Kommunikáció

602 kapcsolatok: A hóhér kötele, A helység kalapácsa, A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor), A Pallas nagy lexikona, A Tisza, Adolf luxemburgi nagyherceg, Adorján Boldizsár, Ady Endre, Ajnácskő, Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Alföld, Angol nyelv, Anyám tyúkja, Arany János (költő), Arany Szarvas fogadó, Assisi, Aszód, Athenaeum (folyóirat), Atilla (ruhadarab), Atkák, Augustich Imre, Ausztria, Az alföld, Az apostol, Ír nyelv, Örmény nyelv, Óra-villa, Érmellék, Babits Mihály, Badaló, Baja, Bajza József (költő), Balassa Imre (író), Balassagyarmat, Balaton, Balogh Kornél, Barabás Ábel, Barabás Miklós (festő), Baradla–Domica-barlangrendszer, Barguzin (település), Bácskertes, Bérczy Károly, Beck Károly, Befordúltam a konyhára, Bem József, Bereck, Beregszász, Berencsfalu, Bernády György, Beton, ..., Bihardiószeg, Boldizsár József (cigányzenész), Boleman István (tanár), Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Borsos Miklós (szobrász), Brassai Sámuel, Bregenz, Brno, Bronz, Buda ostroma (1849), Budapest, Budapest V. kerülete, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Budapesti Történeti Múzeum, Bukarest, Burjátföld, Cegléd, Chappon Lajos, Charles Dickens, Cleveland (Ohio), Coriolanus (színmű), Császár Ferenc (jogász), Csíkszereda, Cseh nyelv, Csigák, Csokonai Vitéz Mihály, Dagerrotípia, Daniel Gabriel Lichard, Danielik József, Dán nyelv, Dávid Gyula (irodalomtörténész), Délvidék, Dés, Déva, Dóm tér (Szeged), Dózsa György, Dömsöd, Debrecen, Degré Alajos (ügyvéd), Dienes András, Disznótor, Dohány utca, Dráva, Duna, Dunaújváros, Dunaföldvár, Dunavecse, Dunántúl, Dux Adolf, Dzsida, Eötvös József (író), Eger, Egressy Béni, Egressy Gábor (színművész), Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet, Egy gondolat bánt engemet, Elégia, Elbeszélő költemény, Ellenzéki Párt, Első világháború, Emődy Dániel, Emich Gusztáv (nyomdász), Emlékérme, Emléktáblák Egerben, Emléktáblák Gödöllőn, Endrődi Sándor (költő), Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erdélyi János (költő), Erdélyi körkép, Erdőd (Románia), Ereszkedik le a felhő, Erzsébet román királyné, Escher Károly, Eszperantó nyelv, Esztergom, Esztergomi emléktáblák listája, Evangélikus kereszténység, Farkas Emőd, Farkas Ferenc (zeneszerző), Fáy András, Fényes Elek, Föltámadott a tenger, Fülöpszállás, Fülek, Füsi József, Füves puszta, Fedina Lídia, Fehéregyháza, Fejér vármegye, Fekete Gábor (színművész), Fekete Sándor (író), Felvidék, Ferenczi Zoltán, Ferenczy Béni, Ferenczy Jakab, Finn nyelv, Fischer Sándor (irodalomtörténész), Fiumei Úti Sírkert, Fliszár János, Francia nyelv, Franciaország himnusza, Frankenburg Adolf, Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Fridrich Sándor, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Galícia, Garay János (költő), Gács, Gödöllő, Gömör vármegye, Görög nyelv, Görgei Artúr, George Byron, Gerenday Antal, Gipsz, Graz, Gránit, Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, Gvadányi József, Gyalókay Lajos, Győr, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Haray Viktor, Harsányi Zsolt, Hatvany Lajos, Havas Adolf (irodalomtörténész), Héber nyelv, Héjjasfalva, Húsvét, Heinrich Heine, Heinrich Melas, Herczeg Ferenc (író), Hexameter, Holland nyelv, Homokkő, Honderű, Honoré de Balzac, Hontnémeti, Hortobágy (tájegység), Horvay János, Horvát Árpád (történész), Horváth János (irodalomtörténész), Horvátország, Hunfalvy Pál, Hunyadi László (szobrász), Hunyady József (író), Huszár Adolf, HVG, Hviezdoslav, I. Lipót magyar király, Igló, Illyés Gyula, Index.hu, Ipolyság, Irodalmi nyelv, Irodalom, Izlandi nyelv, Izsó Miklós (szobrász), Jankovics Marcell (filmrendező), Január 1., Japán nyelv, Jámbor Pál, Ján Botto, János vitéz, János vitéz (rajzfilm), Jászberény, Jókai Mór, József Attila, Július 31., John Bowring, Josip Jelačić, Juhász Gyula (költő), Kadosa Pál, Kallós Ede (szobrász), Kalocsay Kálmán, Kanonok, Kardos János (evangélikus lelkész), Karl Marx, Kartal (település), Kazinczy Ferenc, Kazinczy Gábor (politikus), Kányádi Sándor, Károlyi-vár (Erdőd), Károlyváros, Kárpát-medence, Kéry Gyula (író), Késmárk, Kína, Kínai nyelv, Kósa György, Kölesd, Köllő Miklós (szobrász), Költészet, Költő, Könyves Tóth Mihály (lelkész), Körösényi Tamás, Közterület, Kecskemét, Kemény Farkas, Kerényi Ferenc, Kerényi Frigyes, Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely), Kerkapoly Károly, Kertbeny Károly, Kiegyezés, Kisfaludy Társaság, Kiskörút, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunság, Kiszely István (antropológus), Klapka György (tábornok), Kodály Zoltán, Kolmár József, Kolozsvár, Koltó, Komárom (Szlovákia), Komlóssy Ferenc (színművész), Konvenciós forint, Koppenhága, Koren István (botanikus), Kossuth Lajos, Kossuth-bankó, Kosztolányi Dezső, Kozákok, Kozma Andor, Kozma Dezső, Kozma Sándor, Kréta (időszak), Kuppis Vilmos, Kuthy Lajos, Laborfalvi Róza, Lakatos Vince, Lantos Györgyi, Latin nyelv, Lauka Gusztáv, Líra (műnem), Lőrincz L. László, Lear király, Lendvay Márton (színművész, 1807–1858), Lengyel Imre, Lengyel József (orvos), Lengyel nyelv, Lengyelország, Lenkey János, Lezsák Sándor, Lipcse (Németország), Liszka József, Lisznyai Damó Kálmán, Liszt Ferenc, Losonc, Louis Antoine de Saint-Just, Ludwig Tieck, Lukács László (néprajzkutató), Lukácsy Sándor (irodalomtörténész), M2 Petőfi, Madarász Viktor, Madách Imre (író), Maglód, Magyar írók. Életrajzgyűjtemény, Magyar irodalom, Magyar nemesség, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Posta Zrt., Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Magyarországi szlovének, Magyarországi Tanácsköztársaság, Makó, Marastoni József, Margócsy István, Marosvásárhely, Martinovics Ignác, Május 21., Május 30., Máramaros, Március 15., Márciusi ifjak, Márvány, Mészáros Lázár, Múzeum, Medgyes, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky Berta, Meltzl Hugó, Messina, Mezőberény, Mezőkövesd, Mikó Imre (jogász), Mikó-vár, Mikszáth Kálmán (író), Milánó, Miskolc, Mohács, Montesquieu (filozófus), Morvai Ferenc, Mosonyi Mihály, Most vagy soha!, Munkács, Munkácsi vár, Murány vára, Nagy Gyula (szobrász), Nagy Ignác (író), Nagy László (költő), Nagybánya, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nádaskay Lajos, Német nyelv, Németek, Németh G. Béla, Népiesség, Necpál, Nemzetőrség (1848), Nemzeti dal, Nemzeti Színház, Neumann Károly, Nikolaus Lenau, Norvég nyelv, Novotny Gergely, Nyíregyháza, Nyelv, Nyitra vármegye, Nyugat (folyóirat), Obernyik Károly, Olasz nyelv, Olaszország, Orlai Petrich Soma, Orosz nyelv, Országgyűlés, Országgyűlési Tudósítások, Ortodox kereszténység, Ostffyasszonyfa, Ozora, Pákh Albert, Pálffy Albert, Pándi Pál, Pándorfalu, Pápa (település), Pápai Petőfi Sándor Gimnázium, Párizs, Pécel, Pünkösd, Peking, Penc, Percy Bysshe Shelley, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Petőfi Gyógyszertár, Petőfi híd, Petőfi híd (Győr), Petőfi Irodalmi Múzeum, Petőfi István, Petőfi Könyvtár, Petőfi Kör, Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, Petőfi Népe, Petőfi park, Petőfi Rádió, Petőfi Sándor (könyv), Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum), Petőfi Sándor emlékezete, Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap), Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza), Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest), Petőfi Sándor utca (Budapest, V. kerület), Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely), Petőfi Sándor-szobor (Budapest), Petőfi Sándor-szobor (Makó), Petőfi Színház (egyértelműsítő lap), Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Petőfi Társaság, Petőfi Zenei Díj, Petőfi Zoltán, Petőfi-dagerrotípia, Petőfi-fa (Nagyar), Petőfi-sziget, Petőfibánya, Petőfiszállás, Petrichevich-Horváth Lázár, Piarista Gimnázium (Budapest), Pierre-Jean de Béranger, Pilvax, Pintér Sándor (rendőrtiszt), Piski csata, Pomáz, Pompéry János, Pozsony, Pozsonyligetfalu, Prága, Prielle Kornélia, Pulszky Ferenc, Quintus Horatius Flaccus, Rajzfilm, Rákóczi út, Rákóczifalva, Rétoromán dialektusok, Révai József (politikus), Róma, Rómeó és Júlia (színmű), Redemptio, Reményi Ede (hegedűművész), Reverzális, Rimaszombat, Riskó Ignác, Romantika, Román nyelv, Románia, Románok, Rozsnyó, Rubicon (folyóirat), Salgó, Sanghaj, Sarkadi Imre, Sass István (orvos), Sárosi Gyula, Sárospatak, Sárszentlőrinc, Sátoraljaújhely, Sülysáp, Scots nyelv, Segesvár, Segesvári csata, Selmecbánya, Sepsy Károly, Somogyi József (szobrász), Sopron, Soproni Petőfi Színház, Spanyol nyelv, Sugár Rezső, Svéd nyelv, Szabadfalu (Románia), Szabadszállás, Szabó Ferenc (zeneszerző), Szabó Lőrinc, Szalkszentmárton, Szandai Sándor, Szarvas (település), Szatmárnémeti, Székelyek, Székelyhíd, Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete, Székesfehérvár, Széphalom (település), Szófia, Szónoklattan, Szózat, Szeberényi Lajos, Szeged, Szelindek, Szemere Bertalan, Szemere Miklós (költő), Szemere Pál (költő), Szendrey Júlia, Szeptember végén, Szerb nyelv, Szerbek, Szerelmey Miklós, Szervánszky Endre, Szibéria, Szigligeti Ede, Szilágyi Márton (irodalomtörténész), Szimbólum, Szinnyei József (bibliográfus), Szlávics László (szobrász, 1959), Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szolnok, Szuper Károly, Tarczy Lajos, Tarnów, Táncsics Mihály, Tápiószele, Tárkányi Béla, Tátra (hegység), Távolból, Tífusz, Tízek Társasága, Történettudomány, Tüdőgyulladás, Teleki Sándor (honvédtiszt), Teleki-ház (Marosvásárhely), Temesvár, Terméskő, Terrakotta, Theodor Baillet von Latour, Tigris és hiéna, Tirol, Tiszafüred, Tokaj, Toldi, Toldy Ferenc, Tolna vármegye, Tolnai Lajos (író), Tompa Mihály, Torda, Trianoni békeszerződés, Trieszt, Turóc vármegye, Tyroler József, Ulánus, Ungvár, Vachott Sándor, Vagyóc, Vahot Imre, Vajda János (költő), Varsó, Vasvári Pál (történész), Vác, Vájlok Sándor, Váradi Antal, Várady Antal, Várady Ferenc (színművész), Vécsey Károly, Véghelyi Balázs, Vízakna, Vörösmarty Mihály, Vecseklő, Vend nyelv, Veszprém, Veszprémi Petőfi Színház, Victor Hugo, Voinovich Géza, Volapük nyelv, Voltaire, Wikiforrás, William Shakespeare, Wlislocki Henrik, Zágráb, Zólyom, Zichy Mihály, Zilahy Károly, 12 pont, 1667, 1823, 1842, 1848, 1848-as választások, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1897, 1916, 4483 Petofi. Bővíteni index (552 több) » « Shrink index

