Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: A magyar Országgyűlés elnökeinek listája, Alaptörvény, Alkotmánybíróság, Áder János, Budapest, Demokrácia (politikai rendszer), Ekler Gergely, Elnöki Tanács, Független politikus, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gazdasági Versenyhivatal, Göncz Árpád, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kövér László, Követ, Köztársasági elnök, Király Zoltán (politikus), Kukorelli István, Legfelsőbb Bíróság, Magyar forint, Magyar Honvédség, Magyar közjogi méltóságok, Magyar Közlöny, Magyar Köztársaság (1946–1949), Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Népköztársaság, Magyar Népköztársaság (1918–1919), Magyar Nemzeti Bank, Magyar Szocialista Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarország Alkotmánybírósága, Magyarország államfőinek listája, Mádl Ferenc, Nagykövet, Népszavazás, Nemzetközi szerződés, Novák Katalin, Országgyűlés, Polgármester, Pozsgay Imre, Sándor-palota (Budapest), Sólyom László (jogász), Schmitt Pál, Schmitt Pál plágiumügye, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabad György, Szűrös Mátyás, Szent Korona Testület, Szerzői jog, ..., Tildy Zoltán (politikus), 1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon, 1995-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2000-es köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2005-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2012-es köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2017-es köztársaságielnök-választás Magyarországon, 2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon. Bővíteni index (9 több) »
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és A magyar Országgyűlés elnökeinek listája · Többet látni »
Alaptörvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alkotmány.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Alaptörvény · Többet látni »
Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Alkotmánybíróság · Többet látni »
Áder János
Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Áder János · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Budapest · Többet látni »
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »
Ekler Gergely
Ekler Gergely (Zalaegerszeg, 1978. szeptember 7. –) magyar politikus, 2020 óta a családokért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai államtitkára volt, Áder János, a miniszterelnök javaslatára 2022.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Ekler Gergely · Többet látni »
Elnöki Tanács
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Elnöki Tanács · Többet látni »
Független politikus
A független politikus vagy párt nélküli politikus olyan politikus, aki nem tartozik egyetlen politikai párthoz sem.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Független politikus · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gazdasági Versenyhivatal
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny tisztaságán őrködő autonóm államigazgatási szerv Magyarországon.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Gazdasági Versenyhivatal · Többet látni »
Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Göncz Árpád · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Kövér László
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Kövér László · Többet látni »
Követ
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagykövet.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Követ · Többet látni »
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Köztársasági elnök · Többet látni »
Király Zoltán (politikus)
Király Zoltán (Kiskunfélegyháza, 1948. május 23. –) magyar újságíró, pedagógus, vállalkozó, országgyűlési képviselő.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Király Zoltán (politikus) · Többet látni »
Kukorelli István
Kukorelli István (Tét, 1952. július 6. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Kukorelli István · Többet látni »
Legfelsőbb Bíróság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Legfelsőbb Bíróság (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Legfelsőbb Bíróság · Többet látni »
Magyar forint
A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar forint · Többet látni »
Magyar Honvédség
június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Honvédség · Többet látni »
Magyar közjogi méltóságok
A Magyar Királyság közjogi méltóságai a zászlósurak voltak.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar közjogi méltóságok · Többet látni »
Magyar Közlöny
A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Közlöny · Többet látni »
Magyar Köztársaság (1946–1949)
A Magyar Köztársaság Magyarország 1946 és 1949 közötti államformájának hivatalos megnevezése.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Köztársaság (1946–1949) · Többet látni »
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »
Magyar Népköztársaság
A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Népköztársaság · Többet látni »
Magyar Népköztársaság (1918–1919)
A Magyar Népköztársaság Magyarország hivatalos neve volt 1918.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Népköztársaság (1918–1919) · Többet látni »
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Alkotmánybírósága
Az Alkotmánybíróság bejárata Sándor-palota épülete, melyet a rendszerváltáskor az Alkotmánybíróság székhelyének szántak Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyarország Alkotmánybírósága · Többet látni »
Magyarország államfőinek listája
Ez a lista Magyarország államfőit listázza időrendi sorrendben az 1848–49-es forradalom és szabadságharctól.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Magyarország államfőinek listája · Többet látni »
Mádl Ferenc
Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Mádl Ferenc · Többet látni »
Nagykövet
Ifjabb Hans Holbein: A nagykövetek A nagykövet (teljes hivatalos elnevezése szerint rendkívüli és meghatalmazott nagykövet) a legmagasabb diplomáciai rang, viselője a nemzetközi jog normái szerint képviseli hazája legmagasabb méltóságát egy másik állam legfőbb vezetőjénél.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Nagykövet · Többet látni »
Népszavazás
Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Népszavazás · Többet látni »
Nemzetközi szerződés
A Breszt-litovszki béke A bécsi egyezmény 2 cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Nemzetközi szerződés · Többet látni »
Novák Katalin
Novák Katalin Éva (Szeged, 1977. szeptember 6. –) magyar politikus, jogász, közgazdász, köztársasági elnök.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Novák Katalin · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Országgyűlés · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Polgármester · Többet látni »
Pozsgay Imre
Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Pozsgay Imre · Többet látni »
Sándor-palota (Budapest)
A Sándor-palota Budapesten, a Budai Várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Sándor-palota (Budapest) · Többet látni »
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Sólyom László (jogász) · Többet látni »
Schmitt Pál
Schmitt Pál 2010. április 11-én Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011) Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Schmitt Pál · Többet látni »
Schmitt Pál plágiumügye
Schmitt Pál Griechisch Tamás felvételén Schmitt Pál plágiumügye akkor robbant ki, amikor a HVG című közéleti magazin 2012.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Schmitt Pál plágiumügye · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szabad György
Szabad György (Arad, 1924. augusztus 4. – Budapest, 2015. július 3.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Szabad György · Többet látni »
Szűrös Mátyás
Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Szűrös Mátyás · Többet látni »
Szent Korona Testület
A Szent Korona Testület Szent István államalapításáról és a Szent Koronáról szóló 2000.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Szent Korona Testület · Többet látni »
Szerzői jog
A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Szerzői jog · Többet látni »
Tildy Zoltán (politikus)
Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.) Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6. Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. – Budapest, 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és Tildy Zoltán (politikus) · Többet látni »
1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni első köztársaságielnök-választást Magyarországon 1990.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
1995-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni második köztársaságielnök-választást Magyarországon 1995.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 1995-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2000-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni harmadik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2000. június 5-6-án tartották.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2000-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2005-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni negyedik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2005.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2005-ös köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni ötödik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2010. június 29-én tartották.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2012-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni hatodik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2012. május 2-án tartották.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2012-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2017-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni hetedik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2017.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2017-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
A rendszerváltás utáni nyolcadik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2022.
Új!!: Magyarország köztársasági elnöke és 2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon · Többet látni »
