláv lengyel király, I. Mieszko lengyel fejedelem, II. Boleszláv cseh fejedelem, II. Ottó német-római császár, III. Ottó német-római császár, Károly híd, Keresztény szerzetesség, Kereszténység, Krakkó, Kristó Gyula, Lausitz, Lengyel nemzetiségi templom, Lengyel nyelv, Lengyelország, Libice nad Cidlinou, Magdeburg, Magyarország, Mainz, Morvaország, Nyugati-Bug, Odera, Paskai László, Püspök, Přemysl-ház, Piast-dinasztia, Pomeránia, Poroszok, Poroszország (történeti), Prague, Prágai főegyházmegye, Querfurti Brúnó, ..., Ravenna, Rábé, Sarolt fejedelemasszony, Sebestyén (missziós püspök), Szászország, Szent Adalbert Egyesület, Szent Adalbert-díj, Szent Asztrik, Szilézia, Tóth Béla (újságíró), Vértanú, Veszprémy László, Visztula, Vojtěchov (Chrudimi járás), XV. János pápa, 1000, 2001, 955, 981, 983, 989, 994, 995, 997. Bővíteni index (24 több) »

Aachen

bélyeg Az aacheni városháza Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Aachen · Többet látni »

Aventinus (római domb)

Az Aventinus egyike a hét dombnak, amelyekre Róma épült.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Aventinus (római domb) · Többet látni »

Ószeminárium

Az Ószeminárium, Nagyszeminárium vagy Szent Adalbert Központ az esztergomi bazilika szomszédságában a Várhegy tövében áll, a Szent István tér északi oldalán.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Ószeminárium · Többet látni »

Bencések

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Bencések · Többet látni »

Benczúr Gyula (festő)

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »

Bory Jenő

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Bory Jenő · Többet látni »

Bory-vár

A Bory-vár egy különleges épületcsoport Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben, melyet Bory Jenő (1879–1959) székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt egymaga épített és díszített évtizedeken át, emléket állítva a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Bory-vár · Többet látni »

Budapest X. kerülete

Óhegy) Lakótelep a Mádi utcában Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Budapest X. kerülete · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Cseh nyelv · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Csehország · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Délvidék · Többet látni »

December 30.

Névnapok: Dávid + Anízia, Aníziusz, Dakó, Dénes, Dienes, Dókus, Dózsa, Hunor, Hunóra, Liberátusz, Libériusz, Libor, Libóriusz, Lotár, Margit, Sebő, Sebők, Szabin, Zalán, Zoárd, Zuárd.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és December 30. · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Esztergomi bazilika · Többet látni »

Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)

A Várhegy eredeti terve a kincstár előterében. A makett szintén korabeli. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom) · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Franciaország · Többet látni »

Gaeta

Gaeta település Olaszországban, Lazio régióban, Latina megyében.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Gaeta · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Gniezno

Gniezno (IPA:,, régi magyar neve Gnézna) lengyel város Nagy-Lengyelország vajdaságban, a Gnieznói járás székhelye.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Gniezno · Többet látni »

I. Boleszláv lengyel király

I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és I. Boleszláv lengyel király · Többet látni »

I. Mieszko lengyel fejedelem

Mieszko dénárja I. Mieszko (932 – 992. május 25.), lengyel uralkodó volt 960-tól haláláig.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és I. Mieszko lengyel fejedelem · Többet látni »

II. Boleszláv cseh fejedelem

II.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és II. Boleszláv cseh fejedelem · Többet látni »

II. Ottó német-római császár

II. Ottó és Theophanu Krisztus áldó keze alatt II.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és II. Ottó német-római császár · Többet látni »

III. Ottó német-római császár

III.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és III. Ottó német-római császár · Többet látni »

Károly híd

Prágai hidak (és egyéb nevezetességek) A Károly híd (Karlův most) Európa egyik legrégibb hídja.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Károly híd · Többet látni »

Keresztény szerzetesség

A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Keresztény szerzetesség · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Kereszténység · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Krakkó · Többet látni »

Kristó Gyula

Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Kristó Gyula · Többet látni »

Lausitz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lausitz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Lausitz · Többet látni »

