Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mongolok

Index Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

38 kapcsolatok: Agvan Dorzsijev, Altan mongol nagykán, Bajkál, Batu kán, Buddhizmus, Burjátok, Csaharok, Damdin Szühebátor, Dzsamuka, Dzsingisz mongol nagykán, Etnogenezis, Horlógín Csojbalszan, Kalmükök, Kína, Kerülen, Kereitek, Kereszténység, Kubiláj mongol nagykán, Mongólia, Mongol nyelv, Mongol nyelvek, Najmanok, Oguzok, Onon, Orhon, Oroszország, Sámánizmus, Tatárok (mongol törzs), Török népek, Török nyelvek, Türk Birodalom, Tola, Turkesztán, Ujgur Birodalom, Ujgurok, 1. évezred, 745, 840.

Agvan Dorzsijev

Agvan Dorzsijev (1853. – Ulan-Ude, 1938. január 29.) hori burját születésű buddhista láma.

Új!!: Mongolok és Agvan Dorzsijev · Többet látni »

Altan mongol nagykán

Altan kán (1507–1582; mongol: Алтан хан), vagy Anda a tümet mongolok uralkodója ténylegesen a mongol „jobbszárny”, a nyugati törzsek ura volt.

Új!!: Mongolok és Altan mongol nagykán · Többet látni »

Bajkál

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bajkál-tó.

Új!!: Mongolok és Bajkál · Többet látni »

Batu kán

Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.

Új!!: Mongolok és Batu kán · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: Mongolok és Buddhizmus · Többet látni »

Burjátok

A burjátok (oroszul: Буря́ты) egy mongol népcsoport, mely főleg Oroszországban és Mongóliában él.

Új!!: Mongolok és Burjátok · Többet látni »

Csaharok

A csahar mongol törzs, amelynek tagjai a mongol nyelv csahar nyelvjárását beszélik.

Új!!: Mongolok és Csaharok · Többet látni »

Damdin Szühebátor

Damdin Szühebátor (más néven Szühbátar; mongolul Дамдины Сүхбаатар, azaz „Damdiní Szühbátar”; a KNMH szerint Damdinij Szühebátor) az 1921-es mongol kommunista forradalom vezére és 1923-ig Mongólia első számú katonai vezetője volt.

Új!!: Mongolok és Damdin Szühebátor · Többet látni »

Dzsamuka

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dzsamuka mongol gürkán.

Új!!: Mongolok és Dzsamuka · Többet látni »

Dzsingisz mongol nagykán

Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.

Új!!: Mongolok és Dzsingisz mongol nagykán · Többet látni »

Etnogenezis

Az etnogenezis társadalomtörténeti fogalma azt a folyamatot tartalmazza, amelynek során egy embercsoport, populáció etnikai egységgé, néppé alakul.

Új!!: Mongolok és Etnogenezis · Többet látni »

Horlógín Csojbalszan

Horlógín Csojbalszan (Хорлоогийн Чойбалсан - Xorlōgīn Čoibalsan) (1895. február 8. – Moszkva, 1952. január 26.) mongol államférfi, katonatiszt.

Új!!: Mongolok és Horlógín Csojbalszan · Többet látni »

Kalmükök

Kalmükföld pozíciója Oroszország térképén A kalmükök népe a mongolokkal rokon, Oroszországban, Kalmükföldön él.

Új!!: Mongolok és Kalmükök · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Mongolok és Kína · Többet látni »

Kerülen

A Kerülen (mongolul Хэрлен, kínaiul 克鲁伦河, pinjin átírással Kèlǔlún hé) folyó Mongólia keleti és Kína északkeleti részén.

Új!!: Mongolok és Kerülen · Többet látni »

Kereitek

A jövendő Mongol Birodalom népei, köztük a kreitek lakóhelye 1200 körül A kereitek elmongolosodott török nép voltak Mongóliában a Dzsingisz mongol nagykán birodalmát megelőző időkben.

