Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Műhold

Index Műhold

A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.

121 kapcsolatok: Alacsony Föld körüli pálya, Alouette–1, Amerikai Egyesült Államok, ANS–1, Ariel–1, Arthur C. Clarke, Astérix (műhold), Astra–1A, Azur–1, Árjabhata (műhold), Ørsted (műhold), Ószumi, Badr–A, Bolygó, Brasilsat–A1, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cassini–Huygens, Ceres (törpebolygó), Csillagászat, Csillagászati műhold, Dawn, Európa, Európai Űrügynökség, Europa, Explorer–1, FASat–A, Föld, Felderítő műhold, Franciaország, Galileo, Geodézia, Geostacionárius pálya, Geoszinkron pálya, Global Positioning System, Goliat, Hohmann-pálya, Hold, Intasat, Interkozmosz–22, Ionoszféra, Jupiter, Kína–1, Közepes magasságú Föld körüli pálya, Keleti blokk, Kisbolygó, Kitsat–1, Lagrange-pont, LARES (műhold), Latin nyelv, Léggömb, ..., Lengyelország, Luna–10, Lusat–1, Mabuhay–1, Magas Föld körüli pálya, Magion–1, Magyarország, Mariner–9, Mars (bolygó), Masat–1, Második világháború, Measat–1, Merkúr, MESSENGER, Meteorológiai műhold, MIMOSA, Molnyija-pálya, Nap, Naprendszer, Napszinkron pálya, Német Demokratikus Köztársaság, NEAR Shoemaker, Nemzetközi Űrállomás, Neptune Orbiter, Neptunusz (bolygó), Nilesat–101, Ofeq–1, Október 4., Olaszország, OSIRIS-REx, Palapa–A1, Poláris pálya, PoSAT–1, Románia, Rosetta (űrszonda), San Marco–1, Spanyolország, Szaturnusz, Szics–1, Szovjetunió, Szputnyik–1, Távközlési műhold, Türksat–1B, Thaicom–1, Thor–2, Trabant, Vénusz, V–2, Venyera–9, Viking (műhold), Világűr, Wresat–1, 101955 Bennu, 1945, 1946, 1957, 1966, 1971, 1975, 1989, 1996, 1997, 2004, 2006, 2007, 2008, 2017, 2019, 4 Vesta, 433 Eros, 67P/Csurjumov–Geraszimenko. Bővíteni index (71 több) »

Alacsony Föld körüli pálya

Az alacsony Föld körüli pálya (Low Earth Orbit, rövidítve LEO) olyan műholdpálya, ahol a Föld felszínétől legfeljebb 2000 km távolságra lévő műholdak keringenek.

Új!!: Műhold és Alacsony Föld körüli pálya · Többet látni »

Alouette–1

Alouette–1 kanadai ionoszféra kutató műhold.

Új!!: Műhold és Alouette–1 · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Műhold és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

ANS–1

ANS–1 (Astronomische Nederlandse Satellite) az első holland űreszköz, csillagászati műhold.

Új!!: Műhold és ANS–1 · Többet látni »

Ariel–1

Ariel–1 (UK–1) az első angol műhold, ionoszféra kutató műhold.

Új!!: Műhold és Ariel–1 · Többet látni »

Arthur C. Clarke

Sir Arthur Charles Clarke (Minehead, Somerset, 1917. december 16. – Srí Lanka, 2008. március 19.) angol író, mérnök.

Új!!: Műhold és Arthur C. Clarke · Többet látni »

Astérix (műhold)

Az Astérix–1 (eredeti neve: A–1) az első francia műhold.

Új!!: Műhold és Astérix (műhold) · Többet látni »

Astra–1A

#ÁTIRÁNYÍTÁS Astra 1A.

Új!!: Műhold és Astra–1A · Többet látni »

Azur–1

Azur–1 (legény), German Research Satellite (GRS–A) az első német tudományos műhold, ionoszféra kutató űreszköz.

Új!!: Műhold és Azur–1 · Többet látni »

Árjabhata (műhold)

Az Árjabhata atmoszférakutató műhold, India első űreszköze.

Új!!: Műhold és Árjabhata (műhold) · Többet látni »

Ørsted (műhold)

Ørsted, az első dán mikroműhold, a Föld mágneses terét vizsgáló űreszköz.

Új!!: Műhold és Ørsted (műhold) · Többet látni »

Ószumi

Ószumi (angolosan: Ohsumi) Japán első ionoszféra kutató teszt műholdja.

Új!!: Műhold és Ószumi · Többet látni »

Badr–A

Badr–A (urdu:بدر-۱, New Moon-1) („újhold”) az első pakisztáni teszt űrobjektum, a rádióamatőrök kapcsolatát segítő műhold.

Új!!: Műhold és Badr–A · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Műhold és Bolygó · Többet látni »

Brasilsat–A1

A Brasilsat–A1 az első brazil műhold, polgári távközlési műhold.

Új!!: Műhold és Brasilsat–A1 · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Új!!: Műhold és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »

Cassini–Huygens

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.

Új!!: Műhold és Cassini–Huygens · Többet látni »

Ceres (törpebolygó)

A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.

Új!!: Műhold és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Műhold és Csillagászat · Többet látni »

Csillagászati műhold

A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket.

Új!!: Műhold és Csillagászati műhold · Többet látni »

Dawn

A Dawn (magyarul: hajnal) a Discovery-program kilencedik űrszondája, amely a két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja.

Új!!: Műhold és Dawn · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Műhold és Európa · Többet látni »

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Új!!: Műhold és Európai Űrügynökség · Többet látni »

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

Új!!: Műhold és Europa · Többet látni »

Explorer–1

Az Explorer–1, vagy hivatalos lajstromjele szerint a Satellite 1958 Alpha a világ harmadik, az Egyesült Államok első műholdja volt.

Új!!: Műhold és Explorer–1 · Többet látni »

FASat–A

FASat–A (Fuerza Aérea Satélite) az első chilei teszt földmegfigyelő műhold.

Új!!: Műhold és FASat–A · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Műhold és Föld · Többet látni »

Felderítő műhold

KH–4B Corona műhold A KH–4B Corona műhold szerkezeti felépítése Lacrosse radarfelderítő műhold építés alatt Egy elképzelt rajz a Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrállomás-programról. Az űrállomást a Gemini-programban használt űrhajók alapján tervezték. Egy Corona-műhold által készített kép a Pentagonról. A felderítő műhold speciális földfigyelő műholdtípus, melyet felderítési célokra használnak.

Új!!: Műhold és Felderítő műhold · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Műhold és Franciaország · Többet látni »

Galileo

A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.

Új!!: Műhold és Galileo · Többet látni »

Geodézia

Geodéta munkában Geodéta A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Műhold és Geodézia · Többet látni »

Geostacionárius pálya

Geostacionárius pálya (felülnézet) A földi megfigyelő számára mindkét műhold mozdulatlannak látszik Geostacionárius pálya (oldalnézet) A geostacionárius pálya (Geostationary Earth Orbit, GEO) olyan Föld körüli pálya, amely az Egyenlítő síkjában van, és amelyen egy objektumnak a keringési ideje megegyezik a Föld forgási sziderikus periódusával (23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc).

Új!!: Műhold és Geostacionárius pálya · Többet látni »

Geoszinkron pálya

A geoszinkron pálya a Föld forgásával megegyező irányban haladó, kis inklinációjú pálya, melynek keringési periódusa megegyezik a Föld forgási idejével, azaz 1 sziderikus nappal (ami 23 óra, 56 perc, 4 másodperc).

Új!!: Műhold és Geoszinkron pálya · Többet látni »

Global Positioning System

GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).

Új!!: Műhold és Global Positioning System · Többet látni »

Goliat

A Goliat az első román nanoműhold (CubeSat szabvány), amelyet 2012.

Új!!: Műhold és Goliat · Többet látni »

Hohmann-pálya

Hohmann-pálya szemléltetése:1 - a kisebb sugarú körpálya2 - a Hohmann-pálya3 - a nagyobb sugarú körpálya A Hohmann-pálya (vagy Hohmann transzfer pálya) energia-felhasználás szempontjából két, azonos síkban lévő, kör alakú keringési pálya közötti leghatékonyabb (időtartam szempontjából azonban a leghosszabb) átmeneti pálya az égi mechanikában.

Új!!: Műhold és Hohmann-pálya · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Műhold és Hold · Többet látni »

Intasat

Az Intasat az első spanyol, ionoszféra-kutató műhold.

Új!!: Műhold és Intasat · Többet látni »

Interkozmosz–22

Az Interkozmosz–22 (IK-22) – „Bulgaria-1300” (bolgár nyelven: Интеркосмос 22-България 1300) – tudományos, technológiai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége.

Új!!: Műhold és Interkozmosz–22 · Többet látni »

Ionoszféra

Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.

Új!!: Műhold és Ionoszféra · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Műhold és Jupiter · Többet látni »

Kína–1

Kína–1 (kínaiul: 东方 红) kínai első kísérleti technikai műholdja.

Új!!: Műhold és Kína–1 · Többet látni »

Közepes magasságú Föld körüli pálya

Közepes magasságú Föld körüli pálya (angol rövidítéssel: MEO – Medium Earth Orbit) olyan orbitális pálya, amely az alacsony Föld körüli pálya felső határától, 2000 km-től a geoszinkron pálya magasságáig, 35 786 km-ig terjedő Föld körüli kozmikus térséget foglalja magában.

Új!!: Műhold és Közepes magasságú Föld körüli pálya · Többet látni »

Keleti blokk

A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.

Új!!: Műhold és Keleti blokk · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Új!!: Műhold és Kisbolygó · Többet látni »

Kitsat–1

Kitsat–1 (Korea Institute of Technology Satellite) dél-koreai kísérleti távközlési műhold.

Új!!: Műhold és Kitsat–1 · Többet látni »

Lagrange-pont

5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.

Új!!: Műhold és Lagrange-pont · Többet látni »

LARES (műhold)

IFLA konferencia 2010-ben A LARES (LAser RElativity Satellite) egy olasz műhold mozaikszavas elnevezése.

Új!!: Műhold és LARES (műhold) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Műhold és Latin nyelv · Többet látni »

Léggömb

Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött, rugalmas falú tartály.

Új!!: Műhold és Léggömb · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Műhold és Lengyelország · Többet látni »

Luna–10

A Luna–10 (E-6S-206) második generációs szovjet holdautomata, a Luna-program része.

Új!!: Műhold és Luna–10 · Többet látni »

Lusat–1

A Lusat–1 Argentína első műholdja.

Új!!: Műhold és Lusat–1 · Többet látni »

Mabuhay–1

Mabuhay–1 az első Fülöp-szigeteki kommunikációs műhold.

Új!!: Műhold és Mabuhay–1 · Többet látni »

Magas Föld körüli pálya

Magas Föld körüli pályának (High-Earth Orbit; HEO) nevezik azt a pályát, amelynek földközelpontja és a földtávolpontja is kilométer feletti magasságban van.

Új!!: Műhold és Magas Föld körüli pálya · Többet látni »

Magion–1

A Magion–1 makettje Magion–1 csehszlovák technológiai, ionoszféra-kutató műhold.

Új!!: Műhold és Magion–1 · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Műhold és Magyarország · Többet látni »

Mariner–9

Mariner–9 az amerikai Mariner-program kilencedik űrszondája, Mars-szonda.

Új!!: Műhold és Mariner–9 · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Műhold és Mars (bolygó) · Többet látni »

Masat–1

A Masat–1 MO–72 (a magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold.

Új!!: Műhold és Masat–1 · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Műhold és Második világháború · Többet látni »

Measat–1

Measat–1 az első maláj műhold, kommunikációs űreszköz.

Új!!: Műhold és Measat–1 · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Műhold és Merkúr · Többet látni »

MESSENGER

A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja.

Új!!: Műhold és MESSENGER · Többet látni »

Meteorológiai műhold

Egy meteorológiai műhold, az amerikai GOES–8 A meteorológiai műhold a műholdak egyik típusa, melynek célja egy égitest időjárásának és éghajlatának figyelése.

Új!!: Műhold és Meteorológiai műhold · Többet látni »

MIMOSA

MIMOSA (Microaccelerometric Measurements Of Satellite Acceleration) cseh tudományos mikroműhold.

Új!!: Műhold és MIMOSA · Többet látni »

Molnyija-pálya

Molnyija-pálya a keringési idő jelzésével A Molnyija-pálya műholdak által használt, nagy excentricitású, elnyújtott ellipszis alakú orbitális pálya, melynek jellemzője a nagy apogeum-távolság, és ennek következtében a horizont feletti hosszú tartózkodási idő.

Új!!: Műhold és Molnyija-pálya · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Műhold és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Műhold és Naprendszer · Többet látni »

Napszinkron pálya

Napszinkronnak nevezik azt a műholdpályát, amelynél úgy választják meg az inklinációt és a pályamagasságot, hogy a műhold egy adott hely fölött mindig azonos helyi idő szerint haladjon el.

Új!!: Műhold és Napszinkron pálya · Többet látni »

Német Demokratikus Köztársaság

Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.

Új!!: Műhold és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »

NEAR Shoemaker

A 433 Erosz az űrből A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous, később NEAR Shoemaker Eugene M. Shoemaker után) űrszondát a NASA indította a 433 Eros kisbolygóhoz.

Új!!: Műhold és NEAR Shoemaker · Többet látni »

Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás az építés befejezése után (az eredeti tervek szerint) A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.

Új!!: Műhold és Nemzetközi Űrállomás · Többet látni »

Neptune Orbiter

A Neptune Orbiter egy kidolgozás alatt álló küldetés a Neptunuszhoz.

Új!!: Műhold és Neptune Orbiter · Többet látni »

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Műhold és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »

Nilesat–101

Nilesat–101 az első egyiptomi kommunikációs műhold.

Új!!: Műhold és Nilesat–101 · Többet látni »

Ofeq–1

Ofeq–1 az első izraeli műhold, első generációs teszt optikai felderítő műhold.

Új!!: Műhold és Ofeq–1 · Többet látni »

Október 4.

Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.

Új!!: Műhold és Október 4. · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Műhold és Olaszország · Többet látni »

OSIRIS-REx

Az OSIRIS-REx amerikai kisbolygókutató űrszonda, amelyet az 1999-ben felfedezett 101955 Bennu C típusú kisbolygó vizsgálatára indított a NASA 2016.

Új!!: Műhold és OSIRIS-REx · Többet látni »

Palapa–A1

Palapa–A1 indonéz távközlési műholdprogram első eleme.

Új!!: Műhold és Palapa–A1 · Többet látni »

Poláris pálya

Poláris pályán keringő műhold az ESA ERS-1 távérzékelő holdja Egy poláris pályán keringő űreszköz a központi égitest pólusai közelében halad el minden keringésnél, vagyis a pálya inklinációja az egyenlítőhöz képest 90° körüli.

Új!!: Műhold és Poláris pálya · Többet látni »

PoSAT–1

PoSAT–1 (Portugal Satellite) az első portugál teszt rádióamatőröket segítő mikroműhold.

Új!!: Műhold és PoSAT–1 · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Műhold és Románia · Többet látni »

Rosetta (űrszonda)

jobbra A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst.

Új!!: Műhold és Rosetta (űrszonda) · Többet látni »

San Marco–1

San Marco–1 (angolul: Saint Mark, Velence védőszentje) az első olasz műhold, ionoszféra kutató műhold.

