Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Bolygó, Csillagászat, Csillagászati műhold, Ekliptika, Európai Űrügynökség, Föld, Galaxis, Geostacionárius pálya, Gravitáció, Háromtest-probléma, Helyzeti energia, Hold, James Webb űrtávcső, Joseph Louis Lagrange, Jupiter, Kisbolygó, Lópatkó alakú pálya, Libráció, Matematikus, Műhold, Nap, Naprendszer, Napszél, Sötét anyag, Sötét energia, Theia (bolygó), Trójai csoport, Világegyetem, 18. század, 2010 TK7, 3753 Cruithne.
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Lagrange-pont és Bolygó · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Lagrange-pont és Csillagászat · Többet látni »
Csillagászati műhold
A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket.
Új!!: Lagrange-pont és Csillagászati műhold · Többet látni »
Ekliptika
A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.
Új!!: Lagrange-pont és Ekliptika · Többet látni »
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Új!!: Lagrange-pont és Európai Űrügynökség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Lagrange-pont és Föld · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Lagrange-pont és Galaxis · Többet látni »
Geostacionárius pálya
Geostacionárius pálya (felülnézet) A földi megfigyelő számára mindkét műhold mozdulatlannak látszik Geostacionárius pálya (oldalnézet) A geostacionárius pálya (Geostationary Earth Orbit, GEO) olyan Föld körüli pálya, amely az Egyenlítő síkjában van, és amelyen egy objektumnak a keringési ideje megegyezik a Föld forgási sziderikus periódusával (23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc).
Új!!: Lagrange-pont és Geostacionárius pálya · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Lagrange-pont és Gravitáció · Többet látni »
Háromtest-probléma
A háromtest-probléma kétféle jelentést is hordoz: egyet az égi mechanika, egyet pedig a kvantumfizika területén.
Új!!: Lagrange-pont és Háromtest-probléma · Többet látni »
Helyzeti energia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Potenciális energia.
Új!!: Lagrange-pont és Helyzeti energia · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Lagrange-pont és Hold · Többet látni »
James Webb űrtávcső
A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope – „következő generációs űrtávcső”) egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső.
Új!!: Lagrange-pont és James Webb űrtávcső · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Lagrange-pont és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Lagrange-pont és Jupiter · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Lagrange-pont és Kisbolygó · Többet látni »
Lópatkó alakú pálya
A lópatkó alakú pályák elhelyezkedése a Lagrange-pontokhoz viszonyítva, a bolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben A lópatkó alakú pálya megnevezést olyan pályamozgás viseli, amely a korlátozott háromtest-probléma egyik megoldásaként írható le.
Új!!: Lagrange-pont és Lópatkó alakú pálya · Többet látni »
Libráció
A Hold 27 napon keresztül: minden nap egy fényképnek felel meg, amelyen a Hold minden fázisában látható az újholdtól a teliholdig az újholdig. Ezen kívül látható a szög- és méretingadozása a Földhöz közeli és távoli viszonylatban A (latin eredetű) libráció szó a holdkorong látszólagos középpontjába eső felületi pont ingaszerű lengését jelenti az égitest keringési és tengelyforgási idejének az egyenlősége, illetve a pályájának az alakja és fekvése miatt.
Új!!: Lagrange-pont és Libráció · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Lagrange-pont és Matematikus · Többet látni »
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Új!!: Lagrange-pont és Műhold · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Lagrange-pont és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Lagrange-pont és Naprendszer · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Lagrange-pont és Napszél · Többet látni »
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Új!!: Lagrange-pont és Sötét anyag · Többet látni »
Sötét energia
A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.
Új!!: Lagrange-pont és Sötét energia · Többet látni »
Theia (bolygó)
''A ''Theia'' haladása és a Hold keletkezése animáción'' A Theia feltételezett kőzetbolygó, mely a Naprendszer keletkezése után a Földével megegyező sugarú pályán, valószínűleg a Nap–Föld rendszer vagy Lagrange-pontjában keletkezett, de pályája a keletkezésétől számított néhány tízmillió éven belül (tehát valamikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt) instabillá vált, emiatt összeütközött a Földdel.
Új!!: Lagrange-pont és Theia (bolygó) · Többet látni »
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Új!!: Lagrange-pont és Trójai csoport · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Lagrange-pont és Világegyetem · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Lagrange-pont és 18. század · Többet látni »
2010 TK7
A 2010 TK7 kisbolygó a Föld elsőként felfedezett trójai kisbolygója, amely a Földdel közös pályát megosztva kering a Nap körül. A trójai aszteroidák olyan égitestek, amik az L4 vagy L5 Lagrange-pontokban keringenek, pályarezonanciájuk 1:1 arányú. Az L4 és L5 pontok 60°-kal a közös pályán keringő nagyobb tömegű test előtt, illetve után találhatók. Ilyen objektumokat korábban csak a Mars, Jupiter, Neptunusz, és a Szaturnusz holdjai körül figyeltek meg. A 2010 TK7-nek megközelítőleg 300 méteres átlagos átmérője van. A pályája jól ismert. Miközben a Nap körül kering, az L4 Lagrange-pont körül is „táncol”, úgy, hogy közben periodikusan megközelíti a Földet, valamint az L3-as Lagrange-pontot. Ez a pálya a NASA számításai szerint 10 000 évig stabil marad, és keringése közben nem fogja megközelíteni a Földet 20 millió kilométernél jobban (ami 50-szerese a Föld-Hold távolságnak). Az aszteroidát a NEOWISE csapat csillagászai fedezték fel a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer (széles látómezejű infravörös sugárzást felmérő felfedező műhold) segítségével 2010 októberében.
Új!!: Lagrange-pont és 2010 TK7 · Többet látni »
3753 Cruithne
A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó.
Új!!: Lagrange-pont és 3753 Cruithne · Többet látni »