Lengyel nemzetiségi templom

A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Lengyel nemzetiségi templom · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Lengyelország · Többet látni »

Libice nad Cidlinou

Libice nad Cidlinou település Csehországban, a Nymburki járásban.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Libice nad Cidlinou · Többet látni »

Magdeburg

Magdeburg városrészei Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Magdeburg · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Magyarország · Többet látni »

Mainz

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Mainz · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Morvaország · Többet látni »

Nyugati-Bug

A Bug (ukránul Західний Буг, oroszul Западный Буг, belaruszul Заходні Буг) folyó Ukrajnában, Fehéroroszországban és Lengyelországban, a Narew bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Nyugati-Bug · Többet látni »

Odera

Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Odera · Többet látni »

Paskai László

Paskai László Pacifik O.F.M. magyar ferences szerzetes, katolikus pap.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Paskai László · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Püspök · Többet látni »

Přemysl-ház

A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Přemysl-ház · Többet látni »

Piast-dinasztia

Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Piast-dinasztia · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Pomeránia · Többet látni »

Poroszok

A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Poroszok · Többet látni »

Poroszország (történeti)

A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Poroszország (történeti) · Többet látni »

Prague

#ÁTIRÁNYÍTÁS Prága.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Prague · Többet látni »

Prágai főegyházmegye

A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Prágai főegyházmegye · Többet látni »

Querfurti Brúnó

Querfurti Szent Brúnó (Querfurt, 974 körül – Poroszország, 1009. március 14.) szentté avatott érsek, hittérítő, vértanú.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Querfurti Brúnó · Többet látni »

Ravenna

Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Ravenna · Többet látni »

Rábé

Rábé (szerbül Рабе / Rabe) Törökkanizsa községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Rábé · Többet látni »

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Sarolt fejedelemasszony · Többet látni »

Sebestyén (missziós püspök)

Boldog Sebestyén (950-970 között – 1036. december 20.) a másodikként és ötödikként számontartott esztergomi érsek volt 1002 és 1007 között, majd 1012 után.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Sebestyén (missziós püspök) · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Szászország · Többet látni »

Szent Adalbert Egyesület

Ólomüvegablak a lengyelországi Darłowoban, a Szent Mária-templomban A Szent Adalbert Egyesület (hivatalos neve: Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete) a kőbányai Lengyel Templom közössége által alapított karitatív és kulturális szervezet.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Szent Adalbert Egyesület · Többet látni »

Szent Adalbert-díj

A Szent Adalbert nevét viselő Esztergom-Budapesti főegyházmegyei kitüntetést Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek alapította 2001.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Szent Adalbert-díj · Többet látni »

Szent Asztrik

Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett Szent Asztrik (Anasztáz-Asztrik, Szent, Ascherik, Ascerius, Aserik, Asrik) (Bajorország, 955 – Kalocsa, 1036) a negyediknek számontartott esztergomi érsek, majd az első kalocsai érsek, térítő pap volt.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Szent Asztrik · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Szilézia · Többet látni »

Tóth Béla (újságíró)

Tóth Béla (Pest, 1857. október 20. – Budapest, 1907. április 3.) magyar újságíró, filológus, művelődéstörténész, író és műfordító.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Tóth Béla (újságíró) · Többet látni »

Vértanú

Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Vértanú · Többet látni »

Veszprémy László

Veszprémy László (Budapest, 1958. március 26. –) magyar történész, könyvtáros.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Veszprémy László · Többet látni »

Visztula

A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Visztula · Többet látni »

Vojtěchov (Chrudimi járás)

Vojtěchov település Csehországban, a Chrudimi járásban.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és Vojtěchov (Chrudimi járás) · Többet látni »

XV. János pápa

XV.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és XV. János pápa · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 1000 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 2001 · Többet látni »

955

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 955 · Többet látni »

981

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 981 · Többet látni »

983

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 983 · Többet látni »

989

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 989 · Többet látni »

994

Kategória:10. század.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 994 · Többet látni »

995

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 995 · Többet látni »

997

Nincs leírás.

Új!!: Prágai Szent Adalbert és 997 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »