Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Abádszalók, Óbuda (történelmi település), Békés vármegye, Berekfürdő, Délvidék, Dévaványa, Egyház, Hortobágy-Berettyó, IV. Béla magyar király, Járás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Karcag, Karcagi járás, Kötöny kun fejedelem, Kisújszállás, Kuncsorba, Kunhalom, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunok, Kunszentmárton, Kunszentmártoni járás, Magyarország, Mesterszállás, Mezőtúr, Mezőtúri járás, Muhi csata, Német Lovagrend, Redemptio, Törökszentmiklós, Törökszentmiklósi járás, Túrkeve, Tiszafüredi járás, Tiszántúl, 1876-os megyerendezés, 1950-es megyerendezés.
Abádszalók
Abádszalók város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunhegyesi járásban.
Új!!: Nagykunság és Abádszalók · Többet látni »
Óbuda (történelmi település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).
Új!!: Nagykunság és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Nagykunság és Békés vármegye · Többet látni »
Berekfürdő
Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Karcagi járásban.
Új!!: Nagykunság és Berekfürdő · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Nagykunság és Délvidék · Többet látni »
Dévaványa
Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.
Új!!: Nagykunság és Dévaványa · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Nagykunság és Egyház · Többet látni »
Hortobágy-Berettyó
A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán.
Új!!: Nagykunság és Hortobágy-Berettyó · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Nagykunság és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Nagykunság és Járás · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: Nagykunság és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Nagykunság és Karcag · Többet látni »
Karcagi járás
A Karcagi járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagykunság és Karcagi járás · Többet látni »
Kötöny kun fejedelem
Kötöny kun fejedelem (korabeli óorosz forrásokban Kotjan Szutojevics; Котян Сутоевич) a kun törzsek szövetségének vezetője volt az 1220-as-1230-as években.
Új!!: Nagykunság és Kötöny kun fejedelem · Többet látni »
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Új!!: Nagykunság és Kisújszállás · Többet látni »
Kuncsorba
Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Új!!: Nagykunság és Kuncsorba · Többet látni »
Kunhalom
A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.
Új!!: Nagykunság és Kunhalom · Többet látni »
Kunhegyes
Kunhegyes város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunhegyesi járás székhelye.
Új!!: Nagykunság és Kunhegyes · Többet látni »
Kunmadaras
Kunmadaras nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Új!!: Nagykunság és Kunmadaras · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Nagykunság és Kunok · Többet látni »
Kunszentmárton
Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.
Új!!: Nagykunság és Kunszentmárton · Többet látni »
Kunszentmártoni járás
A Kunszentmártoni járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagykunság és Kunszentmártoni járás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagykunság és Magyarország · Többet látni »
Mesterszállás
Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában.
Új!!: Nagykunság és Mesterszállás · Többet látni »
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Új!!: Nagykunság és Mezőtúr · Többet látni »
Mezőtúri járás
A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagykunság és Mezőtúri járás · Többet látni »
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Új!!: Nagykunság és Muhi csata · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Nagykunság és Német Lovagrend · Többet látni »
Redemptio
A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Új!!: Nagykunság és Redemptio · Többet látni »
Törökszentmiklós
Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok vármegye harmadik legnagyobb települése, a Törökszentmiklósi járás székhelye.
Új!!: Nagykunság és Törökszentmiklós · Többet látni »
Törökszentmiklósi járás
A Törökszentmiklósi járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagykunság és Törökszentmiklósi járás · Többet látni »
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Új!!: Nagykunság és Túrkeve · Többet látni »
Tiszafüredi járás
A Tiszafüredi járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagykunság és Tiszafüredi járás · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Nagykunság és Tiszántúl · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Nagykunság és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Nagykunság és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
