Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
112 kapcsolatok: Adatbázis, Akadémiai Értesítő, Andreánszky Gábor (botanikus), Arany János (költő), Atommagkutató Intézet, Augusztus 18., Ökológiai Kutatóközpont, Baló József (patológus), Batthyány Fülöp, Berend T. Iván, Berzeviczy Albert (politikus), Bessenyei György, Bruckner Győző (jogtörténész), Budapest, Budapest V. kerülete, Döbrentei Gábor, December 11., Dessewffy Emil, Dudich Endre (zoológus), Eötvös József (író), Eötvös Loránd, Eckhardt Sándor (irodalomtörténész), Eckhart Ferenc, Egerváry Jenő, ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Erdey-Grúz Tibor, Február 14., Felsőbüki Nagy Pál, Freund Tamás, Friedrich August Stüler, Geleji Sándor, Gellért-hegy, Glatz Ferenc, Gombás Pál, Gyulai Zoltán, Habsburg József magyar kormányzó, Hajós György (matematikus), Hajnal Imre, Holló Barnabás, I. Tóth Zoltán, Issekutz Béla (farmakológus), József nádor, Károlyi György, Köztestület, Kodály Zoltán, Kornis Gyula, Kosáry Domokos, Lakó György, Lónyay Menyhért, Ligeti Antal, ..., Lotz Károly (festő), Lovász László (matematikus), Lukács György (filozófus), Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Magyarország, Mócsy János, Móra Ferenc, Moór Gyula, MTA köztestületi tag, Nádor, Neoreneszánsz, Nizsalovszky Endre, November 17., November 2., November 21., November 27., November 3., November 8., Pais Dezső, Pálinkás József (fizikus), Plank Jenő, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Rusznyák István, Sáros vármegye, Seilern Crescence, Sina Simon, Szalai Sándor (szociológus), Szalay László (jogász, 1813–1864), Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Széchenyi István, Széchenyi István tér (Budapest), Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szentágothai János, Szkalnitzky Antal, Társadalomtudományok listája, Teleki József (kormányzó), Természettudomány, Toldy Ferenc, Trefort Ágoston, Tudomány, Varga József, Vendl Aladár, Verebélÿ László (villamosmérnök), Vizi E. Szilveszter, Wigner Fizikai Kutatóközpont, Ybl Miklós, 1791, 1825, 1825–27-es pozsonyi országgyűlés, 1826, 1827, 1830, 1831, 1842, 1860, 1861, 1862, 1865, 1956-os forradalom, 1994. Bővíteni index (62 több) »
Adatbázis
A számítástechnikában az adatbázis elektronikusan tárolt és elérhető adatok szervezett gyűjteménye.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Adatbázis · Többet látni »
Akadémiai Értesítő
Az Akadémiai Értesítő a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos közlönye.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Akadémiai Értesítő · Többet látni »
Andreánszky Gábor (botanikus)
Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Alsópetény, 1895. augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.) botanikus, paleobotanikus.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Andreánszky Gábor (botanikus) · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Arany János (költő) · Többet látni »
Atommagkutató Intézet
Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) egy debreceni kutatóintézet.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Atommagkutató Intézet · Többet látni »
Augusztus 18.
Névnapok: Ilona + Agenor, Elen, Elena, Eleni, Elin, Ila, Ilka, Illa, Illangó, Ilma, Ilon, Ilonka, Ilus, Jelena, Jelka, Lenke, Rajnald, Rinaldó, Ronald.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Augusztus 18. · Többet látni »
Ökológiai Kutatóközpont
Az Ökológiai Kutatóközpont, 2019-ig MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2012.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Ökológiai Kutatóközpont · Többet látni »
Baló József (patológus)
Baló József (Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 9.) Kossuth-díjas orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Baló József (patológus) · Többet látni »
Batthyány Fülöp
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Fülöp (Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.) magyar főnemes, Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, a 4.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Batthyány Fülöp · Többet látni »
Berend T. Iván
Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Berend T. Iván · Többet látni »
Berzeviczy Albert (politikus)
Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társaság hatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Berzeviczy Albert (politikus) · Többet látni »
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Bessenyei György · Többet látni »
Bruckner Győző (jogtörténész)
Bruckner Győző (Felsőlövő, 1877. július 27. – Budapest, 1962. április 6.) jogász, jogakadémiai tanár, az MTA tagja (1926-1949).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Bruckner Győző (jogtörténész) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Budapest · Többet látni »
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Budapest V. kerülete · Többet látni »
Döbrentei Gábor
Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Döbrentei Gábor · Többet látni »
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és December 11. · Többet látni »
Dessewffy Emil
1862-ben készült portréja Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Emil (Eperjes, 1814. február 24. – Pozsony, 1866. január 28.) magyar újságíró, politikus, az MTA tiszteleti tagja és elnöke 1855-től 1866-ig.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Dessewffy Emil · Többet látni »
Dudich Endre (zoológus)
Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár, akadémikus.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Dudich Endre (zoológus) · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös Loránd · Többet látni »
Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)
Eckhardt Sándor (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az irodalomtudományok doktora (1955).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eckhardt Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »
Eckhart Ferenc
Eckhart Ferenc (1885-1957) és felesége Janda Erzsébet (1897–1957) sírja a Farkasréti Temetőben 28-0-1-249-250 Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Eckhart Ferenc · Többet látni »
Egerváry Jenő
Egerváry Jenő, Egerváry Jenő Elek (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.) matematikus, műegyetemi tanár.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Egerváry Jenő · Többet látni »
ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet · Többet látni »
Erdey-Grúz Tibor
Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től haláláig elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Erdey-Grúz Tibor · Többet látni »
Február 14.
Névnapok: Bálint, Valentin + Brúnó, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Kirill, Konor, Konrád, Kurt, Kürt, Metód.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Február 14. · Többet látni »
Felsőbüki Nagy Pál
Széchényi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (Vinzenz Katzler litográfiája) Felsőbüki Nagy Pál szobra az iskola előtt Felsőbüki Nagy–Ürményi kastély emléktáblája Budapest XIV. kerületében 313x313px Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc) (Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Felsőbüki Nagy Pál · Többet látni »
Freund Tamás
Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. –) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014 és 2020 között élettudományi alelnöke, 2020 júliusától az MTA elnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Freund Tamás · Többet látni »
Friedrich August Stüler
Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28. – Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Friedrich August Stüler · Többet látni »
Geleji Sándor
Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Geleji Sándor · Többet látni »
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gellért-hegy · Többet látni »
Glatz Ferenc
Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 2002 között elnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Glatz Ferenc · Többet látni »
Gombás Pál
Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gombás Pál · Többet látni »
Gyulai Zoltán
Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. december 16. – Budapest, 1968. július 13.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1932, rendes 1954).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Gyulai Zoltán · Többet látni »
Habsburg József magyar kormányzó
Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ágost (ismert még mint Ausztriai József Ágost főherceg, teljes nevén József Ágost Viktor Kelemen Mária) (Alcsút, Ausztria–Magyarország, 1872. augusztus 9. – Rain, Nyugat-Németország, 1962. július 6.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, a Felsőház tagja, aki 1918 novemberében a Magyar Királyság királyi helytartója, majd a Magyar Népköztársaság kormányzója 1919 augusztusában.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Habsburg József magyar kormányzó · Többet látni »
Hajós György (matematikus)
Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Hajós György (matematikus) · Többet látni »
Hajnal Imre
Hajnal Imre (Hódmezővásárhely, 1926. november 15. – 1996. december 24.) pedagógus, matematikatanár, a róla elnevezett gimnáziumi matematikatankönyv-sorozat írója.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Hajnal Imre · Többet látni »
Holló Barnabás
Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Holló Barnabás · Többet látni »
I. Tóth Zoltán
I.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és I. Tóth Zoltán · Többet látni »
Issekutz Béla (farmakológus)
Erzsébetvárosi Issekutz Béla (Kőhalom, 1886. január 31. – Budapest, 1979. július 31.) Kossuth-díjas farmakológus, gyógyszervegyész, tudománytörténész, az orvostudomány doktora (1952).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Issekutz Béla (farmakológus) · Többet látni »
József nádor
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és József nádor · Többet látni »
Károlyi György
#ÁTIRÁNYÍTÁS Károlyi György (főispán).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Károlyi György · Többet látni »
Köztestület
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását jogszabály rendeli el.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Köztestület · Többet látni »
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kodály Zoltán · Többet látni »
Kornis Gyula
Kornis Gyula-szobor, Vác, 2019-ben. Juha Richárd alkotása. Sírja a Farkasréti temetőben, 2014-ben (22-1-185) Kornis Gyula, 1906-ig Kremer Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kornis Gyula · Többet látni »
Kosáry Domokos
Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990–1996).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Kosáry Domokos · Többet látni »
Lakó György
Lakó György (Jánoshalma, 1908. szeptember 26. – Budapest, 1996. július 15.) nyelvész, finnugrista.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lakó György · Többet látni »
Lónyay Menyhért
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, k. u. k. miniszter, előbb magyar pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere 1870 és 1871 között, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871-től 1872-es lemondásáig.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lónyay Menyhért · Többet látni »
Ligeti Antal
Ligeti Antal, névváltozat: Ligehty (Nagykároly, 1823. január 10. – Budapest, 1890. január 5.) magyar festőművész, az idealisztikus irányú tájképfestészet egyik kiváló képviselője.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Ligeti Antal · Többet látni »
Lotz Károly (festő)
Lotz Kornélia portréja (1890 k.) Felesége, Ónody Anna Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lotz Károly (festő) · Többet látni »
Lovász László (matematikus)
Lovász László (Budapest, 1948. március 9. –) Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lovász László (matematikus) · Többet látni »
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Lukács György (filozófus) · Többet látni »
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa 1956.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, a Magyar Tudományos Akadémia intézete.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Többet látni »
Mócsy János
Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30. – Balatonszemes, 1976. augusztus 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), állami díjas (1970).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Mócsy János · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Móra Ferenc · Többet látni »
Moór Gyula
Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11. – Budapest, Józsefváros, 1950. február 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Moór Gyula · Többet látni »
MTA köztestületi tag
Az MTA köztestületi tagok azok a Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek lehetnek, akik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, s írásban benyújtott kérvényüket az MTA Kutatásszervezési Intézete elfogadja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és MTA köztestületi tag · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Nádor · Többet látni »
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Neoreneszánsz · Többet látni »
Nizsalovszky Endre
Nizsalovszky Endre, (Békéscsaba, 1894. szeptember 25. – Budapest, 1976. november 19.) nemzetközi hírű magyar jogtudós és kodifikátor, az MTA tagja (levelező 1939, rendes 1954).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Nizsalovszky Endre · Többet látni »
November 17.
Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 17. · Többet látni »
November 2.
Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 2. · Többet látni »
November 21.
Névnapok: Olivér + Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 21. · Többet látni »
November 27.
Névnapok: Virgil + Amina, Hilka, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Leonarda, Virgília.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 27. · Többet látni »
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 3. · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és November 8. · Többet látni »
Pais Dezső
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Pais Dezső · Többet látni »
Pálinkás József (fizikus)
Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Pálinkás József (fizikus) · Többet látni »
Plank Jenő
Plank Jenő (Pozsony, 1890. augusztus 9. – Budapest 1974. november 11.) vegyészmérnök, egyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az analitikai kémia szaktekintélye.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Plank Jenő · Többet látni »
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (köznapi nevén Matkutató), 2019-ig MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, nemzetközi elismertségű magyar tudományos kutatóintézet, amely matematikai kutatásokat végez.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet · Többet látni »
Rusznyák István
Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22. – Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Rusznyák István · Többet látni »
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Sáros vármegye · Többet látni »
Seilern Crescence
9634649513) Seilern Crescence a Tolnai világtörténelme szerint Gróf Seilern-Aspang Crescence (ejtsd) korabeli nevén aspangi Seilern Crescentia (teljes nevén Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang, azaz Seilern-Aspang Mária Kreszcencia Karolina Maximiliána; Brünn, 1799. május 13. – Kiscenk, 1875. július 30.) osztrák származású grófnő, első férje gróf Zichy Károly, Moson vármegye főispánja, főkamarásmester, második férje gróf Széchenyi István.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Seilern Crescence · Többet látni »
Sina Simon
Báró hodosi és kizdiai Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) aromán származású osztrák földbirtokos, diplomata és mecénás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Sina Simon · Többet látni »
Szalai Sándor (szociológus)
Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) magyar szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), állami díjas (1980).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szalai Sándor (szociológus) · Többet látni »
Szalay László (jogász, 1813–1864)
Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szalay László (jogász, 1813–1864) · Többet látni »
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (rövidítve: SZTAKI, 2019-ig: MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, rövidítve: MTA SZTAKI) 2019-ig a Magyar Tudományos Akadémia, majd, azt követően az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – mai nevén: Magyar Kutatási Hálózat – intézethálózatának tagja, az ország legnagyobb múltú és legjelentősebb informatikai kutatóintézete.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi István · Többet látni »
Széchenyi István tér (Budapest)
A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi István tér (Budapest) · Többet látni »
Szegedi Biológiai Kutatóközpont
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (2019-ig MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, korábban MTA Szegedi Biológiai Központ, rövidítve SZBK) Magyarország egyik legnagyobb intézete, a hazai biológiai kutatások fellegvára, amely 2019-ig a Magyar Tudományos Akadémia, azóta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – mai nevén: Magyar Kutatási Hálózat – kezelésében áll.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szegedi Biológiai Kutatóközpont · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szentágothai János · Többet látni »
Szkalnitzky Antal
Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Szkalnitzky Antal · Többet látni »
Társadalomtudományok listája
A társadalomtudományok az emberrel mint társadalmi lénnyel foglalkoznak, valamint magát az ember által létrehozott társadalmat, és e kettő viszonyát tanulmányozzák.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Társadalomtudományok listája · Többet látni »
Teleki József (kormányzó)
Széki gróf Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Teleki József (kormányzó) · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Természettudomány · Többet látni »
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Toldy Ferenc · Többet látni »
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Trefort Ágoston · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Tudomány · Többet látni »
Varga József
#ÁTIRÁNYÍTÁS Varga József (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Varga József · Többet látni »
Vendl Aladár
Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Vendl Aladár · Többet látni »
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Verebélÿ László villamosmérnöki oklevele Verebélyi Verebélÿ László (Budapest, 1883. augusztus 27. – Budapest, 1959. november 22.) az első európai okleveles villamosmérnök egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Verebélÿ László (villamosmérnök) · Többet látni »
Vizi E. Szilveszter
Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) a Magyar Szent István-renddel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Vizi E. Szilveszter · Többet látni »
Wigner Fizikai Kutatóközpont
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (rövidítve Wigner FK) egy fizikával foglalkozó, magyar kutatóközpont.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Wigner Fizikai Kutatóközpont · Többet látni »
Ybl Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és Ybl Miklós · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1791 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1825 · Többet látni »
1825–27-es pozsonyi országgyűlés
litográfiája A Pozsony városában megrendezett 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1825–27-es pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1826 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1827 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1830 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1831 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1842 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1860 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1861 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1862 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1865 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1956-os forradalom · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Tudományos Akadémia és 1994 · Többet látni »