Új!!: Mongolok és Kereitek · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Mongolok és Kereszténység · Többet látni »

Kubiláj mongol nagykán

Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).

Új!!: Mongolok és Kubiláj mongol nagykán · Többet látni »

Mongólia

Mongólia Belső-Ázsiában található ország.

Új!!: Mongolok és Mongólia · Többet látni »

Mongol nyelv

A mongol nyelv ((mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak.

Új!!: Mongolok és Mongol nyelv · Többet látni »

Mongol nyelvek

A mongol nyelvek a feltételezett altaji nyelvcsalád külön ága.

Új!!: Mongolok és Mongol nyelvek · Többet látni »

Najmanok

A jövendő Mongol Birodalom népei, köztük a najmanok lakóhelye 1200 körül A najmanok elmongolosodott török nép voltak Mongóliában a Dzsingisz kán mongol birodalmát megelőző időkben.

Új!!: Mongolok és Najmanok · Többet látni »

Oguzok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Úzok.

Új!!: Mongolok és Oguzok · Többet látni »

Onon

Az Onon (oroszul és mongolul egyaránt Онон) folyó Mongólia északkeleti vidékén és Kelet-Szibéria déli részén, Oroszország Bajkálontúli határterületén.

Új!!: Mongolok és Onon · Többet látni »

Orhon

Az Ulán Cutgalan vízesés Az Orhon folyó (halha mongol: Орхон гол, t.á.: Orxon gol, kiejtés szerint: Arkhan gol) Mongólia leghosszabb folyója.

Új!!: Mongolok és Orhon · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Mongolok és Oroszország · Többet látni »

Sámánizmus

A samanizmus vagy sámánizmus, régiesen sámánhit olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak.

Új!!: Mongolok és Sámánizmus · Többet látni »

Tatárok (mongol törzs)

A jövendő Mongol Birodalom népei, köztük a tatárok lakóhelye 1200 körül ''Tartaria sive Magni Chami Imperium'' (1657)https://www.neatlinemaps.com/chinajapankorea/nl-00041/tartaria-sive-magni-chami-imperium 1635 c. W. Blaeu decorative map of China A tatárok mongol nyelvű törzs voltak, akiknek neve kelet-ázsiai törzsszövetségek névadóiként 8. századi türk feliratokban jelenik meg először.

Új!!: Mongolok és Tatárok (mongol törzs) · Többet látni »

Török népek

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.

Új!!: Mongolok és Török népek · Többet látni »

Török nyelvek

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.

Új!!: Mongolok és Török nyelvek · Többet látni »

Türk Birodalom

Az első Türk Birodalmat Bumin hozta létre testvérével, Istemivel 551-ben, amikor a türkök legyőzték addigi uraikat, az „ázsiai avaroknak” is mondott zsuanzsuanokat az éppen széttagolt Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében.

Új!!: Mongolok és Türk Birodalom · Többet látni »

Tola

A Tola (halha mongol: Туул гол azaz Túl gol; jelentése: „átkel, túljut”) közép és észak Mongólia egyik legjelentősebb folyója.

Új!!: Mongolok és Tola · Többet látni »

Turkesztán

Turkisztán vagy más írással Turkesztán a történelemben Közép-Ázsia régióit jelezte, amelyet északon Szibéria, délen Tibet, India, Afganisztán és Perzsia (Irán); keleten a Góbi-sivatag; nyugaton pedig a Kaszpi-tenger határolt.

Új!!: Mongolok és Turkesztán · Többet látni »

Ujgur Birodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ujgur Kaganátus.

Új!!: Mongolok és Ujgur Birodalom · Többet látni »

Ujgurok

Az ujgurok mintegy tíz milliós népe túlnyomórészt Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él.

Új!!: Mongolok és Ujgurok · Többet látni »

1. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Mongolok és 1. évezred · Többet látni »

745

Kategória:8. század.

Új!!: Mongolok és 745 · Többet látni »

840

Nincs leírás.

Új!!: Mongolok és 840 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »