Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Moson vármegye

Index Moson vármegye

Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

60 kapcsolatok: Alsó-Ausztria, Ausztria, Batthyány József (főispán), Csehszlovákia, Duna, Dunacsún, Dunántúl, Esterházy Pál (nádor), Fertő, Györffy György, Győr vármegye, Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr-Moson-Sopron megye, Győr-Sopron megye, Horvátjárfalu, Horvátok, I. István magyar király, Kálvinizmus, Lajta, Lajta-hegység, Lajtafalu, Lajtasomorja, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyaróvár, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Miske Imre, Moson, Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári járás, Német nyelv, Németek, Nezsider, Nezsideri járás, Oroszvár, Országgyűlés, Párizsi békeszerződések, Pozsony vármegye, Pozsonyi hídfő, Rajka, Rábca, Római katolikus egyház, Simon Gyula (politikus), Sopron megye, Sopron vármegye, Szlovák nyelv, Szlovákia, Trianoni békeszerződés, ..., Vármegye, Zichy Henrik (főispán), 1662, 17. század, 1848, 1910, 1923, 1947, 1950-es megyerendezés, 1990. Bővíteni index (10 több) »

Alsó-Ausztria

Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).

Új!!: Moson vármegye és Alsó-Ausztria · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Moson vármegye és Ausztria · Többet látni »

Batthyány József (főispán)

Németújvári gróf Batthyány József Mária György Ferenc Károly (Lajtaújfalu, 1836. június 25. – Bad Gleichenberg, 1897. augusztus 24.) földbirtokos, politikus, kamarás, Moson és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, Batthyány-Strattmann László édesapja.

Új!!: Moson vármegye és Batthyány József (főispán) · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Moson vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Moson vármegye és Duna · Többet látni »

Dunacsún

Dunacsún vagy Csún (szlovákul és) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Új!!: Moson vármegye és Dunacsún · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Moson vármegye és Dunántúl · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: Moson vármegye és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Fertő

Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.

Új!!: Moson vármegye és Fertő · Többet látni »

Györffy György

Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.

Új!!: Moson vármegye és Györffy György · Többet látni »

Győr vármegye

Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Moson vármegye és Győr vármegye · Többet látni »

Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye

1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. 1923-1945, 8 megszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.

Új!!: Moson vármegye és Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye · Többet látni »

Győr-Moson-Sopron megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.

Új!!: Moson vármegye és Győr-Moson-Sopron megye · Többet látni »

Győr-Sopron megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.

Új!!: Moson vármegye és Győr-Sopron megye · Többet látni »

Horvátjárfalu

Horvátjárfalu Pozsony városrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.

Új!!: Moson vármegye és Horvátjárfalu · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Moson vármegye és Horvátok · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Moson vármegye és I. István magyar király · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Moson vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »

Lajta

A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Moson vármegye és Lajta · Többet látni »

Lajta-hegység

A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja.

Új!!: Moson vármegye és Lajta-hegység · Többet látni »

Lajtafalu

Lajtafalu (németül Potzneusiedl, horvátul Lajtica) falu Ausztriában, Burgenlandban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Moson vármegye és Lajtafalu · Többet látni »

Lajtasomorja

Lajtasomorja (németül Sommerein) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Új!!: Moson vármegye és Lajtasomorja · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Moson vármegye és Latin nyelv · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Moson vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyaróvár

Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.

Új!!: Moson vármegye és Magyaróvár · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Moson vármegye és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Moson vármegye és Második világháború · Többet látni »

Miske Imre

Báró magyarcsesztvei Miske Imre (Küküllővár, 1820. május 18. – Bodajk, 1884. szeptember 7.) politikus, császári és királyi kamarás, főispán.

Új!!: Moson vármegye és Miske Imre · Többet látni »

Moson

1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.

Új!!: Moson vármegye és Moson · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Új!!: Moson vármegye és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Mosonmagyaróvári járás

A Mosonmagyaróvári járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Moson vármegye és Mosonmagyaróvári járás · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Moson vármegye és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Moson vármegye és Németek · Többet látni »

Nezsider

A nezsideri római katolikus plébániatemplom A befagyott Fertő Nezsidernél télen Nezsider - városközpont Nezsider (németül Neusiedl am See, horvátul Niuzalj), 7000 lakosú kisváros Ausztriában, Burgenlandban, 1921-ig Moson vármegye része.

Új!!: Moson vármegye és Nezsider · Többet látni »

Nezsideri járás

A Nezsideri járás (németül Bezirk Neusiedl am See) Ausztria legkeletibb része.

Új!!: Moson vármegye és Nezsideri járás · Többet látni »

Oroszvár

Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Új!!: Moson vármegye és Oroszvár · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Moson vármegye és Országgyűlés · Többet látni »

Párizsi békeszerződések

A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.

Új!!: Moson vármegye és Párizsi békeszerződések · Többet látni »

Pozsony vármegye

Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Moson vármegye és Pozsony vármegye · Többet látni »

Pozsonyi hídfő

A párizsi békeszerződésben érintett területek. Egyes számmal jelölve a pozsonyi hídfő. A pozsonyi hídfő egy 93,7 km²-es terület Nyugat-Szlovákiában, a Kisalföldön, a Duna jobb partján.

Új!!: Moson vármegye és Pozsonyi hídfő · Többet látni »

Rajka

Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.

Új!!: Moson vármegye és Rajka · Többet látni »

Rábca

A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába.

Új!!: Moson vármegye és Rábca · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Moson vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »

Simon Gyula (politikus)

Simon Gyula (Pinnye, 1838. április 4. – Pinnye, 1893. május 7.) jogász, politikus, alispán, majd főispán.

Új!!: Moson vármegye és Simon Gyula (politikus) · Többet látni »

Sopron megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sopron vármegye.

Új!!: Moson vármegye és Sopron megye · Többet látni »

Sopron vármegye

Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Moson vármegye és Sopron vármegye · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Moson vármegye és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Moson vármegye és Szlovákia · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Moson vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Moson vármegye és Vármegye · Többet látni »

Zichy Henrik (főispán)

Zichy Henrik (Pozsony, 1812. november 4. – Füles, 1892. június 26.) gróf, császári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos és a főrendiház tagja.

Új!!: Moson vármegye és Zichy Henrik (főispán) · Többet látni »

1662

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és 1662 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Moson vármegye és 17. század · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és 1848 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és 1910 · Többet látni »

1923

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és 1923 · Többet látni »

1947

Nincs leírás.

Új!!: Moson vármegye és 1947 · Többet látni »

1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.

Új!!: Moson vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Moson vármegye és 1990 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »