Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Adóék, Infláció, Jövedelem, Közgazdaságtan, Magyarország, Makroökonómia, Minimálbér, Munkaerő, Munkaszerződés, Munkavállaló, Munkaviszony, Munkáltató, Pénz, Reálbér, Százalék, Személyi jövedelemadó, Vásárlóerő.
Adóék
Az adóék Az adóék közgazdasági fogalom, amely az adófizetés miatt az egyensúlyi kínálat-keresleti ponttól történő elmozdulást jelenti.
Új!!: Munkabér és Adóék · Többet látni »
Infláció
Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.
Új!!: Munkabér és Infláció · Többet látni »
Jövedelem
A köznyelvben minden külső helyről kapott pénz vagy anyagi juttatás jövedelemként értelmezhető.
Új!!: Munkabér és Jövedelem · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Munkabér és Közgazdaságtan · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Munkabér és Magyarország · Többet látni »
Makroökonómia
A makrogazdasági körforgás A makroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely – szemben az egyéni fogyasztók és vállalatok viselkedését, a piac működését elemző mikroökonómiával – a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon (mint a nemzeti jövedelem, az árszínvonal, az összes megtermelt termék és szolgáltatás mennyisége, munkanélküliség stb.) keresztül jellemzi.
Új!!: Munkabér és Makroökonómia · Többet látni »
Minimálbér
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt.
Új!!: Munkabér és Minimálbér · Többet látni »
Munkaerő
A munkaerő mint közgazdasági fogalom a termelési tényezők egyike.
Új!!: Munkabér és Munkaerő · Többet látni »
Munkaszerződés
A munkaszerződés a munkaviszony létesítésére szolgáló szerződésfajta.
Új!!: Munkabér és Munkaszerződés · Többet látni »
Munkavállaló
A munkavállaló (a köznyelvben: alkalmazott, a fizikai dolgozó régies nevén: munkás, idegen szóval: proletár, a szellemi területen dolgozó: értelmiségi) a foglalkoztatottak teljes körébe tartozó természetes személy, beleértve a közszolgálatban (köztisztviselő, közalkalmazott, közmunkás) foglalkoztatottakat is.
Új!!: Munkabér és Munkavállaló · Többet látni »
Munkaviszony
A munkajogban a munkaviszony a Munka Törvénykönyve által meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony.
Új!!: Munkabér és Munkaviszony · Többet látni »
Munkáltató
A munkáltató (más néven munkaadó) a munkavállaló mellett a munkaviszony másik alanya.
Új!!: Munkabér és Munkáltató · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: Munkabér és Pénz · Többet látni »
Reálbér
A reálbér a nominálbér inflációval kiigazított szintje, másként megfogalmazva a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a munkabérből megvásárolható.
Új!!: Munkabér és Reálbér · Többet látni »
Százalék
A százalék a racionális számok (általában arányok) felírásának olyan alakja, amely a szám értékét századokban adja meg, tulajdonképpen az \frac alakú törtek egyszerűbb alakja.
Új!!: Munkabér és Százalék · Többet látni »
Személyi jövedelemadó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személyi jövedelemadó Magyarországon.
Új!!: Munkabér és Személyi jövedelemadó · Többet látni »
Vásárlóerő
A vásárlóerő a vásárlóalap reálértéke, amely kifejezi, hogy a lakosság az adott nagyságú vásárlóalapért az áruk és a szolgáltatások milyen tömegét képes megszerezni.
Új!!: Munkabér és Vásárlóerő · Többet látni »
