Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
115 kapcsolatok: Újpest (történelmi település), Ózd, Érsekújvár, Balassagyarmat, Bars és Hont k.e.e. vármegye, Bars vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bánffyhunyad, Békéscsaba, Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, Bereg vármegye, Beregszász, Beszterce (település), Beszterce-Naszód vármegye, Bihar vármegye, Budafok, Budapest, Cegléd, Csík vármegye, Csíkszereda, Csehszlovákia, Csepel (történelmi település), Csongrád (település), Dés, Eger, Esztergom, Felsőbánya, Gömör és Kishont vármegye, Gyöngyös (település), Gyergyószentmiklós, Gyula (Magyarország), Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hatvan, Háromszék vármegye, Jászberény, Jolsva, Jugoszlávia, Kalocsa, Kaposvár, Karcag, Kézdivásárhely, Kőszeg, Kisújszállás, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kispest, Kolozs (település), ..., Kolozs vármegye, Komárom (Magyarország), Komárom (Szlovákia), Komárom vármegye, Léva, Losonc, Magyaróvár, Magyarkanizsa, Magyarország, Makó, Maros-Torda vármegye, Máramaros vármegye, Máramarossziget, Mezőtúr, Mohács, Moson, Mosonmagyaróvár, Munkács, Nagybánya, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagyközség (polgári korszak), Nagykőrös, Nagyszalonta, Nógrád vármegye, Nyíregyháza, Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye, Nyitra vármegye, Orosháza, Pápa (település), Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Rendezett tanácsú város, Rimaszombat, Románia, Rozsnyó, Salgótarján, Sátoraljaújhely, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szatmár vármegye, Szászrégen, Székelyudvarhely, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szilágy vármegye, Szilágycseh, Szolnok, Szolnok-Doboka vármegye, Szombathely, Tatabánya, Törvényhatósági jogú város, Túrkeve, Udvarhely vármegye, Ung vármegye, Ungvár, Vác, Vármegye, Város, Veszprém, Zalaegerszeg, Zenta, Zilah. Bővíteni index (65 több) »
Újpest (történelmi település)
Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Újpest (történelmi település) · Többet látni »
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Ózd · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Érsekújvár · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Balassagyarmat · Többet látni »
Bars és Hont k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bars vármegye déli része és Hont vármegye majdnem teljes elszakított területe újra magyar uralom alá került.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bars és Hont k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bars vármegye · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bánffyhunyad
Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bánffyhunyad · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Békéscsaba · Többet látni »
Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között. Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bereg vármegye · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Beregszász · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Beszterce (település) · Többet látni »
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Beszterce-Naszód vármegye · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Bihar vármegye · Többet látni »
Budafok
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Budafok · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Budapest · Többet látni »
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Cegléd · Többet látni »
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Csík vármegye · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Csíkszereda · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Csehszlovákia · Többet látni »
Csepel (történelmi település)
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Csepel (történelmi település) · Többet látni »
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Csongrád (település) · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Dés · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Eger · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Esztergom · Többet látni »
Felsőbánya
A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Felsőbánya · Többet látni »
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Gömör és Kishont vármegye · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Gyergyószentmiklós · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Hajdúböszörmény · Többet látni »
Hajdúhadház
Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járás központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Hajdúhadház · Többet látni »
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Hajdúnánás · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Hatvan · Többet látni »
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Háromszék vármegye · Többet látni »
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Jászberény · Többet látni »
Jolsva
Jolsva (latinul Alnovia) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Jolsva · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Jugoszlávia · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kalocsa · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kaposvár · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Karcag · Többet látni »
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kézdivásárhely · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kőszeg · Többet látni »
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kisújszállás · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kiskunhalas · Többet látni »
Kispest
Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kispest · Többet látni »
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kolozs (település) · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Kolozs vármegye · Többet látni »
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Komárom (Magyarország) · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Komárom vármegye · Többet látni »
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Léva · Többet látni »
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Losonc · Többet látni »
Magyaróvár
Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Magyaróvár · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Makó · Többet látni »
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Maros-Torda vármegye · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Máramaros vármegye · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Máramarossziget · Többet látni »
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Mezőtúr · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Mohács · Többet látni »
Moson
1873-as térképen Moson(y) Wieselburg-ként szerepel a jobb felső részen Moson (németül: Wieselburg) Mosonmagyaróvár része, 1939-ig önálló község volt Moson, majd Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegyében, akkor egyesült Magyaróvárral.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Moson · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Munkács · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagybánya · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagykároly · Többet látni »
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagykőrös · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nagyszalonta · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Az egykori vármegyeház épülete Érsekújvárban Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt 1938 és 1945 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Nyitra vármegye · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Orosháza · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Pápa (település) · Többet látni »
Pestszenterzsébet
Grassalkovich Antal (1694–1771). Gubacsipuszta 1731-ben került a tulajdonába Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét Pesterzsébet néven.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Pestszenterzsébet · Többet látni »
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Pestszentlőrinc · Többet látni »
Rákospalota
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Rákospalota · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Rimaszombat · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Románia · Többet látni »
Rozsnyó
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Rozsnyó · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Salgótarján · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szamosújvár · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szászrégen · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Székelyudvarhely · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szekszárd · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szentendre · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szentes · Többet látni »
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szilágy vármegye · Többet látni »
Szilágycseh
Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szilágycseh · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szolnok · Többet látni »
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Szombathely · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Tatabánya · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Túrkeve · Többet látni »
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Udvarhely vármegye · Többet látni »
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Ung vármegye · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Ungvár · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Vác · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Vármegye · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Város · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Veszprém · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Zenta · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Megyei város (polgári korszak) és Zilah · Többet látni »
