Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Éleskővár, Battyánd, Borsod vármegye, De facto, Falu, Felsőlendva, Godina Mátyás, Goričko, Jugoszlávia, Magyarország, Miskolc, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Nyíreslehomér, Pálmafa (település), Pomurska statisztikai régió, Ravensko, Szécsi Miklós, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szlovénia, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vasnyíres, Vend nyelv, Vendvidéki Köztársaság, 1365, 1366, 1685, 1768, 1910, 1919, 1925, 1929, 1941, 1945, 1991, 2002.
Éleskővár
Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom.
Új!!: Nyíreslehomér és Éleskővár · Többet látni »
Battyánd
Battyánd (1880-ig Puczincz, szlovénul Puconci, vend nyelven Püconci, régen Pücinci, Pucinci) falu és hasonló nevű község központja Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban, a Ravensko szlovén tájegység része.
Új!!: Nyíreslehomér és Battyánd · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Nyíreslehomér és Borsod vármegye · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Nyíreslehomér és De facto · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Nyíreslehomér és Falu · Többet látni »
Felsőlendva
Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.
Új!!: Nyíreslehomér és Felsőlendva · Többet látni »
Godina Mátyás
Godina Mátyás (szlovénül Matjaž Godina) (Lehomér, 1768 körül – Felsőpetrócz, 1835. január 1.) kisnemesi származású szlovén evangélikus lelkész, tanító és irodalmár.
Új!!: Nyíreslehomér és Godina Mátyás · Többet látni »
Goričko
A Vendvidéki-dombság fekvése Szlovéniában Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Nyíreslehomér és Goričko · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Nyíreslehomér és Jugoszlávia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nyíreslehomér és Magyarország · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Nyíreslehomér és Miskolc · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Nyíreslehomér és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Nyíreslehomér és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Nyíreslehomér és Muravidék · Többet látni »
Nyíreslehomér
Nyíreslehomér (korábban Brezócz és Szent Leonhárd,, vendül Lömergje, korábban Lehomérje) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Nyíreslehomér és Nyíreslehomér · Többet látni »
Pálmafa (település)
Pálmafa (korábban Pussócz, vendül Pužavci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Nyíreslehomér és Pálmafa (település) · Többet látni »
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
Új!!: Nyíreslehomér és Pomurska statisztikai régió · Többet látni »
Ravensko
A mezővári síkon álló régi kőkereszt 1886-ból Ravensko vagy magyaros nevén Revence a szlovéniai Muravidék (Prekmurje) középső altájegysége, az ún.
Új!!: Nyíreslehomér és Ravensko · Többet látni »
Szécsi Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szécsi Miklós (nádor).
Új!!: Nyíreslehomér és Szécsi Miklós · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Nyíreslehomér és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Nyíreslehomér és Szlovénia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Nyíreslehomér és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Nyíreslehomér és Vas vármegye · Többet látni »
Vasnyíres
Vasnyíres (korábban Brezócz) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Nyíreslehomér és Vasnyíres · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Nyíreslehomér és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Nyíreslehomér és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
1365
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1365 · Többet látni »
1366
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1366 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1685 · Többet látni »
1768
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1768 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1919 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1925 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1929 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Nyíreslehomér és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Nyíreslehomér és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Nyíreslehomér és 2002 · Többet látni »