A hóhér kötele

A hóhér kötele Petőfi Sándor egyetlen regénye, először 1846-ban jelent meg.

Új!!: Petőfi Sándor és A hóhér kötele · Többet látni »

A helység kalapácsa

A helység kalapácsa Petőfi Sándor 1844 októberében (okt.27) írt elbeszélő költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és A helység kalapácsa · Többet látni »

A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)

A magyar ifjúsági irodalom alakjai emlékérmesor.

Új!!: Petőfi Sándor és A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor) · Többet látni »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: Petőfi Sándor és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

A Tisza

A Tisza Petőfi Sándor széles körben ismert költeménye, egyike legszebb tájleíró verseinek, iskolai tananyag.

Új!!: Petőfi Sándor és A Tisza · Többet látni »

Adolf luxemburgi nagyherceg

Adolf (teljes nevén Adolph Wilhelm Carl August Friedrich von Nassau-Weilburg; 1817. július 24. – 1905. november 17.) a Nassaui Hercegség utolsó hercege és a Hollandiától függetlenné váló Luxemburg első nagyhercege.

Új!!: Petőfi Sándor és Adolf luxemburgi nagyherceg · Többet látni »

Adorján Boldizsár

Adorján Boldizsár (írói álnevein: Ivánfy, Malvina) (Gortvakisfalud, 1820. május 2. – Gortvakisfalud, 1867. július 13.), író, császári és királyi törvényszéki ülnök, Lemouton Emília férje.

Új!!: Petőfi Sándor és Adorján Boldizsár · Többet látni »

Ady Endre

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Új!!: Petőfi Sándor és Ady Endre · Többet látni »

Ajnácskő

Ajnácskő (szlovákul Hajnáčka, németül Pirsenstein) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Ajnácskő · Többet látni »

Alekszandr Nyikolajevics Lüders

Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.

Új!!: Petőfi Sándor és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Petőfi Sándor és Alföld · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Angol nyelv · Többet látni »

Anyám tyúkja

Az Anyám tyúkja Petőfi Sándor verse, melyet 1848 februárjában írt Vácott.

Új!!: Petőfi Sándor és Anyám tyúkja · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Petőfi Sándor és Arany János (költő) · Többet látni »

Arany Szarvas fogadó

A nagykárolyi Arany Szarvas fogadó a város egyik történelmi épülete, amelyet 1804-ben kezdtek építeni.

Új!!: Petőfi Sándor és Arany Szarvas fogadó · Többet látni »

Assisi

Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén.

Új!!: Petőfi Sándor és Assisi · Többet látni »

Aszód

Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.

Új!!: Petőfi Sándor és Aszód · Többet látni »

Athenaeum (folyóirat)

Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Athenaeum (folyóirat) · Többet látni »

Atilla (ruhadarab)

Az atilla egy magyar, választékosan szőtt zubbony vagy rövid öltöny, melyet zsinórokkal vagy gombokkal díszítenek.

Új!!: Petőfi Sándor és Atilla (ruhadarab) · Többet látni »

Atkák

Az atkák (Acari) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának atkák (Acari) alosztályába tartoznak.

Új!!: Petőfi Sándor és Atkák · Többet látni »

Augustich Imre

Razdertai Augustich Imre (Agostich Imre) (Murapetróc, 1837. szeptember 29. v. szeptember 30. – Budapest, 1879. július 17.) országgyűlési gyorsíró és hírlapíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Augustich Imre · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Petőfi Sándor és Ausztria · Többet látni »

Az alföld

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor portréja (1840-es évek) Az alföld Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és Az alföld · Többet látni »

Az apostol

Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.

Új!!: Petőfi Sándor és Az apostol · Többet látni »

Ír nyelv

Az ír nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé.

Új!!: Petőfi Sándor és Ír nyelv · Többet látni »

Örmény nyelv

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.

Új!!: Petőfi Sándor és Örmény nyelv · Többet látni »

Óra-villa

Az Óra-villa Budapest XII. kerületében áll, a térség kulturális életében egykor meghatározó volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Óra-villa · Többet látni »

Érmellék

Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.

Új!!: Petőfi Sándor és Érmellék · Többet látni »

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Babits Mihály · Többet látni »

Badaló

Badaló (ukránul Бадалово) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, a Tisza jobb partján, a magyar határnál fekvő falu.

Új!!: Petőfi Sándor és Badaló · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Baja · Többet látni »

Bajza József (költő)

Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Bajza József (költő) · Többet látni »

Balassa Imre (író)

Balassa Imre, született Schweiger Imre (Szeged, 1886. november 25. – Nógrád, 1974. február 4.) író, újságíró, dramaturg, zenekritikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Balassa Imre (író) · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Balassagyarmat · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Petőfi Sándor és Balaton · Többet látni »

Balogh Kornél

Balogh Kornél (Győr, 1804. augusztus 28. - Győr, 1880. március 12.) országgyűlési követ, főispán.

Új!!: Petőfi Sándor és Balogh Kornél · Többet látni »

Barabás Ábel

Barabás Ábel (Verespatak, 1877. augusztus 19. – Kolozsvár, 1915. június 5.) magyar irodalomtörténész, tanár, eszperantista.

Új!!: Petőfi Sándor és Barabás Ábel · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Baradla–Domica-barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

Új!!: Petőfi Sándor és Baradla–Domica-barlangrendszer · Többet látni »

Barguzin (település)

Barguzin egy 5702 lakosú település és egyúttal a Barguzini járás közigazgatási központja a Burját Köztársaságban, Oroszországban, a Barguzin folyó bal partján, 491 méteres tengerszint feletti magasságban, a Barguzin-völgy déli végén.

Új!!: Petőfi Sándor és Barguzin (település) · Többet látni »

Bácskertes

Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Új!!: Petőfi Sándor és Bácskertes · Többet látni »

Bérczy Károly

Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Bérczy Károly · Többet látni »

Beck Károly

Beck Károly (Baja, 1818. május 1. – Bécs, 1879. április 10.) költő, Beck Vilmos festő bátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Beck Károly · Többet látni »

Befordúltam a konyhára

A Befordúltam a konyhára Petőfi Sándor verse, amelyet 1843 július–augusztusában Pesten írt.

Új!!: Petőfi Sándor és Befordúltam a konyhára · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Új!!: Petőfi Sándor és Bem József · Többet látni »

Bereck

Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Bereck · Többet látni »

Beregszász

Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Beregszász · Többet látni »

Berencsfalu

Berencsfalu (1891-ig Prencsfalu) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Berencsfalu · Többet látni »

Bernády György

Magyarláposi Bernády György (Bethlen, 1864. április 10. – Marosvásárhely, 1938. október 22.) gyógyszerész, jogász, politikus, illetve Marosvásárhely polgármestere 1902–1912 és 1926–1929 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Bernády György · Többet látni »

Beton

Alapozás transzportbetonnal A beton mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz.

Új!!: Petőfi Sándor és Beton · Többet látni »

Bihardiószeg

Bihardiószeg (románul Diosig, régebben: Diosig in Bihor) községközpont Romániában Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Bihardiószeg · Többet látni »

Boldizsár József (cigányzenész)

Boldizsár József (1823. április 25. – 1878. június 5.) cigányzenész.

Új!!: Petőfi Sándor és Boldizsár József (cigányzenész) · Többet látni »

Boleman István (tanár)

Dezséri Boleman István (Krzsichlice, Csehország, 1795. május 9. – Pozsony, 1882. július 12.) a pozsonyi evangélikus líceum igazgató-hittanára.

Új!!: Petőfi Sándor és Boleman István (tanár) · Többet látni »

Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Tolna vármegye egyik legnagyobb múltú és legeredményesebb középfokú oktatási intézménye, melynek fenntartója a magyar evangélikus egyház.

Új!!: Petőfi Sándor és Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium · Többet látni »

Borsos Miklós (szobrász)

A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Borsos Miklós (szobrász) · Többet látni »

Brassai Sámuel

Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Brassai Sámuel · Többet látni »

Bregenz

Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Bregenz · Többet látni »

Brno

Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Brno · Többet látni »

Bronz

hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Bronz · Többet látni »

Buda ostroma (1849)

Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.

Új!!: Petőfi Sándor és Buda ostroma (1849) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest · Többet látni »

Budapest V. kerülete

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest V. kerülete · Többet látni »

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

A Fasori evangélikus templom. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, közkeletű nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium · Többet látni »

Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapesti Történeti Múzeum · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Bukarest · Többet látni »

Burjátföld

Burjátföld vagy a Burját Köztársaság (oroszul Бурятия, burjátul Буряад Улас) az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában.

Új!!: Petőfi Sándor és Burjátföld · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Cegléd · Többet látni »

Chappon Lajos

Louis Chappon (Louis Chapon) (1802. január 29. – Kolozsvár, 1878. január 25.) francia származású vívómester.

Új!!: Petőfi Sándor és Chappon Lajos · Többet látni »

Charles Dickens

Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.

Új!!: Petőfi Sándor és Charles Dickens · Többet látni »

Cleveland (Ohio)

Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban.

Új!!: Petőfi Sándor és Cleveland (Ohio) · Többet látni »

Coriolanus (színmű)

A Coriolanus William Shakespeare által vélhetőleg 1605 és 1610 között írt tragédia.

Új!!: Petőfi Sándor és Coriolanus (színmű) · Többet látni »

Császár Ferenc (jogász)

Kolgyári Császár Ferenc (Zalaegerszeg, 1807. július 9. – Kerepes, 1858. augusztus 17.) jogász, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Császár Ferenc (jogász) · Többet látni »

Csíkszereda

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Csíkszereda · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Cseh nyelv · Többet látni »

Csigák

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.

Új!!: Petőfi Sándor és Csigák · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Dagerrotípia

Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Dagerrotípia · Többet látni »

Daniel Gabriel Lichard

Daniel Gabriel Lichard (Zólyomlipcse, 1812. január 17. – Szakolca, 1882. november 17.) szlovák író, tanár, evangélikus lelkész, újságíró, kiadó, a szlovák szaknyelv megteremtője, Petőfi tanára.

Új!!: Petőfi Sándor és Daniel Gabriel Lichard · Többet látni »

Danielik József

Danielik József (Murány, 1821. április 5. – Pozsony, 1886. június 18.) lexikográfus, lapszerkesztő, minisztériumi osztálytanácsos, postaigazgató, újságíró, egyházi író.

Új!!: Petőfi Sándor és Danielik József · Többet látni »

Dán nyelv

A dán nyelv egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja.

Új!!: Petőfi Sándor és Dán nyelv · Többet látni »

Dávid Gyula (irodalomtörténész)

Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Dávid Gyula (irodalomtörténész) · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: Petőfi Sándor és Délvidék · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Dés · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: Petőfi Sándor és Déva · Többet látni »

Dóm tér (Szeged)

A Dóm tér Szeged leghíresebb tere.

Új!!: Petőfi Sándor és Dóm tér (Szeged) · Többet látni »

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Új!!: Petőfi Sándor és Dózsa György · Többet látni »

Dömsöd

Dömsöd nagyközség Pest vármegye délnyugati részén, a Ráckevei járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Dömsöd · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Petőfi Sándor és Debrecen · Többet látni »

Degré Alajos (ügyvéd)

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Degré Alajos (ügyvéd) · Többet látni »

Dienes András

Dienes András (Kassa, 1904. november 30. – Balatonalmádi, 1962. augusztus 30.) író és irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1960).

Új!!: Petőfi Sándor és Dienes András · Többet látni »

Disznótor

Böllér a középkorban Disznótoros házi termékek Disznó bontása Csehországban Disznóölés (középkori kalendárium illusztrációja) Disznótoros hurka készítése Erdélyben A disznótor, disznóvágás vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora.

Új!!: Petőfi Sándor és Disznótor · Többet látni »

Dohány utca

A Dohány utcai zsinagóga oromzatának részlete A Dohány utca Budapest VII.

Új!!: Petőfi Sándor és Dohány utca · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Petőfi Sándor és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Petőfi Sándor és Duna · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunaújváros · Többet látni »

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunaföldvár · Többet látni »

Dunavecse

Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunavecse · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunántúl · Többet látni »

Dux Adolf

Dux Adolf (Pozsony, 1822. október 25. – Budapest, 1881. november 20.) bölcsészdoktor, újságíró, kritikus, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Dux Adolf · Többet látni »

Dzsida

Lengyel ulánus A dzsida hosszú fanyelű szúrófegyver, a szálfegyverek egy fajtája.

Új!!: Petőfi Sándor és Dzsida · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Eger · Többet látni »

Egressy Béni

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Új!!: Petőfi Sándor és Egressy Béni · Többet látni »

Egressy Gábor (színművész)

Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Egressy Gábor (színművész) · Többet látni »

Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet

Az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet az Egri főegyházmegye papi szemináriuma.

Új!!: Petőfi Sándor és Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet · Többet látni »

Egy gondolat bánt engemet

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek) Az Egy gondolat bánt engemet... Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Egy gondolat bánt engemet · Többet látni »

Elégia

Az elégia allegorikus ábrázolása William Adolphe Bouguereau festményén (1899) Az elégia a lírai költészet egyik fontos műfaja.

Új!!: Petőfi Sándor és Elégia · Többet látni »

Elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.

Új!!: Petőfi Sándor és Elbeszélő költemény · Többet látni »

Ellenzéki Párt

Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ellenzéki Párt · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Első világháború · Többet látni »

Emődy Dániel

Emődy Dániel (Alsófüged, 1819. november 13. – Sárospatak, 1891. április 13.) jogakadémiai tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Emődy Dániel · Többet látni »

Emich Gusztáv (nyomdász)

Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.

Új!!: Petőfi Sándor és Emich Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »

Emlékérme

'''Hunyadi Mátyás emlékpénzérme''', 2008, Magyar Nemzeti Bank, arany, vert, 25mm, tervező: ifj. Szlávics László Emlékérme vagy más néven emlékpénzérme olyan érme, amelyet valamilyen alkalomból, rendszerint egyetlen évjárattal és korlátozott példányszámban bocsátanak ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Emlékérme · Többet látni »

Emléktáblák Egerben

Eger szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Petőfi Sándor és Emléktáblák Egerben · Többet látni »

Emléktáblák Gödöllőn

Gödöllő szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Petőfi Sándor és Emléktáblák Gödöllőn · Többet látni »

Endrődi Sándor (költő)

Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Endrődi Sándor (költő) · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdély · Többet látni »

Erdélyi János (költő)

Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdélyi János (költő) · Többet látni »

Erdélyi körkép

Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdélyi körkép · Többet látni »

Erdőd (Románia)

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdőd (Románia) · Többet látni »

Ereszkedik le a felhő

Az Ereszkedik le a felhő Petőfi Sándor verse, melyet 1846.

Új!!: Petőfi Sándor és Ereszkedik le a felhő · Többet látni »

Erzsébet román királyné

Erzsébet román királyné, született Erzsébet wiedi hercegnő (németül: Prinzessin Elisabeth zu Wied, románul: Regina Elisabeta a României, teljes nevén Elisabeth Pauline Ottilie Luise; Neuwied, 1843. december 29. – Curtea de Argeș, 1916. március 2.) wiedi hercegnő, házassága révén hohenzollern–sigmaringeni hercegné és Románia királynéja; Carmen Sylva néven költőnő és írónő.

Új!!: Petőfi Sándor és Erzsébet román királyné · Többet látni »

Escher Károly

Escher Károly (Szekszárd, 1890. október 22. – Budapest, 1966. február 16.) magyar fotográfus, fotóriporter, operatőr, szakíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Escher Károly · Többet látni »

Eszperantó nyelv

Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Eszperantó nyelv · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi emléktáblák listája

Az Esztergom területén fellelhető emléktáblák galériája.

Új!!: Petőfi Sándor és Esztergomi emléktáblák listája · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Petőfi Sándor és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Farkas Emőd

Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd író, költő, hírlapiró.

Új!!: Petőfi Sándor és Farkas Emőd · Többet látni »

Farkas Ferenc (zeneszerző)

Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Petőfi Sándor és Farkas Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »

Fáy András

Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.

Új!!: Petőfi Sándor és Fáy András · Többet látni »

Fényes Elek

Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).

Új!!: Petőfi Sándor és Fényes Elek · Többet látni »

Föltámadott a tenger

A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban bemutatott, kétrészes, színes magyar játékfilm.

Új!!: Petőfi Sándor és Föltámadott a tenger · Többet látni »

Fülöpszállás

Fülöpszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Fülöpszállás · Többet látni »

Fülek

Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.

Új!!: Petőfi Sándor és Fülek · Többet látni »

Füsi József

Füsi József, szül.

Új!!: Petőfi Sándor és Füsi József · Többet látni »

Füves puszta

Apajpuszta A füves puszta a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú öv.

Új!!: Petőfi Sándor és Füves puszta · Többet látni »

Fedina Lídia

Dr.

Új!!: Petőfi Sándor és Fedina Lídia · Többet látni »

Fehéregyháza

Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Fehéregyháza · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Petőfi Sándor és Fejér vármegye · Többet látni »

Fekete Gábor (színművész)

Sastyinyi Fekete Gábor (? – 1849?) színész, színigazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Fekete Gábor (színművész) · Többet látni »

Fekete Sándor (író)

Fekete Sándor (álnév: Hungaricus) (Miskolc, 1927. február 11. – Budapest, 2001. június 11.) író, újságíró, irodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Fekete Sándor (író) · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Felvidék · Többet látni »

Ferenczi Zoltán

Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Ferenczi Zoltán · Többet látni »

Ferenczy Béni

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Ferenczy Béni · Többet látni »

Ferenczy Jakab

Ferenczy Jakab (születési nevén Ferenczy Zsigmond) (Pér, 1811. február 26. – Esztergom, 1884. május 22.) római katolikus pap, bencés rendi szerzetes, házfőnök, irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató, a Ferenc József-rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Ferenczy Jakab · Többet látni »

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Petőfi Sándor és Finn nyelv · Többet látni »

Fischer Sándor (irodalomtörténész)

Fischer Sándor József (Buda, 1853. április 14. – Budapest, 1888. november 25.) takarékpénztári tisztviselő, irodalomtörténész, műfordító, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Fischer Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Petőfi Sándor és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Fliszár János

Fliszár János (szlovénül Janoš Flisar) (Salamon, 1856. június 21. – Muraszombat, 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító.

Új!!: Petőfi Sándor és Fliszár János · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország himnusza

''La Marseillaise'' ''La Marseillaise'', az 1944-ben meggyilkolt francia politikus és filmrendező Georges Mandel filmje (1907) A francia nemzeti himnuszt (La Marseillaise) nevével ellentétben nem Marseille-ben, hanem Strasbourgban írták, mégpedig egy egyébként elkötelezett királypárti, royalista francia műszaki tiszt, Rouget de Lisle (1760–1836) százados szerezte az 1792.

Új!!: Petőfi Sándor és Franciaország himnusza · Többet látni »

Frankenburg Adolf

Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3.), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Frankenburg Adolf · Többet látni »

Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.

A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., a köznyelvben gyakran csak Franklin Társulat a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. · Többet látni »

Fridrich Sándor

Fridrich Sándor (Rózsahegy, 1881. március 1. – Pécs, 1949. november 20.) pécsi gyógyszerész, a pécsi Petőfi Gyógyszertár alapítója és tulajdonosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Fridrich Sándor · Többet látni »

Friedrich Engels

Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.

Új!!: Petőfi Sándor és Friedrich Engels · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.

Új!!: Petőfi Sándor és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Galícia · Többet látni »

Garay János (költő)

Garay János szobra Szekszárdon Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. Várady Antal disztichonja (1881) Gerenday-cég kivitelezésében Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Garay János (költő) · Többet látni »

Gács

Gács (szlovákul Halič) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Gács · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Gödöllő · Többet látni »

Gömör vármegye

Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.

Új!!: Petőfi Sándor és Gömör vármegye · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Görög nyelv · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: Petőfi Sándor és Görgei Artúr · Többet látni »

George Byron

George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolóngi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és George Byron · Többet látni »

Gerenday Antal

Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Gerenday Antal · Többet látni »

Gipsz

A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO4·2H2O).

Új!!: Petőfi Sándor és Gipsz · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Graz · Többet látni »

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Új!!: Petőfi Sándor és Gránit · Többet látni »

Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin

Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.

Új!!: Petőfi Sándor és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin · Többet látni »

Gvadányi József

Arezzói (őr)gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Gvadányi József · Többet látni »

Gyalókay Lajos

Szentgyörgyi és gyalókai Gyalókay Lajos (Szalacs, 1825. november 13. – Nagyvárad, 1899. február 2.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, törvényszéki elnök, 1848-49-es honvédszázados és szabadságharcos.

Új!!: Petőfi Sándor és Gyalókay Lajos · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Petőfi Sándor és Győr · Többet látni »

Gyulai Pál (irodalomtörténész)

Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.

Új!!: Petőfi Sándor és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »

Haray Viktor

Haray Viktor (Kolozsvár, 1818. március 1. – Kolozsvár, 1882. július 23.) magyar színész és színműíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Haray Viktor · Többet látni »

Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Harsányi Zsolt · Többet látni »

Hatvany Lajos

Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".

Új!!: Petőfi Sándor és Hatvany Lajos · Többet látni »

Havas Adolf (irodalomtörténész)

Havas Adolf, születési és 1902-ig használt nevén Hahn Adolf (Hódmezővásárhely, 1859. november 28. – Nagytétény, 1904. január 16.) magyar irodalomtörténész, tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Havas Adolf (irodalomtörténész) · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Új!!: Petőfi Sándor és Héber nyelv · Többet látni »

Héjjasfalva

Héjjasfalva (románul Vânători, korábban Hașfalău; németül Teufelsdorf, szászul Delvelsderf) falu Romániában Maros megyében, Héjjasfalva község központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Héjjasfalva · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: Petőfi Sándor és Húsvét · Többet látni »

Heinrich Heine

Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. – Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Heinrich Heine · Többet látni »

Heinrich Melas

Heinrich Melas (Szászsebes, 1829. augusztus 12. – Segesvár, 1894. november 23.) erdélyi szász ügyvéd, költő, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Heinrich Melas · Többet látni »

Herczeg Ferenc (író)

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Herczeg Ferenc (író) · Többet látni »

Hexameter

A hexameter a klasszikus eposzi költészet versmértéke, amely hat verslábból áll.

Új!!: Petőfi Sándor és Hexameter · Többet látni »

Holland nyelv

A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal. A kettőt együtt szabatosabban németalföldi nyelvként emlegetik. Legközelebbi rokona az afrikánsz, vagy más néven búr nyelv, amely eredetileg a hollandból alakult ki. A dél-afrikai holland telepesek nyelvjárásai távol az anyaországtól jelentősen differenciálódtak, s felvettek német, francia, fríz és bennszülött elemeket is. A holland és az afrikánsz beszélők kölcsönösen megértik egymás szavát.

Új!!: Petőfi Sándor és Holland nyelv · Többet látni »

Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Homokkő · Többet látni »

Honderű

Széchenyi István és felesége, illusztráció a Honderűben A Honderű (korabeli írásmóddal Honderü) egy magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap volt 1843.

Új!!: Petőfi Sándor és Honderű · Többet látni »

Honoré de Balzac

Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Új!!: Petőfi Sándor és Honoré de Balzac · Többet látni »

Hontnémeti

A Szent Márton templom Hontnémeti (szlovákul Hontianske Nemce, németül Baierndorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Hontnémeti · Többet látni »

Hortobágy (tájegység)

A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.

Új!!: Petőfi Sándor és Hortobágy (tájegység) · Többet látni »

Horvay János

A Kossuth-szoborcsoport a fővárosi Kossuth téren. A felújított szobor második felavatása 2015. március 3-án történt. Elődjét a szocializmus idején eltávolították A Kossuth-szoborcsoport szabadságharcot jelképező részlete Dombóváron A soltvadkerti Kossuth-szobor, melynek 1903. évi avatásán Kossuth Ferenc is részt vett. Kerepesi temető: 39-1-33. Horvay János szobrász műve. Kerepesi temető: 26-sziget. A szobrászművész saját alkotása. Mecsekaljai Horvay János, eredetileg Hoppl, teljes nevén Horvai János Károly, (Pécs, 1874. május 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvay János · Többet látni »

Horvát Árpád (történész)

Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvát Árpád (történész) · Többet látni »

Horváth János (irodalomtörténész)

Horváth János (Margitta, 1878. június 24. – Budapest, 1961. március 9.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Horváth János (irodalomtörténész) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvátország · Többet látni »

Hunfalvy Pál

Hunfalvy Pál, születési nevén Paul Hunsdorfer (Nagyszalók, 1810. március 12. – Budapest, 1891. november 30.) cipszer származású kisnemes, magyar jogász, etnológus, nyelvész, az 1848–1849-es forradalom idején parlamenti képviselő, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Hunfalvy Pál · Többet látni »

Hunyadi László (szobrász)

Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Hunyadi László (szobrász) · Többet látni »

Hunyady József (író)

Hunyady József (Pécs, 1921. április 14. – Budapest, 1983. december 4.) író, újságíró, publicista.

Új!!: Petőfi Sándor és Hunyady József (író) · Többet látni »

Huszár Adolf

A Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér) Bem-szobor (Marosvásárhely) Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér) Donáth Gyula ''Párka'' című szobra, 1889 Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843. június 18. – Budapest, 1885. január 21.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Huszár Adolf · Többet látni »

HVG

A HVG (korábban Heti Világgazdaság) 1979-es alapítása óta mind példányszámát, mind olvasottságát tekintve hazánk vezető közéleti, gazdasági-politikai hetilapja.

Új!!: Petőfi Sándor és HVG · Többet látni »

Hviezdoslav

Hviezdoslav vagy Pavol Országh-Hviezdoslav (eredetileg Pavol Országh, magyarosan Országh Pál, korai írói álnevei Jozef Zbranský, Syn ľudu; Felsőkubin, 1849. február 2. – Alsókubin, 1921. november 8.) szlovák költő, drámaíró, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Hviezdoslav · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Petőfi Sándor és I. Lipót magyar király · Többet látni »

Igló

A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wieś, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásának székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Igló · Többet látni »

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Illyés Gyula · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Új!!: Petőfi Sándor és Index.hu · Többet látni »

Ipolyság

Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Ipolyság · Többet látni »

Irodalmi nyelv

Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.

Új!!: Petőfi Sándor és Irodalmi nyelv · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Petőfi Sándor és Irodalom · Többet látni »

Izlandi nyelv

Az izlandi nyelv a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Izlandi nyelv · Többet látni »

Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Izsó Miklós (szobrász) · Többet látni »

Jankovics Marcell (filmrendező)

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Jankovics Marcell (filmrendező) · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Petőfi Sándor és Január 1. · Többet látni »

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.

Új!!: Petőfi Sándor és Japán nyelv · Többet látni »

Jámbor Pál

Farkas Pál alkotása (1998)'' Jámbor Pál (álneve Hiador, Paks, 1821. január 16. – Szabadka, 1897. április 14.) római katolikus pap, magyar költő és író.

Új!!: Petőfi Sándor és Jámbor Pál · Többet látni »

Ján Botto

Ján Botto (magyarul Botto János; Felsősziklás, 1829. január 27. - Besztercebánya, 1881. április 28.) a szlovák romantizmus egyik legjelentősebb költője, a Štúr generáció fiatalabb tagja, a nagyrőcei gimnázium egyik alapítója.

Új!!: Petőfi Sándor és Ján Botto · Többet látni »

János vitéz

Petőfi Sándor emléktáblája Budapesten A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt, 370 négysoros versszakból álló verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és János vitéz · Többet látni »

János vitéz (rajzfilm)

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150.

Új!!: Petőfi Sándor és János vitéz (rajzfilm) · Többet látni »

Jászberény

Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Jászberény · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és József Attila · Többet látni »

Július 31.

Névnapok: Oszkár + Adeodáta, Bató, Batu, Batus, Dea, Deodáta, Elen, Elena, Eleni, Elin, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabrícius, Fabríciusz, Germán, Heléna, Hella, Ignác, Ignácia, Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Léna.

Új!!: Petőfi Sándor és Július 31. · Többet látni »

John Bowring

Sir John Bowring (Exeter, 1792. október 17. – Claremont, Devon, Nagy-Britannia, 1872. november 23.) angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó.

Új!!: Petőfi Sándor és John Bowring · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Új!!: Petőfi Sándor és Josip Jelačić · Többet látni »

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »

Kadosa Pál

Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kadosa Pál · Többet látni »

Kallós Ede (szobrász)

Kallós Ede, született Klein Éliás (Hódmezővásárhely, 1866. február 17. – Budapest, Erzsébetváros, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Kallós Ede (szobrász) · Többet látni »

Kalocsay Kálmán

Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 23.) eszperantista, magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.

Új!!: Petőfi Sándor és Kalocsay Kálmán · Többet látni »

Kanonok

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kanonok · Többet látni »

Kardos János (evangélikus lelkész)

'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben Kardos János (névváltozat: Kardos Keresztelő János, szlovénul: Janoš Kardoš) (Norsincz, 1801. február 13. – Őrihodos, 1873. augusztus 12.) magyar szlovén evangélikus lelkész, műfordító, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Kardos János (evangélikus lelkész) · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.

Új!!: Petőfi Sándor és Karl Marx · Többet látni »

Kartal (település)

Kartal nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kartal (település) · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Kazinczy Gábor (politikus)

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kazinczy Gábor (politikus) · Többet látni »

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kányádi Sándor · Többet látni »

Károlyi-vár (Erdőd)

Az erdődi Károlyi-vár műemlék Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Károlyi-vár (Erdőd) · Többet látni »

Károlyváros

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Károlyváros · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Petőfi Sándor és Kárpát-medence · Többet látni »

Kéry Gyula (író)

Ifj.

Új!!: Petőfi Sándor és Kéry Gyula (író) · Többet látni »

Késmárk

Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Késmárk · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Petőfi Sándor és Kína · Többet látni »

Kínai nyelv

A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kínai nyelv · Többet látni »

Kósa György

Kósa György (Budapest, 1897. április 24. – Budapest, 1984. augusztus 16.) magyar zeneszerző, zongoraművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Kósa György · Többet látni »

Kölesd

Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kölesd · Többet látni »

Köllő Miklós (szobrász)

mádéfalvi veszedelem emlékműve, '''Köllő Miklós''' szobrával Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Köllő Miklós (szobrász) · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Petőfi Sándor és Költészet · Többet látni »

Költő

Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.

Új!!: Petőfi Sándor és Költő · Többet látni »

Könyves Tóth Mihály (lelkész)

Könyves Tóth Mihály az olmützi fogságban 1851-ben (baloldali) és 1852-ben (jobboldali). Debrecen. Perényi Zsigmond, Szacsvay Imre, Könyves Tóth Mihály alakjai a Kossuth szobor talapzatánál. Margó Ede alkotása. Könyves Tóth Mihály (1809–1895) magyar prédikátor emléktáblája egykori lakóházának homlokzatán. (Debrecen, Széchenyi utca 4.) Könyves Tóth Mihály (Debrecen, 1809. november 30. – Debrecen, 1895. február 4.) író, református lelkész, Könyves Tóth Mihály mérnök apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Könyves Tóth Mihály (lelkész) · Többet látni »

Körösényi Tamás

Körösényi Tamás (Budapest, 1953. február 18. – Budapest, 2010. június 25.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Körösényi Tamás · Többet látni »

Közterület

Piazza della Signoria, Firenze egyik központi tere A közterület jogi (elsősorban közigazgatási jogi) fogalom.

Új!!: Petőfi Sándor és Közterület · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Kecskemét · Többet látni »

Kemény Farkas

Magyargyerőmonostori báró Kemény Farkas (Alsódetrehem, 1797. április 11. – London, 1852. január 4.) magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt.

Új!!: Petőfi Sándor és Kemény Farkas · Többet látni »

Kerényi Ferenc

Kerényi Ferenc (Budapest, 1944. március 7. – Budapest, 2008. október 29.) magyar pedagógus, színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Kerényi Ferenc · Többet látni »

Kerényi Frigyes

Kerényi Frigyes (Eperjes, 1822. január 1. – New Buda, 1852 tavaszán) költő, műfordító, ügyvéd.

Új!!: Petőfi Sándor és Kerényi Frigyes · Többet látni »

Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplom a város, illetve a térség legnagyobb római katolikus temploma.

Új!!: Petőfi Sándor és Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely) · Többet látni »

Kerkapoly Károly

Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly) (Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kerkapoly Károly · Többet látni »

Kertbeny Károly

Kertbeny Károly Mária (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kertbeny Károly · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiegyezés · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Kisfaludy Társaság · Többet látni »

Kiskörút

A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskörút · Többet látni »

Kiskőrös

Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskőrös · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza · Többet látni »

Kiskunság

A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskunság · Többet látni »

Kiszely István (antropológus)

Kiszely István (Budapest, 1932. június 14. – Budapest, 2012. augusztus 28.) biológia-földrajz szakos tanár, antropológus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiszely István (antropológus) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Kodály Zoltán · Többet látni »

Kolmár József

Kolmár József (Magyaródpuszta, 1820. április 3. – Pozsony, 1917. június 21.) királyi katolikus főgimnáziumi tanár, teológus, költő, újságíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Kolmár József · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Kolozsvár · Többet látni »

Koltó

Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Koltó · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Petőfi Sándor és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komlóssy Ferenc (színművész)

Szelecsényi Komlóssy Ferenc Dániel (Pest, 1797 – Pest, 1860. január 13.) színész, színházigazgató, drámaíró, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Komlóssy Ferenc (színművész) · Többet látni »

Konvenciós forint

A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Konvenciós forint · Többet látni »

Koppenhága

Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Koppenhága · Többet látni »

Koren István (botanikus)

Koren István (Domony, 1805. december 21. – Szarvas, 1893. április 17.) aszódi al-, majd szarvasi főgimnáziumi tanár, botanikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Koren István (botanikus) · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kossuth-bankó

Kossuth-bankó (hivatalosan forint) néven nevezik azokat a bankjegyeket, amelyeket az 1848. és 1849. években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya megbízására bocsátott ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Kossuth-bankó · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozákok · Többet látni »

Kozma Andor

Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozma Andor · Többet látni »

Kozma Dezső

Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozma Dezső · Többet látni »

Kozma Sándor

Leveldi Kozma Sándor (Kőröshegy, Somogy vármegye, 1825. szeptember 2. – Budapest, 1897. augusztus 5.), a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozma Sándor · Többet látni »

Kréta (időszak)

A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Új!!: Petőfi Sándor és Kréta (időszak) · Többet látni »

Kuppis Vilmos

Kuppis Vilmos, másként: Kupis (Nagyoroszi, 1818. március 6. – Komárom, 1864. október) gazdatiszt és megyei hivatalnok, Petőfi Sándor barátja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kuppis Vilmos · Többet látni »

Kuthy Lajos

Kővágóörsi Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9. – Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kuthy Lajos · Többet látni »

Laborfalvi Róza

Gerenday-cég kivitelezése Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.) magyar színésznő, Jókai Mór felesége.

Új!!: Petőfi Sándor és Laborfalvi Róza · Többet látni »

Lakatos Vince

Lakatos Vince (Mikelaka, 1907. január 21. – Budapest, 1978. február 20.) magyar filmrendező, fotográfus, író, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Petőfi Sándor és Lakatos Vince · Többet látni »

Lantos Györgyi

Lantos Györgyi (Hódmezővásárhely, 1953. szeptember 2. –) magyar szobrász, üvegművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Lantos Györgyi · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Latin nyelv · Többet látni »

Lauka Gusztáv

Lauka Gusztáv (Vitka, – ma: Vásárosnamény része – 1818. július 20. – Nagybecskerek, 1902. augusztus 23.) magyar író, megyei levéltáros, a Petőfi Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Lauka Gusztáv · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Új!!: Petőfi Sándor és Líra (műnem) · Többet látni »

Lőrincz L. László

Lőrincz L. László (Szilvásszentmárton, 1939. június 15. –) orientalista, író, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Lőrincz L. László · Többet látni »

Lear király

A Lear király William Shakespeare egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, ahogy a három lánya hízelgésére számítva lemond a javukra a koronáról és szétosztja közöttük az országot.

Új!!: Petőfi Sándor és Lear király · Többet látni »

Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)

Id. Lendvay Márton szülőháza ifj. Lendvay Márton Dunaiszky László egész alakos Lendvay-szobra a lebontott Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületénél. Ma a Várban, az Országház utcában áll Gerenday-cég kivitelezésében Idősebb Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. november 11. – Pest, 1858. január 29.) magyar színész, énekes, rendező.

Új!!: Petőfi Sándor és Lendvay Márton (színművész, 1807–1858) · Többet látni »

Lengyel Imre

Lengyel Imre (Mezőberény, 1954. november 11.–) matematikus-közgazdász, Akadémiai-díjas (2016), Klebelsberg Kunó-díjas (2016), a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel Imre · Többet látni »

Lengyel József (orvos)

Lengyel József (Marosvásárhely, 1821. január 19. – Székelykeresztúr, 1895. augusztus 29.) orvosdoktor, megyebizottsági tag.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel József (orvos) · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyelország · Többet látni »

Lenkey János

Lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 8.) 1848–49-es honvéd tábornok.

Új!!: Petőfi Sándor és Lenkey János · Többet látni »

Lezsák Sándor

Lezsák Sándor István (Kispest, 1949. október 30. –) József Attila-díjas magyar költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója.

Új!!: Petőfi Sándor és Lezsák Sándor · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Liszka József

Liszka József (Köbölkút, 1956. április 6. –) szlovákiai magyar néprajzkutató, többek között az interetnikus kapcsolatok és a szakrális kisemlékek kutatója.

Új!!: Petőfi Sándor és Liszka József · Többet látni »

Lisznyai Damó Kálmán

Lisznyai (vagy Lisznyói) Damó Kálmán (Herencsény, 1823. október 13.– Buda, 1863. február 12.) költő, a Tízek Társaságának tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Lisznyai Damó Kálmán · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Petőfi Sándor és Liszt Ferenc · Többet látni »

Losonc

A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Losonc · Többet látni »

Louis Antoine de Saint-Just

A Saint-Just-ház Blérancourtban (ma múzeum) Louis Antoine Léon de Saint-Just (Decize, 1767. augusztus 25. – Párizs, 1794. július 28.) francia forradalmár és politikus, a Konvent hegypárti képviselője, a jakobinus vezetők egyike, Robespierre közeli barátja és munkatársa.

Új!!: Petőfi Sándor és Louis Antoine de Saint-Just · Többet látni »

Ludwig Tieck

Johann Ludwig Tieck (Berlin, 1773. május 31. – Berlin, 1853. április 28.) német költő, író, kiadó, műfordító, a romantika képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és Ludwig Tieck · Többet látni »

Lukács László (néprajzkutató)

Lukács László (Zámoly, 1950. október 29. – 2023. december 29.) néprajzkutató, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum főmuzeológusa.

Új!!: Petőfi Sándor és Lukács László (néprajzkutató) · Többet látni »

Lukácsy Sándor (irodalomtörténész)

Lukácsy Sándor (Csorna, 1923. április 10. – Budapest, 2001. november 10.) irodalomtörténész, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).

Új!!: Petőfi Sándor és Lukácsy Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »

M2 Petőfi

Az M2 Petőfi (korábban Petőfi TV, majd M2 Petőfi TV) a Duna Médiaszolgáltató fiataloknak szóló csatornája, amely az M2 esti műsorsávjában érhető el 2015.

Új!!: Petőfi Sándor és M2 Petőfi · Többet látni »

Madarász Viktor

Madarász első feleségének arcképe, 1871 Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Új!!: Petőfi Sándor és Madarász Viktor · Többet látni »

Madách Imre (író)

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Madách Imre (író) · Többet látni »

Maglód

Maglód város Pest vármegyében, a Vecsési járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Petőfi Sándor és Maglód · Többet látni »

Magyar írók. Életrajzgyűjtemény

A Magyar írók, alcímén Életrajzgyűjtemény egy 19. század közepén megjelent magyar irodalmi lexikon.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar írók. Életrajzgyűjtemény · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar irodalom · Többet látni »

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar nemesség · Többet látni »

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Posta Zrt.

Postapalota A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Posta Zrt. · Többet látni »

Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Deák Szidónia (1967) Maróthi György (1938) Hatvani István (1938) Ez a lista a magyar postabélyegeken ábrázolt személyek nevét tartalmazza betűrendben.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Makó · Többet látni »

Marastoni József

Marastoni József (Velence, 1834. április 1. – Bécs, 1895. december 10.) festő, litográfus.

Új!!: Petőfi Sándor és Marastoni József · Többet látni »

Margócsy István

Margócsy István (Nyíregyháza, 1949. július 23. –) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, a XVIII–XIX.

Új!!: Petőfi Sándor és Margócsy István · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Marosvásárhely · Többet látni »

Martinovics Ignác

Martinovics Ignác kivégzése előtt, akvarell Martinovics Ignác József Domonkos (Pest, 1755. július 20. – Buda, 1795. május 20.) magyar szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor, fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki királyi titkosügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére.

Új!!: Petőfi Sándor és Martinovics Ignác · Többet látni »

Május 21.

Névnapok: Konstantin + Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.

Új!!: Petőfi Sándor és Május 21. · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Petőfi Sándor és Május 30. · Többet látni »

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Petőfi Sándor és Máramaros · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

Új!!: Petőfi Sándor és Március 15. · Többet látni »

Márciusi ifjak

A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

Új!!: Petőfi Sándor és Márciusi ifjak · Többet látni »

Márvány

Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.

Új!!: Petőfi Sándor és Márvány · Többet látni »

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Mészáros Lázár · Többet látni »

Múzeum

A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit kezelő kulturális intézmény.

Új!!: Petőfi Sándor és Múzeum · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Medgyes · Többet látni »

Medgyessy Ferenc

Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész.

Új!!: Petőfi Sándor és Medgyessy Ferenc · Többet látni »

Mednyánszky Berta

Nemes mednyei Mednyánszky Bernárdina Nepomukena Mária, ismertebb nevén: Mednyánszky Berta (Saár, ma: Abasár, 1823. május 23. – Pozsony, 1902. február 22.) magyar nemesasszony, Petőfi Sándor magyar költő múzsája volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Mednyánszky Berta · Többet látni »

Meltzl Hugó

Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben Lomnitzi Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846. július 31. – Nagyvárad, 1908. január 20.) bölcsész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, dékán, rektor.

Új!!: Petőfi Sándor és Meltzl Hugó · Többet látni »

Messina

Messina látképe. Messina (szicíliaiul Missina, ókori nevén: Messene/Messzéné) az Olaszországhoz tartozó Szicília szigetének harmadik legnagyobb városa, Messina megye székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Messina · Többet látni »

Mezőberény

Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Mezőberény · Többet látni »

Mezőkövesd

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Mezőkövesd · Többet látni »

Mikó Imre (jogász)

Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Mikó Imre (jogász) · Többet látni »

Mikó-vár

bélyegkép Kiállított székelykapuk a vár mellett A Mikó-vár (egyéb nevein Mikóújvár, Mikó vára, Szeredavár, Csíkszeredai vár) késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége.

Új!!: Petőfi Sándor és Mikó-vár · Többet látni »

Mikszáth Kálmán (író)

Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Új!!: Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Milánó · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Petőfi Sándor és Miskolc · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Mohács · Többet látni »

Montesquieu (filozófus)

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »

Morvai Ferenc

Morvai Ferenc (Nagyréde, 1946. október 22. –) magyar vállalkozó, kazángyáros, feltaláló, „kazánirály”, Petőfi-kutató, politikus, 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő (FKGP, független), a Megamorv Petőfi Bizottság vezetője, az 1989-es szibériai Petőfi-expedíció kezdeményezője és finanszírozója.

Új!!: Petőfi Sándor és Morvai Ferenc · Többet látni »

Mosonyi Mihály

Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Mosonyi Mihály · Többet látni »

Most vagy soha!

A Most vagy soha! egy készülő magyar történelmi kalandfilm, melynek témája Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a pesti forradalomban, 1848.

Új!!: Petőfi Sándor és Most vagy soha! · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Petőfi Sándor és Munkács · Többet látni »

Munkácsi vár

A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Új!!: Petőfi Sándor és Munkácsi vár · Többet látni »

Murány vára

Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el.

Új!!: Petőfi Sándor és Murány vára · Többet látni »

Nagy Gyula (szobrász)

Nagy Gyula Zoltán (Makó, 1907. március 13. – 1983) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy Gyula (szobrász) · Többet látni »

Nagy Ignác (író)

Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy Ignác (író) · Többet látni »

Nagy László (költő)

Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy László (költő) · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagybánya · Többet látni »

Nagyszalonta

Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagyszalonta · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagyszeben · Többet látni »

Nádaskay Lajos

Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, 1816. október 30. – Pest, 1860. szeptember 15.) író, hírlapszerkesztő, Nádaskay Béla apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nádaskay Lajos · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Petőfi Sándor és Németek · Többet látni »

Németh G. Béla

Németh G. Béla (Szombathely, 1925. február 17. – Budapest, 2008. szeptember 5.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Németh G. Béla · Többet látni »

Népiesség

A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.

Új!!: Petőfi Sándor és Népiesség · Többet látni »

Necpál

Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Necpál · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Nemzeti dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzeti dal · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzeti Színház · Többet látni »

Neumann Károly

Neumann Károly (1820 – 1890) evangélikus lelkipásztor, Petőfi Sándor barátja.

Új!!: Petőfi Sándor és Neumann Károly · Többet látni »

Nikolaus Lenau

Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nikolaus Lenau · Többet látni »

Norvég nyelv

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.

Új!!: Petőfi Sándor és Norvég nyelv · Többet látni »

Novotny Gergely

Novotny Gergely (Budapest, 1925. február 22. – Budapest, 2003. október 31.), író, költő, drámaíró, klarinétművész, zenetanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Novotny Gergely · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyelv · Többet látni »

Nyitra vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyitra vármegye · Többet látni »

Nyugat (folyóirat)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »

Obernyik Károly

Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. október 22. – Pest, 1855. augusztus 17.) író, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Obernyik Károly · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Petőfi Sándor és Olaszország · Többet látni »

Orlai Petrich Soma

Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861) Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Orlai Petrich Soma · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Orosz nyelv · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Petőfi Sándor és Országgyűlés · Többet látni »

Országgyűlési Tudósítások

Az ''Országgyűlési Tudósítások'' egy lapjának részlete Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban.

Új!!: Petőfi Sándor és Országgyűlési Tudósítások · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Petőfi Sándor és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Ostffyasszonyfa

Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ostffyasszonyfa · Többet látni »

Ozora

Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ozora · Többet látni »

Pákh Albert

Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.

Új!!: Petőfi Sándor és Pákh Albert · Többet látni »

Pálffy Albert

Pálffy Albert (született: Pálfi Albert) (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pálffy Albert · Többet látni »

Pándi Pál

Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Pándi Pál · Többet látni »

Pándorfalu

Pándorfalu (1899-ig Parndorf, németül Parndorf, horvátul Pandrof) falu Ausztria Burgenland tartományában, a Nezsideri járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pándorfalu · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Petőfi Sándor és Pápa (település) · Többet látni »

Pápai Petőfi Sándor Gimnázium

A Pápai Petőfi Sándor Gimnázium Pápa városának egyik közoktatási intézménye.

Új!!: Petőfi Sándor és Pápai Petőfi Sándor Gimnázium · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Párizs · Többet látni »

Pécel

Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pécel · Többet látni »

Pünkösd

Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.

Új!!: Petőfi Sándor és Pünkösd · Többet látni »

Peking

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Peking · Többet látni »

Penc

Penc község Pest vármegyében, a Váci járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Penc · Többet látni »

Percy Bysshe Shelley

Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); (kiejtés) angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és Percy Bysshe Shelley · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Divatlap

A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Pesti Divatlap · Többet látni »

Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)

A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.

Új!!: Petőfi Sándor és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »

Petőfi Gyógyszertár

A Petőfi Gyógyszertár vény nyomtatványa A Petőfi Gyógyszertár Pécs tizedik patikája volt, melyet 1923-ban nyitott meg Fridrich Sándor helyi gyógyszerész.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Gyógyszertár · Többet látni »

Petőfi híd

A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi híd · Többet látni »

Petőfi híd (Győr)

A Petőfi híd Győrött a Rábán átívelő híd.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi híd (Győr) · Többet látni »

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Irodalmi Múzeum · Többet látni »

Petőfi István

Petőfi István (Szabadszállás, 1825. augusztus 18. – Csákó, 1880. május 1.) költő, mezőgazdász, Petőfi Sándor egyetlen testvére.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi István · Többet látni »

Petőfi Könyvtár

A Petőfi Könyvtár egy 20.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Könyvtár · Többet látni »

Petőfi Kör

A Petőfi Kör rövid életű magyar értelmiségi mozgalom volt az 1950-es évek derekán, amely fontos szerepet töltött be a kommunista rendszernek az 1956-os forradalomhoz vezető erjedésében.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Kör · Többet látni »

Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely

A Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, közkeletű nevén: Petőfi Múzeum Aszód legjelentősebb állandó kiállítóhelye (Szontágh lépcső 2.).

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely · Többet látni »

Petőfi Népe

A Petőfi Népe (PN, alcíme: a Duna-Tisza köze napilapja) Bács-Kiskun vármegyében és Pest vármegye déli részén megjelenő napilap.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Népe · Többet látni »

Petőfi park

A Petőfi park Makó város legnagyobb közparkja, mérete körülbelül két hektár.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi park · Többet látni »

Petőfi Rádió

A Petőfi Rádió a Duna Médiaszolgáltató magyar zenét játszó könnyűzenei rádiója, amely az ország teljes területén elérhető FM-en, valamint fogható műholdon és az interneten is.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Rádió · Többet látni »

Petőfi Sándor (könyv)

A Petőfi Sándor, alcíme: Kísérlet – Margócsy István irodalomtörténész Petőfi Sándor életművével, recepció- és kultusztörténetével foglalkozó könyve, mely a Korona Kiadó Klasszikusaink sorozatában jelent meg 1999-ben.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor (könyv) · Többet látni »

Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum)

A Petőfi Sándor összes művei című, szépirodalmi könyvsorozatot 1892–1896-ban adta ki az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. díszes kötésben, igényes nyomdai kivitelben.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor összes művei (Athenaeum) · Többet látni »

Petőfi Sándor emlékezete

A Petőfi Sándor emlékezete 2022 nyarán, Petőfi Sándor születésének közelgő 200.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor emlékezete · Többet látni »

Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap)

* Petőfi Sándor Emlékház – emlékház Tordán, Romániában.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Emlékház (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza)

A Petőfi Sándor Emlékház irodalmi emlékhely és kiállítás Kiskunfélegyházán, a Petőfi utca 7.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Emlékház (Kiskunfélegyháza) · Többet látni »

Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)

Az épület 2012-ben A Petőfi Sándor Gimnázium (gyakori rövidítése: PSG) egy hagyományos négy évfolyamos gimnázium, amely a főváros I. kerületében 1892 óta működik.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Petőfi Sándor utca (Budapest, V. kerület)

A Petőfi Sándor utca Budapest Belvárosának észak-déli irányban húzódó, mintegy 300 m hosszú közterülete.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor utca (Budapest, V. kerület) · Többet látni »

Petőfi Sándor Városi Könyvtár

A könyvtár épülete, a Hattyú-ház (2018) A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Kiskunfélegyházán, a Szent János téren található, általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Városi Könyvtár · Többet látni »

Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely)

A Petőfi Sándor-emlékoszlop (egyes forrásokban Petőfi-obeliszk, Petőfi-gúla) Marosvásárhelyen, a Főtér északi részén állt.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely) · Többet látni »

Petőfi Sándor-szobor (Budapest)

A Petőfi-szobor Budapest Belvárosában, a Petőfi téren, a Március 15. tér felé néz.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Budapest) · Többet látni »

Petőfi Sándor-szobor (Makó)

Petőfi Sándor szobra Petőfi Sándor makói szobra a róla elnevezett parkban, a hajdani Püspökkertben, a Belváros szívében található.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Makó) · Többet látni »

Petőfi Színház (egyértelműsítő lap)

*Hódmezővásárhelyi Petőfi Színház.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Színház (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum irodalmi, történelmi emlékhely és múzeum Kiskőrösön, a Petőfi Sándor tér 5.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum · Többet látni »

Petőfi Társaság

Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Társaság · Többet látni »

Petőfi Zenei Díj

A Petőfi Zenei Díj egy 2016-ban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a VOLT Produkció Kft.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Zenei Díj · Többet látni »

Petőfi Zoltán

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Zoltán · Többet látni »

Petőfi-dagerrotípia

Egressy Gábor (?): Petőfi Sándor (dagerrotípia, 1844 v. 1845) A Petőfi-dagerrotípia az egyetlen Petőfi Sándor alakjáról fennmaradt dagerrotípia fénykép, készítésekor sokszorosításra még nem alkalmas egyedi, 9,9 × 6,8 cm méretű műtárgy, amelyet feltehetően Petőfi Sándor barátja, Egressy Gábor színész készített 1844–45 körül.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi-dagerrotípia · Többet látni »

Petőfi-fa (Nagyar)

A Petőfi-fa vagy Petőfi fája (ahogyan a népnyelv nevezi), egy méter törzskerületű, méter magas elpusztult tölgyfa csonk Nagyar település határában, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor a valaha hatalmas lombkoronájú fa alatt, vagy annak közelében írta, illetve ez a környék ihlette A Tisza című versét.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi-fa (Nagyar) · Többet látni »

Petőfi-sziget

A Petőfi-sziget (korábban Kis-Pandúr-sziget) egy sziget Magyarországon, Baján.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi-sziget · Többet látni »

Petőfibánya

Petőfibánya község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfibánya · Többet látni »

Petőfiszállás

Pálosszentkút (Petőfiszállás) Petőfiszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfiszállás · Többet látni »

Petrichevich-Horváth Lázár

Petrichevich-Horváth Lázár, széplaki (Kolozsvár, 1807. május 17. – Bécs, 1851. február 5.) magyar író, hírlapíró, az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Petrichevich-Horváth Lázár · Többet látni »

Piarista Gimnázium (Budapest)

A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten.

Új!!: Petőfi Sándor és Piarista Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Pierre-Jean de Béranger

Pierre-Jean de Béranger (Párizs, 1780. augusztus 19. – Párizs, 1857. július 16.) francia lírikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Pierre-Jean de Béranger · Többet látni »

Pilvax

A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza A Pilvax kávéház és étterem egy történelmi nevezetességű vendéglátóhely volt Budapest V. kerületében a Belvárosban, a mai Pilvax köz 1–3.

Új!!: Petőfi Sándor és Pilvax · Többet látni »

Pintér Sándor (rendőrtiszt)

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Pintér Sándor (rendőrtiszt) · Többet látni »

Piski csata

A régi piski híd csonkja a mai közúti híd felett A régi piski híd a 19. században Bem budapesti szobrának talapzata is a csata emlékét őrzi A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Piski csata · Többet látni »

Pomáz

Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pomáz · Többet látni »

Pompéry János

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Új!!: Petőfi Sándor és Pompéry János · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Pozsony · Többet látni »

Pozsonyligetfalu

Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Petőfi Sándor és Prága · Többet látni »

Prielle Kornélia

Pollák Zsigmond metszete Prielle Kornélia, született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1. – Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Prielle Kornélia · Többet látni »

Pulszky Ferenc

Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pulszky Ferenc · Többet látni »

Quintus Horatius Flaccus

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »

Rajzfilm

''How Animated Cartoons Are Made'' (1919) Rövid rajzfilm egy vágtázó paripáról Számítógépes animáció A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek.

Új!!: Petőfi Sándor és Rajzfilm · Többet látni »

Rákóczi út

Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja.

Új!!: Petőfi Sándor és Rákóczi út · Többet látni »

Rákóczifalva

Rákóczifalva város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Rákóczifalva · Többet látni »

Rétoromán dialektusok

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.

Új!!: Petőfi Sándor és Rétoromán dialektusok · Többet látni »

Révai József (politikus)

Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Révai József (politikus) · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Róma · Többet látni »

Rómeó és Júlia (színmű)

A Rómeó és JúliaKosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordításában Romeo és Júlia alakban szerepelt.

Új!!: Petőfi Sándor és Rómeó és Júlia (színmű) · Többet látni »

Redemptio

A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.

Új!!: Petőfi Sándor és Redemptio · Többet látni »

Reményi Ede (hegedűművész)

Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Reményi Ede (hegedűművész) · Többet látni »

Reverzális

A reverzális (eredeti írásmóddal reversalis) latinul a házasfelek írásos megegyezése a születendő gyermekek vallásáról vegyes házasság esetén.

Új!!: Petőfi Sándor és Reverzális · Többet látni »

Rimaszombat

Rimaszombat város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Rimaszombat · Többet látni »

Riskó Ignác

Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.

Új!!: Petőfi Sándor és Riskó Ignác · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Romantika · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Petőfi Sándor és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Petőfi Sándor és Románia · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Petőfi Sándor és Románok · Többet látni »

Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Rozsnyó · Többet látni »

Rubicon (folyóirat)

A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.

Új!!: Petőfi Sándor és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »

Salgó

Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Salgó · Többet látni »

Sanghaj

(IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Sanghaj · Többet látni »

Sarkadi Imre

Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. augusztus 13. – Budapest, 1961. április 12.) Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg.

Új!!: Petőfi Sándor és Sarkadi Imre · Többet látni »

Sass István (orvos)

Sass István (Borjád, 1822. február 23. – Szekszárd, 1891. december 3.) orvosdoktor, megyei főorvos.

Új!!: Petőfi Sándor és Sass István (orvos) · Többet látni »

Sárosi Gyula

Pókai Sárosi Gyula, születési nevén Sárosy Lajos (Borossebes, 1816. február 12. – Pest, 1861. november 16.) kormánybiztos, magyar költő, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárosi Gyula · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárospatak · Többet látni »

Sárszentlőrinc

Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárszentlőrinc · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Sülysáp

Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Sülysáp · Többet látni »

Scots nyelv

A scots nyelv az angolhoz közel álló germán nyelvváltozat, mely az óangol nyelv északi (northumbriai) dialektusának a folytatása.

Új!!: Petőfi Sándor és Scots nyelv · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Segesvár · Többet látni »

Segesvári csata

A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Segesvári csata · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Selmecbánya · Többet látni »

Sepsy Károly

Sepsy Károly; Sepsi (Szatmár, 1822 – Szatmár, 1853. december 31.) magyar színész és színigazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Sepsy Károly · Többet látni »

Somogyi József (szobrász)

Somogyi József (Félszerfalva, 1916. június 9. – Budapest, 1993. január 2.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora.

Új!!: Petőfi Sándor és Somogyi József (szobrász) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Sopron · Többet látni »

Soproni Petőfi Színház

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren.

Új!!: Petőfi Sándor és Soproni Petőfi Színház · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Spanyol nyelv · Többet látni »

Sugár Rezső

Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Petőfi Sándor és Sugár Rezső · Többet látni »

Svéd nyelv

A svéd nyelv elterjedtsége A svéd nyelv (svédül svenska) az indoeurópai nyelvek germán családjába tartozó észak-germán, avagy skandináv nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Svéd nyelv · Többet látni »

Szabadfalu (Románia)

Szabadfalu Temesvár városrésze Temes megyében, Romániában.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabadfalu (Románia) · Többet látni »

Szabadszállás

Szabadszállás város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabadszállás · Többet látni »

Szabó Ferenc (zeneszerző)

'''Szabó Ferenc''' emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő ''(akkor Fürst Sándor)'' utca 33. szám alatt Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabó Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabó Lőrinc · Többet látni »

Szalkszentmárton

Szalkszentmárton község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Szalkszentmárton · Többet látni »

Szandai Sándor

Szandai (Szabó) Sándor (Szandaszőlős, 1903. március 7. – Budapest, 1978. október 1.) Munkácsy-díjas magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Szandai Sándor · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szarvas (település) · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Petőfi Sándor és Szatmárnémeti · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelyek · Többet látni »

Székelyhíd

Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelyhíd · Többet látni »

Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete

Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete – A város első okleveles említése 1333-ból való: a pápai tizedjegyzékben szereplő „Santa Cruce” papja akkor a környéken a legnagyobb pápai tizedet fizette, tehát már jelentős plébániával rendelkezett.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Székesfehérvár · Többet látni »

Széphalom (település)

Széphalom egykor önálló község, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze.

Új!!: Petőfi Sándor és Széphalom (település) · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Szófia · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Petőfi Sándor és Szónoklattan · Többet látni »

Szózat

A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.

Új!!: Petőfi Sándor és Szózat · Többet látni »

Szeberényi Lajos

Szeberényi Lajos (Maglód, 1820. augusztus 15. – Pozsony, 1875. június 4.) ügyvéd, pesti hírlapíró, később pozsonyi evangélikus teológiai tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeberényi Lajos · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeged · Többet látni »

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szelindek · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szemere Miklós (költő)

Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Miklós (költő) · Többet látni »

Szemere Pál (költő)

Szemerei Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Pál (költő) · Többet látni »

Szendrey Júlia

Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.

Új!!: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia · Többet látni »

Szeptember végén

#ÁTIRÁNYÍTÁSSzeptember végén (egyértelműsítő lap).

Új!!: Petőfi Sándor és Szeptember végén · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerbek · Többet látni »

Szerelmey Miklós

Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe, Győr, 1803. július 3. – Budapest, 1875. augusztus 5.) feltaláló, mérnök, litográfus, a színes litográfia hazai meghonosítója, a magyar karikatúra műfajának megteremtője.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerelmey Miklós · Többet látni »

Szervánszky Endre

Szervánszky Endre (Kistétény, 1911. december 27. – Budapest, 1977. június 25.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Petőfi Sándor és Szervánszky Endre · Többet látni »

Szibéria

Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.

Új!!: Petőfi Sándor és Szibéria · Többet látni »

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).

Új!!: Petőfi Sándor és Szigligeti Ede · Többet látni »

Szilágyi Márton (irodalomtörténész)

Szilágyi Márton (Gyula, 1965. november 9.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Szilágyi Márton (irodalomtörténész) · Többet látni »

Szimbólum

Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.

Új!!: Petőfi Sándor és Szimbólum · Többet látni »

Szinnyei József (bibliográfus)

Szinnyei József munka közben Idősebb Szinnyei József (születési és 1868-ig használt nevén Ferber József, álnevein Borzas, Don José, Philalet dr.) (Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus, Szinnyei József (1857–1943) nyelvész és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész édesapja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szinnyei József (bibliográfus) · Többet látni »

Szlávics László (szobrász, 1959)

Szlávics László (Budapest, 1959. augusztus 11. –) szobrász – éremművész, ifj.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlávics László (szobrász, 1959) · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovákok · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Szolnok · Többet látni »

Szuper Károly

Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. – Budapest, 1892. szeptember 18.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.

Új!!: Petőfi Sándor és Szuper Károly · Többet látni »

Tarczy Lajos

Hetényen Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Tarczy Lajos · Többet látni »

Tarnów

Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Tarnów · Többet látni »

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Táncsics Mihály · Többet látni »

Tápiószele

Tápiószele város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Tápiószele · Többet látni »

Tárkányi Béla

Tárkányi Béla József (születési nevén Viperina József) (Miskolc, 1821. január 2. – Eger, 1886. február 16.) egri kanonok, költő, műfordító, az MTA levelező, majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Tárkányi Béla · Többet látni »

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Új!!: Petőfi Sándor és Tátra (hegység) · Többet látni »

Távolból

A Távolból Petőfi Sándor verse.

Új!!: Petőfi Sándor és Távolból · Többet látni »

Tífusz

A tífusz (kiütéses tífusz, typhus exanthematicus, régebbi nevén flekktífusz) egy olyan fertőző betegség, amit a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) sejtparazita baktérium okoz.

Új!!: Petőfi Sándor és Tífusz · Többet látni »

Tízek Társasága

A Tízek Társasága fiatal írók csoportja volt az 1840-es évek második felében, Pesten.

Új!!: Petőfi Sándor és Tízek Társasága · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Petőfi Sándor és Történettudomány · Többet látni »

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.

Új!!: Petőfi Sándor és Tüdőgyulladás · Többet látni »

Teleki Sándor (honvédtiszt)

Gróf széki Teleki Sándor József János (Kolozsvár, 1821. január 27. – Nagybánya, 1892. május 18.) 1848–49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja, Petőfi Sándor „vad grófja”.

Új!!: Petőfi Sándor és Teleki Sándor (honvédtiszt) · Többet látni »

Teleki-ház (Marosvásárhely)

A marosvásárhely Teleki-ház (egyes forrásokban Teleki-palota vagy Teleki Domokos-ház) a település belvárosában, a Bernády György téren található U alakú, kétszintes épület.

Új!!: Petőfi Sándor és Teleki-ház (Marosvásárhely) · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Temesvár · Többet látni »

Terméskő

A terméskő nyers, faragatlan, csiszolatlan kő, melyet építkezésre, burkolásra, vastag falak hézagainak feltöltésére használnak.

Új!!: Petőfi Sándor és Terméskő · Többet látni »

Terrakotta

Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (terrakotta, 1978) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.

Új!!: Petőfi Sándor és Terrakotta · Többet látni »

Theodor Baillet von Latour

Theodor Franz Baillet von Latour gróf (Linz, 1780. június 15. – Bécs, 1848. október 6.) császári és királyi táborszernagy, 1848 márciusától, az első bécsi forradalom kitörésétől kezdve osztrák császári hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Theodor Baillet von Latour · Többet látni »

Tigris és hiéna

A Tigris és hiéna („Történeti dráma négy felvonásban”) Petőfi Sándor egyetlen teljes szöveggel fennmaradt színpadi műve.

Új!!: Petőfi Sándor és Tigris és hiéna · Többet látni »

Tirol

Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.

Új!!: Petőfi Sándor és Tirol · Többet látni »

Tiszafüred

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Tiszafüred · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Petőfi Sándor és Tokaj · Többet látni »

Toldi

A Toldi Arany János elbeszélő költeménye (1846), mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.

Új!!: Petőfi Sándor és Toldi · Többet látni »

Toldy Ferenc

Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Toldy Ferenc · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Petőfi Sándor és Tolna vármegye · Többet látni »

Tolnai Lajos (író)

Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.

Új!!: Petőfi Sándor és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »

Tompa Mihály

Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).

Új!!: Petőfi Sándor és Tompa Mihály · Többet látni »

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Torda · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Petőfi Sándor és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Új!!: Petőfi Sándor és Trieszt · Többet látni »

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Turóc vármegye · Többet látni »

Tyroler József

Tyroler József (Alsókubin, 1822. – Pest, 1854. október 26.) réz- és acélmetsző, Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi Sándor acélmetszetű arcképének készítője.

Új!!: Petőfi Sándor és Tyroler József · Többet látni »

Ulánus

A Varsói Hercegség ulánusai (January Suchodolski festménye) Az ulánusok (lengyelül ułan) lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem volt a 18.

Új!!: Petőfi Sándor és Ulánus · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Ungvár · Többet látni »

Vachott Sándor

Vachottfalvi Vachott Sándor (Gyöngyös, 1818. november 17. – Pest, 1861. április 9.) költő, író, ügyvéd, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Vahot Imre bátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vachott Sándor · Többet látni »

Vagyóc

Vagyóc (szlovákul Vaďovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Vagyóc · Többet látni »

Vahot Imre

Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.

Új!!: Petőfi Sándor és Vahot Imre · Többet látni »

Vajda János (költő)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vajda János (költő) · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: Petőfi Sándor és Varsó · Többet látni »

Vasvári Pál (történész)

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.

Új!!: Petőfi Sándor és Vasvári Pál (történész) · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Vác · Többet látni »

Vájlok Sándor

Vájlok Sándor (Deáki, 1913. november 7. – Budapest, 1991. december 31.) kritikus, művelődéstörténész.

Új!!: Petőfi Sándor és Vájlok Sándor · Többet látni »

Váradi Antal

Váradi Antal, születési nevén Weber Antal (Závod, 1854. május 2. – Budapest, 1923. március 5.) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Váradi Antal · Többet látni »

Várady Antal

Viski Várady Antal (Paszab, 1819. augusztus 2. – Kolta, 1885. november 15.) ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Várady Antal · Többet látni »

Várady Ferenc (színművész)

Várady Ferenc (Nyírbogdány, Szabolcs vármegye, 1820. február 13. – Kolozsvár, 1893. július 23.) színész, színigazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Várady Ferenc (színművész) · Többet látni »

Vécsey Károly

Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Vécsey Károly · Többet látni »

Véghelyi Balázs

Véghelyi Balázs (Budapest, 1983. augusztus 22. –) magyar költő, író, szerkesztő, zenész.

Új!!: Petőfi Sándor és Véghelyi Balázs · Többet látni »

Vízakna

Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Vízakna · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Vecseklő

Vecseklő (szlovákul Večelkov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Vecseklő · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.

Új!!: Petőfi Sándor és Vend nyelv · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Veszprém · Többet látni »

Veszprémi Petőfi Színház

A Veszprémi Petőfi Színház a város színházainak egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Veszprémi Petőfi Színház · Többet látni »

Victor Hugo

Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Victor Hugo · Többet látni »

Voinovich Géza

Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Voinovich Géza · Többet látni »

Volapük nyelv

A volapük nyelv nemzetközi közvetítőnyelv, a posteriori jelentős a priori jellegzetességgel, eklektikus, nyelvtana sematikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Volapük nyelv · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Új!!: Petőfi Sándor és Voltaire · Többet látni »

Wikiforrás

A Wikiforrás (angolul: Wikisource, régi nevén Project Sourceberg) a Wikimédia Alapítvány által fenntartott Wikipédia webhely azon része, mely eredeti forrásszövegeket tartalmaz, mint amilyenek például az alkotmányok és egyezmények szövegei, vagy a szépirodalmi művek.

Új!!: Petőfi Sándor és Wikiforrás · Többet látni »

William Shakespeare

William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Új!!: Petőfi Sándor és William Shakespeare · Többet látni »

Wlislocki Henrik

Wlislocki Henrik (Heinrich Adalbert von Wlislocki; Brassó, 1856. július 9. – Betlenszentmiklós, 1907. február 19.) erdélyi nyelvész, fordító és etnográfus, tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Wlislocki Henrik · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Zágráb · Többet látni »

Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Zólyom · Többet látni »

Zichy Mihály

Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

Új!!: Petőfi Sándor és Zichy Mihály · Többet látni »

Zilahy Károly

Zilahy Károly, teljesebb nevén Zilahy Kiss Károly (Zilah, 1838. október 28. – Buda, 1864. május 15.) hírlapíró és kritikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Zilahy Károly · Többet látni »

12 pont

A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.

Új!!: Petőfi Sándor és 12 pont · Többet látni »

1667

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1667 · Többet látni »

1823

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1823 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1842 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1848 · Többet látni »

1848-as választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1848.

Új!!: Petőfi Sándor és 1848-as választások · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Petőfi Sándor és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1849 · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1897 · Többet látni »

1916

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1916 · Többet látni »

4483 Petofi

A 4483 Petofi Hungaria típusú színképpel rendelkező Apollo típusú kisbolygó, melyet Petőfi Sándorról neveztek el.

Új!!: Petőfi Sándor és 4483 Petofi · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező