Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Proterozoikum

Index Proterozoikum

Anortozitos rétegsor a dél-afrikai proterozoikumból A proterozoikum vagy földtörténeti előidő egy földtörténeti eon, a komplex élet virágzása előtti nagy periódus.

75 kapcsolatok: Afrika, Agyagpala, Antarktisz, Archaikum, Archeák, Ausztrália (kontinens), Állatok, Észak-Amerika, Baktériumok, Barnamoszatok, Cianobaktériumok, Dél-Afrika (régió), Dél-Amerika, Dolomit, Ediacara, Ediakara, Ediakara-fauna, Eon, Eukarióták, Eurázsia, Evolúció, Fanerozoikum, Földtörténet, Fosszília, Gneisz, Gombák, Gránit, Grönland, Hógolyó-Föld, Homokkő, India, Iowa, Kambrium, Kanada, Kékalgák, Kriogén, Laterit, Légkör, Lemeztektonika, Litoszféra, Magmás kőzetek, Magnézium, Mészkő (kőzet), Metamorf kőzetek, Meteorit, Mezoproterozoikum, Mya (időegység), Nagy oxigenizációs esemény, Napfolt, Növények, ..., Neoproterozoikum, Oroszország, Oxigén, Paleoproterozoikum, Paleozoikum, Pannotia, Pörgekarúak, Prekambrium, Prokarióták, Protiszták, Rétegtan, Rodinia, Signor–Lipps hatás, Skandinávia, Spitzbergák, Sudbury-medence, Sugárállatkák, Sztromatolit, Szuperkontinens, Tillit, Varv, Vas-oxid, Zöldmoszatok, 1975, 1979. Bővíteni index (25 több) »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: Proterozoikum és Afrika · Többet látni »

Agyagpala

Az agyagpala vagy argillit vízből leülepedett üledékes kőzetből, az agyagból kisfokú metamorfizálódással kialakuló metamorf kőzet (metamorfit).

Új!!: Proterozoikum és Agyagpala · Többet látni »

Antarktisz

Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.

Új!!: Proterozoikum és Antarktisz · Többet látni »

Archaikum

Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja.

Új!!: Proterozoikum és Archaikum · Többet látni »

Archeák

Az archeák (a görög αρχαία, „ősi eredetűek” kifejezésből), korábbi, elavult nevükön ősbaktériumok (Archaebacteria) az élő szervezetek egyik nagy csoportja.

Új!!: Proterozoikum és Archeák · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Új!!: Proterozoikum és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Proterozoikum és Állatok · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Proterozoikum és Észak-Amerika · Többet látni »

Baktériumok

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.

Új!!: Proterozoikum és Baktériumok · Többet látni »

Barnamoszatok

A barnamoszatok (Phaeophyceae) a Chromalveolata országba tartozó sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének legfejlettebb szerveződésű osztálya. Korábbi rendszerezésekben önálló törzsnek tekintették Phaeophyta néven, amit a növények, majd a protiszták országába sorolták. Nem tartoznak a növények közé, ugyanis a sejttani vizsgálatok igazolták, hogy csak másodlagosan autotróf szervezetek, úgynevezett metaalgák. Az ősi heterotróf egysejtű vörösmoszatot kebelezett be, melyet nem megemésztett, hanem belső együttélésbe, endoszimbiózisba, helyesebben endocitobiózisba került vele, így az eredeti heterotróf élőlény autotróffá alakult. A növények országát viszont az elsődlegesen autotróf szervezeteknek tartják fenn, így egyebek mellett a barnamoszatok ezért sem tekinthetők növényeknek. A törzs morfológiai, szaporodási és fejlődéstani sajátosságai mégis a növények felé mutatnak, amely valójában konvergencia, és a növényekéhez hasonló autotróf életmód következménye.

Új!!: Proterozoikum és Barnamoszatok · Többet látni »

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Új!!: Proterozoikum és Cianobaktériumok · Többet látni »

Dél-Afrika (régió)

Dél-Afrika országai A Dél-Afrika elnevezés az afrikai kontinens déli, viszonylag elkeskenyedő végződését foglalja magába.

Új!!: Proterozoikum és Dél-Afrika (régió) · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Új!!: Proterozoikum és Dél-Amerika · Többet látni »

Dolomit

A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.

Új!!: Proterozoikum és Dolomit · Többet látni »

Ediacara

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ediakara.

Új!!: Proterozoikum és Ediacara · Többet látni »

Ediakara

''Dickinsonia'' lenyomata. Trilobiták őse lehetett. ''Charnia'' lenyomata. ''Kimberella'' lenyomata. Az ediakara a neoproterozoikum földtörténeti idő utolsó időszaka.

Új!!: Proterozoikum és Ediakara · Többet látni »

Ediakara-fauna

Dickinsonia costata, az ediakara élőlénykör egyik jellegzetes tagja A Charniodiscus maradványa alig több egy texturált kőfelületnél A Cyclomedusa is teljesen ismeretlen jellegű élőlény A Charnia, ami lehet állat és növény is Az ediakara-fauna a neoproterozoikum végéről, az ediakara időszakból származó, a világ több pontjáról előkerült fosszíliák által ismert élőlénytársulások összessége.

Új!!: Proterozoikum és Ediakara-fauna · Többet látni »

Eon

Az eon a legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán a Föld történetének tagolásában.

Új!!: Proterozoikum és Eon · Többet látni »

Eukarióták

Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.

Új!!: Proterozoikum és Eukarióták · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Proterozoikum és Eurázsia · Többet látni »

Evolúció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).

Új!!: Proterozoikum és Evolúció · Többet látni »

Fanerozoikum

A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti időszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élővilág létezett.

Új!!: Proterozoikum és Fanerozoikum · Többet látni »

Földtörténet

A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.

Új!!: Proterozoikum és Földtörténet · Többet látni »

Fosszília

Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).

Új!!: Proterozoikum és Fosszília · Többet látni »

Gneisz

250px A gneisz vagy másképp gnejsz, gnájsz, metamorf kőzet, amely közepes vagy nagy fokú metamorfózison ment keresztül.

Új!!: Proterozoikum és Gneisz · Többet látni »

Gombák

A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.

Új!!: Proterozoikum és Gombák · Többet látni »

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Új!!: Proterozoikum és Gránit · Többet látni »

Grönland

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Új!!: Proterozoikum és Grönland · Többet látni »

Hógolyó-Föld

A hógolyó-Föld hipotézis feltételezése szerint a Föld történetének egy vagy több hűtőházi (icehouse) szakasza során, a kriogén földtörténeti időszakban, több mint 650 millió évvel ezelőtt a felszínt teljesen vagy csaknem teljesen jég borította.

Új!!: Proterozoikum és Hógolyó-Föld · Többet látni »

Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.

Új!!: Proterozoikum és Homokkő · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Proterozoikum és India · Többet látni »

Iowa

Iowa (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik középnyugati állama, fővárosa Des Moines.

Új!!: Proterozoikum és Iowa · Többet látni »

Kambrium

Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.

Új!!: Proterozoikum és Kambrium · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Proterozoikum és Kanada · Többet látni »

Kékalgák

#ÁTIRÁNYÍTÁS Cianobaktériumok.

Új!!: Proterozoikum és Kékalgák · Többet látni »

Kriogén

A kriogén földtörténeti időszak, amely mintegy 720 millió évvel ezelőtt kezdődött és 635 millió évvel ezelőtt ért véget.

Új!!: Proterozoikum és Kriogén · Többet látni »

Laterit

Laterittalajos út A magmás kőzetek (gránit, bazalt stb.) rozsdásvörös vagy téglavörös színű, trópusi vidékeken képződő mállásterméke.

Új!!: Proterozoikum és Laterit · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Proterozoikum és Légkör · Többet látni »

Lemeztektonika

A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.

Új!!: Proterozoikum és Lemeztektonika · Többet látni »

Litoszféra

A Föld öves felépítése A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik.

Új!!: Proterozoikum és Litoszféra · Többet látni »

Magmás kőzetek

Gabbró A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.

Új!!: Proterozoikum és Magmás kőzetek · Többet látni »

Magnézium

A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Proterozoikum és Magnézium · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Proterozoikum és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Metamorf kőzetek

Metamorf kőzetek a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban A metamorf kőzetek vagy más néven metamorfitok korábban kialakult kőzetek szilárd fázisú átkristályosodásával, azaz metamorfózisával képződő, speciális szerkezeti és kőzetszöveti bélyegekkel jellemezhető, átalakult kőzetek.

Új!!: Proterozoikum és Metamorf kőzetek · Többet látni »

Meteorit

A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.

Új!!: Proterozoikum és Meteorit · Többet látni »

Mezoproterozoikum

A mezoproterozoikum földtörténeti időszak, amely 1600 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a paleoproterozoikum idő után és 1000 mya zárult, a neoproterozoikum kezdetén.

Új!!: Proterozoikum és Mezoproterozoikum · Többet látni »

Mya (időegység)

A mya (vagy m.y.a.) időegység, az angol „million years ago”, azaz „millió évvel ezelőtt” kifejezés rövidítése.

Új!!: Proterozoikum és Mya (időegység) · Többet látni »

Nagy oxigenizációs esemény

A nagy oxigenizációs esemény (Great Oxygenation Event, GOE), más néven oxigénkatasztrófa vagy oxigénkrízis, a paleoproterozoikum földtörténeti idő során, körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt történt drasztikus környezeti változás volt, melynek során jelentősen megnőtt a Föld légkörének molekuláris oxigéntartalma (O2).

Új!!: Proterozoikum és Nagy oxigenizációs esemény · Többet látni »

Napfolt

Nagy, szabályos napfolt a NASA felvételén A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.

Új!!: Proterozoikum és Napfolt · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Proterozoikum és Növények · Többet látni »

Neoproterozoikum

A kontinensek helyzete 550 millió évvel ezelőtt Dickinsonia costata'' fosszíliája a neoproterozoikum földtörténeti idő utolsó időszakából, az ediakara időszakból A neoproterozoikum földtörténeti idő, amely mintegy 1000 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, a mezoproterozoikum idő után, és 542 ± 0,3 millió évvel ezelőtt ért véget.

Új!!: Proterozoikum és Neoproterozoikum · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Proterozoikum és Oroszország · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Proterozoikum és Oxigén · Többet látni »

Paleoproterozoikum

A paleoproterozoikum a proterozoikum földtörténeti eon három ideje közül az első, amely 2500 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 1600 mya ért véget.

Új!!: Proterozoikum és Paleoproterozoikum · Többet látni »

Paleozoikum

A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.

Új!!: Proterozoikum és Paleozoikum · Többet látni »

Pannotia

Pannotia (vagy Vendia) egyelőre hipotetikus, rövid ideig létező szuperkontinens volt a földtörténet neoproterozoikum idejének ediakara időszakában az akkori kontinentális kéreglemezek egyesülésével alakult ki.

Új!!: Proterozoikum és Pannotia · Többet látni »

Pörgekarúak

A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.

Új!!: Proterozoikum és Pörgekarúak · Többet látni »

Prekambrium

A prekambrium az első földtörténeti idő, amely a Föld kialakulásától a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott.

Új!!: Proterozoikum és Prekambrium · Többet látni »

Prokarióták

A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek (Prokaryota vagy Monera) egysejtű (ritkán többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények.

Új!!: Proterozoikum és Prokarióták · Többet látni »

Protiszták

A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába.

Új!!: Proterozoikum és Protiszták · Többet látni »

Rétegtan

Argentínában A rétegtan (sztratigráfia) a geológia azon ága, amely a rétegzett üledékes és vulkanikus kőzeteket vizsgálja.

Új!!: Proterozoikum és Rétegtan · Többet látni »

Rodinia

Rodinia (az orosz родина, „anyaföld” szóból) a legrégibb ismert szuperkontinens, amely a neoproterozoikum földtörténeti időben jött létre, mintegy egymilliárd évvel ezelőtt, de mintegy 800 millió évvel ezelőtt nyolc kisebb kontinensre szakadt szét.

Új!!: Proterozoikum és Rodinia · Többet látni »

Signor–Lipps hatás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Signor–Lipps-hatás.

Új!!: Proterozoikum és Signor–Lipps hatás · Többet látni »

Skandinávia

Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.

Új!!: Proterozoikum és Skandinávia · Többet látni »

Spitzbergák

A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengeren található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között.

Új!!: Proterozoikum és Spitzbergák · Többet látni »

Sudbury-medence

A Sudbury-medence Kanada Ontario államának képződménye, egy becsapódási kráter.

Új!!: Proterozoikum és Sudbury-medence · Többet látni »

Sugárállatkák

A sugárállatkák (Radiolaria) az eukarióták egyik törzse, melybe 0,1–0,2 mm átmérőjű, heterotróf életmódú, egysejtű élőlények tartoznak.

Új!!: Proterozoikum és Sugárállatkák · Többet látni »

Sztromatolit

A sztromatolit (A görög στρώμα, és a λιθος szavakból) cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet.

Új!!: Proterozoikum és Sztromatolit · Többet látni »

Szuperkontinens

A geológiában a szuperkontinens a Föld legtöbb vagy összes kontinentális tömbjének vagy kratonjának (a szárazföldek embrionális ősei) egyesülése egységes, hatalmas szárazfölddé.

Új!!: Proterozoikum és Szuperkontinens · Többet látni »

Tillit

Jellegzetes norvégiai tillit, amelyben jól láthatók a nagy méretű görgetegek, a kisebb kavicsok és az azokat magába foglaló finomszemű üledék. Ezt a felszínt később lecsiszolta a jég, ezért látható a szerkezet. A tillit szó egyszerre jelöl egy kőzetfélét és a rá jellemző kőzetszövetet — kőzetként a till diagenizált anyaga.

Új!!: Proterozoikum és Tillit · Többet látni »

Varv

Finomszemcsés, vékonyrétegzett jégkori üledék A varv a geológiában szalagos vagy sávos üledéket jelent, képződése ciklikus, periodikus jelenségekhez kötött.

Új!!: Proterozoikum és Varv · Többet látni »

Vas-oxid

Vasoxid pigment Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3, magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda).

Új!!: Proterozoikum és Vas-oxid · Többet látni »

Zöldmoszatok

Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.

Új!!: Proterozoikum és Zöldmoszatok · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Proterozoikum és 1975 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Proterozoikum és 1979 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »