Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Államosítás, Baloldali Blokk, Bank, Bányászat, Belügyminisztérium, Budapest ostroma, Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége, Gerő Ernő, Hároméves terv (Magyarország), Horváth Márton (politikus), Huszár Tibor (szociológus), Június 12., Kádár János (politikus), Kiss Károly (politikus), Kommunisták Magyarországi Pártja, Kommunizmus, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nagy Imre (miniszterelnök), Németország, Nemzeti Parasztpárt, November 5., Parlament, Pártállam, Péter Gábor, Rákosi Mátyás, Révai József (politikus), Szélsőbaloldal, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Szeged, Szovjetunió, Sztálinizmus, Törvény (jogszabály), Vasút, 1944, 1945, 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás, 1946, 1947, 1947-es magyarországi országgyűlési választás, 1948, 1949, 1989.
Államosítás
Az államosítás (nemzetközi szóval nacionalizálás) szűkebb értelemben magántulajdonban álló javak, illetve a rájuk vonatkozó vagyoni értékű jogok állami tulajdonba vétele az állam egyoldalú jogi aktusával.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Államosítás · Többet látni »
Baloldali Blokk
A Baloldali Blokk nevű magyar politikai szövetség a kommunisták kezdeményezésére jött létre 1946.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Baloldali Blokk · Többet látni »
Bank
A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten A Szabolcs Takarék egyik fiókja Balkányban A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Bank · Többet látni »
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Bányászat · Többet látni »
Belügyminisztérium
Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Belügyminisztérium · Többet látni »
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Budapest ostroma · Többet látni »
Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége
Az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége, vagy rövidítve EPOSZ 1948-1950 között működő ifjúsági tömegszervezet, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége alszervezete volt.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége · Többet látni »
Gerő Ernő
Legismertebb képe Gerő Ernő (születési nevén Singer Ernő, az illegalitásban használt nevén Szeges Ernő) (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus; a Rákosi Mátyás nevével jelzett érában a kommunista párthierarchia második embere.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Gerő Ernő · Többet látni »
Hároméves terv (Magyarország)
A hároméves terv az első szovjet mintájú gazdasági terv volt Magyarországon.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Hároméves terv (Magyarország) · Többet látni »
Horváth Márton (politikus)
Horváth Márton, születési nevén Schiller Márton (Budapest, 1906. október 8. – Budapest, 1987. június 7.) magyar politikus, szerkesztő.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Horváth Márton (politikus) · Többet látni »
Huszár Tibor (szociológus)
Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20. – 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Huszár Tibor (szociológus) · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Június 12. · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Kiss Károly (politikus)
Kiss Károly (Bicske, 1903. szeptember 24. – Budapest, 1983. december 4.) cipész, kommunista politikus, külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Kiss Károly (politikus) · Többet látni »
Kommunisták Magyarországi Pártja
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi leninista kommunista párt.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Kommunisták Magyarországi Pártja · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Kommunizmus · Többet látni »
Magyar Dolgozók Pártja
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyar Dolgozók Pártja · Többet látni »
Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) egy 1944.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyar Nemzeti Függetlenségi Front · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Németország · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
November 5.
Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és November 5. · Többet látni »
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Parlament · Többet látni »
Pártállam
A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Pártállam · Többet látni »
Péter Gábor
Péter Gábor (szül. Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. május 14. – Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az Államvédelmi Hatóság vezetője 1945 és 1953 között.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Péter Gábor · Többet látni »
Rákosi Mátyás
Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Rákosi Mátyás · Többet látni »
Révai József (politikus)
Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Révai József (politikus) · Többet látni »
Szélsőbaloldal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baloldal#Szélsőséges formái.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Szélsőbaloldal · Többet látni »
Szövetséges Ellenőrző Bizottság
A Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB),,, a második világháború után a győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testületek voltak a legyőzött országokban a győztes hatalmak részvételével.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Szövetséges Ellenőrző Bizottság · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Szeged · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Szovjetunió · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Sztálinizmus · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és Vasút · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1945 · Többet látni »
1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás
1945.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1947 · Többet látni »
1947-es magyarországi országgyűlési választás
A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1947-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1948 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1949 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Kommunista Párt és 1989 · Többet látni »