Új!!: Műhold és San Marco–1 · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Műhold és Spanyolország · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Műhold és Szaturnusz · Többet látni »

Szics–1

A Szics–1 (ukránul: Січ–1) ukrán Okean–O1 típusú földfigyelő műhold.

Új!!: Műhold és Szics–1 · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Műhold és Szovjetunió · Többet látni »

Szputnyik–1

A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold.

Új!!: Műhold és Szputnyik–1 · Többet látni »

Távközlési műhold

Egy Milstar amerikai katonai kommunikációs hold A távközlési műholdak olyan műholdak, melyek célja a telekommunikáció segítése rádió- és mikrohullámú frekvenciákat használva.

Új!!: Műhold és Távközlési műhold · Többet látni »

Türksat–1B

Türksat–1B az első, sikeresen pályára állított török kommunikációs műhold.

Új!!: Műhold és Türksat–1B · Többet látni »

Thaicom–1

Thaicom–1 az első thaiföldi kommunikációs műhold.

Új!!: Műhold és Thaicom–1 · Többet látni »

Thor–2

A Thor–2 norvég közvetlen műsorszóró műhold, amely 1997–2008 között üzemeltetett a Telenor.

Új!!: Műhold és Thor–2 · Többet látni »

Trabant

Trabant 601 A Trabant egy keletnémet személygépkocsitípus, amelyet a német VEB Sachsenring gyártott.

Új!!: Műhold és Trabant · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Műhold és Vénusz · Többet látni »

V–2

A V-2 makettje Peenemündében (a jobb alsó sarokban egy ember sziluettje a méret érzékeltetése céljából) A V–2 (ejtsd: fau-kettő, a német Vergeltungswaffe-2 kifejezés rövidítése, magyar jelentése kb. „a megtorlás fegyvere”) a második világháború idején a Harmadik Birodalomban kifejlesztett egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta.

Új!!: Műhold és V–2 · Többet látni »

Venyera–9

A Venyera–9 (cirill betűkkel: Венера–9, gyári típusjelzése: 4V-1 No. 660) a szovjet Venyera-program kilencedik űrszondája volt.

Új!!: Műhold és Venyera–9 · Többet látni »

Viking (műhold)

Viking az első svéd magnetoszféra kutató műhold.

Új!!: Műhold és Viking (műhold) · Többet látni »

Világűr

A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.

Új!!: Műhold és Világűr · Többet látni »

Wresat–1

Wresat–1 (Weapons Research Establishment Satellite) az első ausztráliai műhold, teszt ionoszféra műhold.

Új!!: Műhold és Wresat–1 · Többet látni »

101955 Bennu

A 101955 Bennu, korábban (101955) 1999 RQ36 földközeli kisbolygó.

Új!!: Műhold és 101955 Bennu · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Műhold és 1945 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1946 · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1957 · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1966 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1971 · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1975 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1989 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1996 · Többet látni »

1997

Nincs leírás.

Új!!: Műhold és 1997 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Műhold és 2004 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Műhold és 2006 · Többet látni »

2007

----.

Új!!: Műhold és 2007 · Többet látni »

2008

----.

Új!!: Műhold és 2008 · Többet látni »

2017

----.

Új!!: Műhold és 2017 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Műhold és 2019 · Többet látni »

4 Vesta

A 4 Vesta (a latin Vesta szóból) a második legnehezebb objektum a kisbolygóövben, 530 km-es átlagos átmérővel.

Új!!: Műhold és 4 Vesta · Többet látni »

433 Eros

A 433 Eros az elsőnek felfedezett (és az 1036 Ganymed után a második legnagyobb) földsúroló kisbolygó, mérete körülbelül 13 × 13 × 33 km.

Új!!: Műhold és 433 Eros · Többet látni »

67P/Csurjumov–Geraszimenko

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko vagy Csurjumov–Geraszimenko egy üstökös, az ESA Rosetta űrszondájának célégitestje.

Új!!: Műhold és 67P/Csurjumov–Geraszimenko · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »