Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Újpest FC, Attila FC, Bocskai FC, Braun József, Budapest, Csatár (labdarúgás), Csepel SC, Eisenhoffer József, Ferencvárosi TC (labdarúgás), Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Kiss Gyula (labdarúgó, 1881), Kolozsvári AC, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Május 19., Mándi Gyula, Mesteredző, MTK Budapest FC, Obitz Gábor, Orth György, Szeptember 24., 1900, 1982.
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Opata Zoltán és Újpest FC · Többet látni »
Attila FC
A Miskolci Attila FC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Miskolcon volt.
Új!!: Opata Zoltán és Attila FC · Többet látni »
Bocskai FC
A Bocskai FC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Debrecenben volt.
Új!!: Opata Zoltán és Bocskai FC · Többet látni »
Braun József
Braun József, Barna (Budapest, 1901. február 26. – Harkov mellett, 1943. február) labdarúgó, banktisztviselő, az MTK jobbszélsője.
Új!!: Opata Zoltán és Braun József · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Opata Zoltán és Budapest · Többet látni »
Csatár (labdarúgás)
kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.
Új!!: Opata Zoltán és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »
Csepel SC
A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike amelyik a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyert, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg a Megye I-ben szerepel.
Új!!: Opata Zoltán és Csepel SC · Többet látni »
Eisenhoffer József
Eisenhoffer József (Aczél) (Budapest, 1900. november 8. – Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Opata Zoltán és Eisenhoffer József · Többet látni »
Ferencvárosi TC (labdarúgás)
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.
Új!!: Opata Zoltán és Ferencvárosi TC (labdarúgás) · Többet látni »
Guttmann Béla
Guttmann Béla az SC Hakoah Wien mezében Guttmann Béla, Gárdos (Budapest, 1899. január 27. – Bécs, 1981. augusztus 28.) magyar válogatott labdarúgó, nemzetközi szinten is kiemelkedő edző.
Új!!: Opata Zoltán és Guttmann Béla · Többet látni »
Hirzer Ferenc
Hirzer Ferenc, Híres (Budapest, 1902. november 21. – Trento, 1957. április 28.) magyar válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Opata Zoltán és Hirzer Ferenc · Többet látni »
Jeny Rudolf
Jeny Rudolf, Jenny, Jeney, Jenei (Budapest, 1901. március 2. – 1975. május 27.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Új!!: Opata Zoltán és Jeny Rudolf · Többet látni »
Kiss Gyula (labdarúgó, 1881)
Kiss Gyula, (1881. október 21. – 1959. május 16.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, nemzeti játékvezető, a labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportújságíró,.
Új!!: Opata Zoltán és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Többet látni »
Kolozsvári AC
A Kolozsvári Vasutas Sport Club játékosai 1911-ben A Kolozsvári AC egy megszűnt labdarúgócsapat.
Új!!: Opata Zoltán és Kolozsvári AC · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Opata Zoltán és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Opata Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Opata Zoltán és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Opata Zoltán és Magyarország · Többet látni »
Május 19.
Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.
Új!!: Opata Zoltán és Május 19. · Többet látni »
Mándi Gyula
Az 1924-es olimpián szereplő magyar csapat, Mándi Gyula jobbról az ötödik Mándi Gyula vagy Julius Mandel (Budapest, 1899. január 21. – Budapest, 1969. október 18.) magyar válogatott labdarúgó, edző.
Új!!: Opata Zoltán és Mándi Gyula · Többet látni »
Mesteredző
A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj.
Új!!: Opata Zoltán és Mesteredző · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Opata Zoltán és MTK Budapest FC · Többet látni »
Obitz Gábor
Obitz Gábor, Óbecsei, Ormai (Budapest, 1899. január 18. – 1953. március 20.) válogatott labdarúgó, fedezet, majd edző.
Új!!: Opata Zoltán és Obitz Gábor · Többet látni »
Orth György
Orth György, Faludy (Budapest, 1901. április 30. – Porto, 1962. január 11.) kora egyik legkiválóbb magyar labdarúgója, később külföldön tevékenykedett labdarúgóedzőként.
Új!!: Opata Zoltán és Orth György · Többet látni »
Szeptember 24.
Névnapok: Gellért, Mercédesz + Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda.
Új!!: Opata Zoltán és Szeptember 24. · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Opata Zoltán és 1900 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Opata Zoltán és 1982 · Többet látni »
