Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Anyagmennyiség, Argon, Atom, Atomtömeg, Avogadro-szám, Összetételi arány, Deutérium, Elektron, Extenzív mennyiség, Gyök (kémia), Hidrogén, Intenzív mennyiség, Ion, IUPAC jelölésrendszer, Izotóp, Kémia, Kémiai elem, Képlet, Komponens (kémia), Koncentráció, Mól, Molekula, Nitrogén, Nuklid, Oldat, Oxigén, Polimer, Polimerizáció, SI, Szén-dioxid, Tömeg, Trícium, Vegyület, Vegyjel.
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: Moláris tömeg és Anyagmennyiség · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Moláris tömeg és Argon · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Moláris tömeg és Atom · Többet látni »
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Új!!: Moláris tömeg és Atomtömeg · Többet látni »
Avogadro-szám
Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: Amedeo Avogadro (1776–1856) A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával.
Új!!: Moláris tömeg és Avogadro-szám · Többet látni »
Összetételi arány
Az összetételi arány a tér meghatározott részét kitöltő többféle anyag egymáshoz viszonyított mennyiségének mérőszáma.
Új!!: Moláris tömeg és Összetételi arány · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Moláris tömeg és Deutérium · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Moláris tömeg és Elektron · Többet látni »
Extenzív mennyiség
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ.
Új!!: Moláris tömeg és Extenzív mennyiség · Többet látni »
Gyök (kémia)
Polisztirol szabad gyökből képződött egyfalú szén nanocső A (kétértékű) trimetilénmetán szabad gyök sematikus képlete Metabolikus peroxinitrit utak Moses Gomberg (1866–1947), a gyökkémia alapítója delokalizált a párosítatlan elektron, valamint sztérikusan zsúfolt, ami megnehezíti más molekulákkal történő reagálását. Ily módon jó példa a stabil szabad gyökökre A gyökök olyan atomok, molekulák vagy ionok, amelyek egy vagy több párosítatlan vegyértékelektronnal rendelkeznek.
Új!!: Moláris tömeg és Gyök (kémia) · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Moláris tömeg és Hidrogén · Többet látni »
Intenzív mennyiség
Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – amely a kémiában az alkotó részecskék számával arányos – független.
Új!!: Moláris tömeg és Intenzív mennyiség · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Moláris tömeg és Ion · Többet látni »
IUPAC jelölésrendszer
A kémiában, a fizikai kémiában és a termodinamikában az IUPAC által meghatározott jelöléseket használják elsődlegesen.
Új!!: Moláris tömeg és IUPAC jelölésrendszer · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Moláris tömeg és Izotóp · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Moláris tömeg és Kémia · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Moláris tömeg és Kémiai elem · Többet látni »
Képlet
A képlet több tudományágban használt fogalom.
Új!!: Moláris tömeg és Képlet · Többet látni »
Komponens (kémia)
A komponens a rendszert alkotó, kémiailag egységes részecskék – atomok vagy molekulák – halmaza.
Új!!: Moláris tömeg és Komponens (kémia) · Többet látni »
Koncentráció
A koncentráció az összetételi arány egyfajta kifejezése: mennyiség, amely kifejezi valamely elegy, keverék vagy oldat egyik komponensének a térfogatra vonatkoztatott összetételét.
Új!!: Moláris tömeg és Koncentráció · Többet látni »
Mól
A mól az anyagmennyiség mértékegysége, egyike az SI-alapegységeknek.
Új!!: Moláris tömeg és Mól · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Moláris tömeg és Molekula · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Moláris tömeg és Nitrogén · Többet látni »
Nuklid
8O8-ra zoomolt nuklidtérkép, bomlásmódok szerint színezve A IUPAC „Arany Könyv” szerint a nuklid olyan atomfajta, melyet a tömegszáma, a rendszáma és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.
Új!!: Moláris tömeg és Nuklid · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: Moláris tömeg és Oldat · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Moláris tömeg és Oxigén · Többet látni »
Polimer
Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.
Új!!: Moláris tömeg és Polimer · Többet látni »
Polimerizáció
Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással, melléktermék keletkezése nélkül, polimerré kapcsolódik össze.
Új!!: Moláris tömeg és Polimerizáció · Többet látni »
SI
#ÁTIRÁNYÍTÁS SI-mértékegységrendszer.
Új!!: Moláris tömeg és SI · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Moláris tömeg és Szén-dioxid · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Moláris tömeg és Tömeg · Többet látni »
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Új!!: Moláris tömeg és Trícium · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Moláris tömeg és Vegyület · Többet látni »
Vegyjel
A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.
Új!!: Moláris tömeg és Vegyjel · Többet látni »
