Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: Anyag (fizika), Csillag, Deutérium, Elektromágneses sugárzás, Elektromos töltés, Elektron, Európai Unió, Fény, Fúziós erőmű, Fúziós reaktor, Feketetest-sugárzás, Fizika, Gáz, Gömbvillám, Halmazállapot, Hélium, Ion, Ionizáció, Irving Langmuir, Izzólámpa, Kémia, Kelvin, Kompakt fénycső, Koronakisülés, Láng, Magfúzió, Magnetohidrodinamika, Mágneses mező, Mágneses tér, Mikroorganizmusok, Nap, Naprendszer, Napszél, Oxigén, Plazmafizika, Sarki fény, Sűrűség, Szem, Szent Elmo tüze, Tűz, Tömeg, Tokamak, Trícium, Világűr, Világegyetem, Villám, William Crookes, 1879, 1928.
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Plazma és Anyag (fizika) · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Plazma és Csillag · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Plazma és Deutérium · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Plazma és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Plazma és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Plazma és Elektron · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Plazma és Európai Unió · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Plazma és Fény · Többet látni »
Fúziós erőmű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fúziós reaktor.
Új!!: Plazma és Fúziós erőmű · Többet látni »
Fúziós reaktor
Deutérium-trícium fúziója, a fúziós reaktor működésének alapelve A fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja.
Új!!: Plazma és Fúziós reaktor · Többet látni »
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Új!!: Plazma és Feketetest-sugárzás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Plazma és Fizika · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Plazma és Gáz · Többet látni »
Gömbvillám
A gömbvillám avagy régies nevén matató ménkű egy kifejezetten ritka, vélhetően elektromos jelenség; a troposzférában előforduló elektromos kisülések legritkábban megfigyelt fajtája.
Új!!: Plazma és Gömbvillám · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Plazma és Halmazállapot · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Plazma és Hélium · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Plazma és Ion · Többet látni »
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Új!!: Plazma és Ionizáció · Többet látni »
Irving Langmuir
Irving Langmuir (New York, 1881. január 31. – Woods Hole, 1957. augusztus 16.) amerikai kémikus és fizikus.
Új!!: Plazma és Irving Langmuir · Többet látni »
Izzólámpa
Izzólámpa Az izzólámpa az egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk.
Új!!: Plazma és Izzólámpa · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Plazma és Kémia · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Plazma és Kelvin · Többet látni »
Kompakt fénycső
Spirális CFL A kompakt fénycső (compact fluorescent lamp, CFL) egy energiatakarékos fényforrás.
Új!!: Plazma és Kompakt fénycső · Többet látni »
Koronakisülés
Koronakisülés kísérleti körülmények között nagyfeszültségű vezeték körül A koronakisülés (vagy csendes kisülés) az elektromos áram egy megjelenési formája, amely normál atmoszferikus nyomású gázokban jön létre, erős, inhomogén elektromos tér jelenlétében, ha a feszültséggradiens az elektromosan töltött felület egy pontján meghaladja a gáz ionizációjához szükséges, az adott konkrét körülmények között érvényes értéket, de nem haladja meg az átütési feszültséget (ez utóbbi esetben „hangos” kisülés: szikrázás vagy elektromos ív jön létre).
Új!!: Plazma és Koronakisülés · Többet látni »
Láng
Gyertya lángja A láng a gáz vagy egy test égésének világító része.
Új!!: Plazma és Láng · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Plazma és Magfúzió · Többet látni »
Magnetohidrodinamika
A napszél MHD-i szimulációja A ''Yamato 1'' hajó, az első működő MHD meghajtású prototípus Kóbe (Japán) kikötőjében (15 km/h sebességre volt képes) A magnetohidrodinamika (MHD) az a tudományág, amely az elektromos vezetőképességű folyadékok, ionizált gázok külső és/vagy önmaguk által generált elektromágneses erőterekben bekövetkezett mozgását tárgyalja önkonzisztens módon.
Új!!: Plazma és Magnetohidrodinamika · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Plazma és Mágneses mező · Többet látni »
Mágneses tér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mágneses mező.
Új!!: Plazma és Mágneses tér · Többet látni »
Mikroorganizmusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mikroorganizmus.
Új!!: Plazma és Mikroorganizmusok · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Plazma és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Plazma és Naprendszer · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Plazma és Napszél · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Plazma és Oxigén · Többet látni »
Plazmafizika
A plazmafizika a plazma tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Plazma és Plazmafizika · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Plazma és Sarki fény · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Plazma és Sűrűség · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Plazma és Szem · Többet látni »
Szent Elmo tüze
Szent Elmo tüze egy hajó árbocain Szent Elmo tüze egy meteorológiai jelenség.
Új!!: Plazma és Szent Elmo tüze · Többet látni »
Tűz
Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Új!!: Plazma és Tűz · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Plazma és Tömeg · Többet látni »
Tokamak
A tokamak olyan berendezés, amely egy tórusz alakú, elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására.
Új!!: Plazma és Tokamak · Többet látni »
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Új!!: Plazma és Trícium · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Plazma és Világűr · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Plazma és Világegyetem · Többet látni »
Villám
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.
Új!!: Plazma és Villám · Többet látni »
William Crookes
William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.
Új!!: Plazma és William Crookes · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Plazma és 1879 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Plazma és 1928 · Többet látni »
