Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Önkormányzati rendelet, Budapest, Budapest V. kerülete, Budapesti Közlöny, Debrecen, Időszaki lap, Igazságügyi Minisztérium, Január 4., Jogszabály, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Köztársasági elnök, Kúria (bíróság), Kormányrendelet, Kossuth Lajos tér (Budapest), Magyar Nemzeti Bank, Magyar nyelv, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Magyarország Alkotmánybírósága, Magyarország címere, Magyarország kormánya, Miniszterelnök, Miniszterelnöki Hivatal, Miniszteri rendelet, Országgyűlés, Országos Választási Bizottság, Politika, Törvény (jogszabály), 1945, 2010-es magyarországi országgyűlési választás.
Önkormányzati rendelet
Az önkormányzati rendelet Magyarországon a helyi önkormányzatok által hozható jogszabály.
Új!!: Magyar Közlöny és Önkormányzati rendelet · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar Közlöny és Budapest · Többet látni »
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Új!!: Magyar Közlöny és Budapest V. kerülete · Többet látni »
Budapesti Közlöny
A Budapesti Közlöny a mindenkori magyar kormány hivatalos lapja volt Magyarországon 1867 és 1944 között.
Új!!: Magyar Közlöny és Budapesti Közlöny · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Magyar Közlöny és Debrecen · Többet látni »
Időszaki lap
Az időszaki lap a sajtó egyik típusa.
Új!!: Magyar Közlöny és Időszaki lap · Többet látni »
Igazságügyi Minisztérium
Az Igazságügyi Minisztérium Magyarország egyik minisztériuma.
Új!!: Magyar Közlöny és Igazságügyi Minisztérium · Többet látni »
Január 4.
Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.
Új!!: Magyar Közlöny és Január 4. · Többet látni »
Jogszabály
A jogszabály szó három értelemben használatos.
Új!!: Magyar Közlöny és Jogszabály · Többet látni »
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (rövidítve: KIM) a második Orbán-kormány egyik minisztériuma volt.
Új!!: Magyar Közlöny és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium · Többet látni »
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Új!!: Magyar Közlöny és Köztársasági elnök · Többet látni »
Kúria (bíróság)
A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása.
Új!!: Magyar Közlöny és Kúria (bíróság) · Többet látni »
Kormányrendelet
A kormányrendelet a Kormány, vagyis a végrehajtó hatalom által hozott legmagasabb szintű jogszabály.
Új!!: Magyar Közlöny és Kormányrendelet · Többet látni »
Kossuth Lajos tér (Budapest)
A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II. Rákóczi Ferenc lovas szobra az egyetlen, amely a vezérlő fejedelem halálának 200.
Új!!: Magyar Közlöny és Kossuth Lajos tér (Budapest) · Többet látni »
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyarország · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Magyarország Alkotmánybírósága
Az Alkotmánybíróság bejárata Sándor-palota épülete, melyet a rendszerváltáskor az Alkotmánybíróság székhelyének szántak Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyarország Alkotmánybírósága · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyarország címere · Többet látni »
Magyarország kormánya
Magyarország kormánya Magyarországon a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.
Új!!: Magyar Közlöny és Magyarország kormánya · Többet látni »
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Új!!: Magyar Közlöny és Miniszterelnök · Többet látni »
Miniszterelnöki Hivatal
Az egykori Miniszterelnöki Hivatal illetve a mai Miniszterelnökség épülete, V. kerület, Kossuth Lajos tér 2-4. - 2015 A Miniszterelnöki Hivatal (röviden MeH) – az Antall-kormány megalakulásától a második Orbán-kormány megalakulásáig – a kormány legfőbb hivatali szerve volt.
Új!!: Magyar Közlöny és Miniszterelnöki Hivatal · Többet látni »
Miniszteri rendelet
A miniszteri rendelet a miniszterek által alkotható legmagasabb rendű jogszabály.
Új!!: Magyar Közlöny és Miniszteri rendelet · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Magyar Közlöny és Országgyűlés · Többet látni »
Országos Választási Bizottság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Választási Bizottság.
Új!!: Magyar Közlöny és Országos Választási Bizottság · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Magyar Közlöny és Politika · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Magyar Közlöny és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyar Közlöny és 1945 · Többet látni »
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után.
Új!!: Magyar Közlöny és 2010-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »
