Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
73 kapcsolatok: Alföld és Észak, Érd, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Baja, Baranya vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest, Csongrád-Csanád vármegye, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Debrecen, DKMT Eurorégió, Dunaújváros, Dunántúl, Eger, Esztergom, Európai Unió, Eurorégió, Fejér vármegye, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Hajdú-Bihar megye, Hajdú-Bihar vármegye, Hódmezővásárhely, Heves vármegye, Ister-Granum Eurorégió, Január 1., Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kaposvár, Kárpátok Eurorégió, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Kecskemét, Komárom-Esztergom, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország, Magyarország régiói az emberi fejlettségi index alapján, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Miskolc, Nagykanizsa, Nógrád, Nógrád vármegye, Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS:HU, Nyíregyháza, ..., Nyitrai kerület, Nyugat-Dunántúl, Origo.hu, Pécs, Pest megye, Pest vármegye, Salgótarján, Somogy vármegye, Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tolna vármegye, Vas vármegye, Veszprém, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zalaegerszeg, 2018. Bővíteni index (23 több) »
Alföld és Észak
''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.
Új!!: Magyarország régiói és Alföld és Észak · Többet látni »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Érd · Többet látni »
Észak-Alföld
Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország régiói és Észak-Alföld · Többet látni »
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország régiói és Észak-Magyarország · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Magyarország régiói és Baja · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Magyarország régiói és Baranya vármegye · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Békéscsaba · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
Új!!: Magyarország régiói és Borsod-Abaúj-Zemplén · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Magyarország régiói és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarország régiói és Budapest · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Magyarország régiói és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Dél-Alföld
Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország régiói és Dél-Alföld · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország régiói és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyarország régiói és Debrecen · Többet látni »
DKMT Eurorégió
A régió térképe (2004–2007) A régió térképe (1997–2004) DKMT vagy Duna–Körös–Maros–Tisza (románul Dunăre–Criş–Mureş–Tisa, szerbül Дунав–Криш–Муреш–Тиса / Dunav-Kriš-Mureš-Tisa) egy Magyarországon, Románián és Szerbián átnyúló eurorégió.
Új!!: Magyarország régiói és DKMT Eurorégió · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Magyarország régiói és Dunaújváros · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Magyarország régiói és Dunántúl · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Eger · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Esztergom · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Magyarország régiói és Európai Unió · Többet látni »
Eurorégió
Az eurorégió a határon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amely két vagy több, különböző európai országban található térség között jön létre.
Új!!: Magyarország régiói és Eurorégió · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Magyarország régiói és Fejér vármegye · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Magyarország régiói és Győr · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Magyarország régiói és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
Hajdú-Bihar megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajdú-Bihar vármegye.
Új!!: Magyarország régiói és Hajdú-Bihar megye · Többet látni »
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Magyarország régiói és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Heves vármegye · Többet látni »
Ister-Granum Eurorégió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ister–Granum Eurorégió.
Új!!: Magyarország régiói és Ister-Granum Eurorégió · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: Magyarország régiói és Január 1. · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: Magyarország régiói és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Magyarország régiói és Kaposvár · Többet látni »
Kárpátok Eurorégió
Kárpátok Eurorégió Logo A Kárpátok Eurorégió földrajzi elhelyezkedése Európában A Kárpátok Eurorégió az elsőként megalakult olyan eurorégió, amely a korábbi keleti blokk országainak határmenti együttműködését fogja keretbe.
Új!!: Magyarország régiói és Kárpátok Eurorégió · Többet látni »
Közép-Dunántúl
|terület.
Új!!: Magyarország régiói és Közép-Dunántúl · Többet látni »
Közép-Magyarország
Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike.
Új!!: Magyarország régiói és Közép-Magyarország · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Kecskemét · Többet látni »
Komárom-Esztergom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komárom-Esztergom vármegye.
Új!!: Magyarország régiói és Komárom-Esztergom · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarország régiói és Magyarország · Többet látni »
Magyarország régiói az emberi fejlettségi index alapján
Az alábbi lista a magyarországi NUTS 2 statisztikai régiókat sorolja fel a 2019-es emberi fejlettségi indexük (HDI) szerint.
Új!!: Magyarország régiói és Magyarország régiói az emberi fejlettségi index alapján · Többet látni »
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Új!!: Magyarország régiói és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Magyarország régiói és Miskolc · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Magyarország régiói és Nagykanizsa · Többet látni »
Nógrád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarország régiói és Nógrád · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Magyarország régiói és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nomenclature of Territorial Units for Statistics
#ÁTIRÁNYÍTÁS A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája.
Új!!: Magyarország régiói és Nomenclature of Territorial Units for Statistics · Többet látni »
NUTS:HU
NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Vármegyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek (a 2007-ig érvényes beosztás szerint) A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki, és amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít.
Új!!: Magyarország régiói és NUTS:HU · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Magyarország régiói és Nyíregyháza · Többet látni »
Nyitrai kerület
A Nyitrai kerület (szlovákul Nitriansky kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában.
Új!!: Magyarország régiói és Nyitrai kerület · Többet látni »
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Magyarország régiói és Nyugat-Dunántúl · Többet látni »
Origo.hu
Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.
Új!!: Magyarország régiói és Origo.hu · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Magyarország régiói és Pécs · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: Magyarország régiói és Pest megye · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Magyarország régiói és Pest vármegye · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Magyarország régiói és Salgótarján · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Magyarország régiói és Somogy vármegye · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Sopron · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyarország régiói és Szeged · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Magyarország régiói és Szekszárd · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Szolnok · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Szombathely · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Magyarország régiói és Tatabánya · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Magyarország régiói és Tolna vármegye · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Magyarország régiói és Vas vármegye · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Magyarország régiói és Veszprém · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Magyarország régiói és Veszprém vármegye · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Magyarország régiói és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyarország régiói és Zalaegerszeg · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Magyarország régiói és 2018 · Többet látni »
