Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Köztársaság

Index Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

45 kapcsolatok: Alkotmány, Alkotmánybíróság, Athén története, Autokrácia, Állampolgárság, Általános választójog, Demokrácia (politikai rendszer), Diktatúra, Direktoriális rendszer, Ellenzék, Elnöki rendszer, Első világháború, Félelnöki rendszer, Firenze, Képviseleti demokrácia, Közügy, Köztársaság (egyértelműsítő lap), Köztársasági elnök, Kommunista, Kormány, Kormány (állami szerv), Latin nyelv, Magántulajdon, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Monarchia, Montesquieu (filozófus), Népszavazás, Népszuverenitás, Niccolò Machiavelli, Október 23., Országgyűlés, Parlament, Parlamentáris köztársaság, Polisz, Római Köztársaság, San Marino, Svájc, Svájci Konföderáció, Szabadság (politika), Teokrácia, Vastagh Pál, Választójog, Velencei Köztársaság, 1989.

Alkotmány

archivedate.

Új!!: Köztársaság és Alkotmány · Többet látni »

Alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.

Új!!: Köztársaság és Alkotmánybíróság · Többet látni »

Athén története

Akropolisz A vörös vonal az i. e. 5. századi Athén fekvését jelöli a mai város műholdképén Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül.

Új!!: Köztársaság és Athén története · Többet látni »

Autokrácia

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.

Új!!: Köztársaság és Autokrácia · Többet látni »

Állampolgárság

A középkor rendi korszakában a honfiúság (indigenatus) fejezte ki az államhoz való tartozást, vagyis későbbi szóhasználattal az állampolgárságot.

Új!!: Köztársaság és Állampolgárság · Többet látni »

Általános választójog

A nők választójogáért kampányolók 1908 körül Az általános választójog a választójog kiterjesztését jelenti minden felnőttre, rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül.

Új!!: Köztársaság és Általános választójog · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Új!!: Köztársaság és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Új!!: Köztársaság és Diktatúra · Többet látni »

Direktoriális rendszer

A direktoriális vagy kollegiális vagy tanács-kormány olyan politikai rendszer, ahol több ember közösen gyakorolja az államfő és / vagy kormányfő hatáskörét.

Új!!: Köztársaság és Direktoriális rendszer · Többet látni »

Ellenzék

Az ellenzék a kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti.

Új!!: Köztársaság és Ellenzék · Többet látni »

Elnöki rendszer

A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai rendszer, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el.

Új!!: Köztársaság és Elnöki rendszer · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Köztársaság és Első világháború · Többet látni »

Félelnöki rendszer

A félelnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben egyszerre kormányoz egy viszonylag nagyhatalmú elnök, illetve egy olyan miniszterelnök és kormány, akik a törvényhozásnak felelősek.

Új!!: Köztársaság és Félelnöki rendszer · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Köztársaság és Firenze · Többet látni »

Képviseleti demokrácia

A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom.

Új!!: Köztársaság és Képviseleti demokrácia · Többet látni »

Közügy

Közügynek (latinul res publica, angolul public affairs) az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek minősülnek, melyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak.

Új!!: Köztársaság és Közügy · Többet látni »

Köztársaság (egyértelműsítő lap)

* Köztársaság államforma, eszme, a közös dolgok feletti közös rendelkezés;Művészet.

Új!!: Köztársaság és Köztársaság (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

Új!!: Köztársaság és Köztársasági elnök · Többet látni »

Kommunista

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kommunizmus.

Új!!: Köztársaság és Kommunista · Többet látni »

Kormány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kormány (állami szerv).

Új!!: Köztársaság és Kormány · Többet látni »

Kormány (állami szerv)

A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

Új!!: Köztársaság és Kormány (állami szerv) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Köztársaság és Latin nyelv · Többet látni »

Magántulajdon

A magántulajdon a természetes vagy jogi személyek joga arra, hogy tulajdont szerezzenek, birtokoljanak és azzal szabadon rendelkezzenek, beleértve az elidegenítést is.

Új!!: Köztársaság és Magántulajdon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Köztársaság és Magyarország · Többet látni »

Magyarország alaptörvénye

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Új!!: Köztársaság és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Köztársaság és Monarchia · Többet látni »

Montesquieu (filozófus)

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: Köztársaság és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

Új!!: Köztársaság és Népszavazás · Többet látni »

Népszuverenitás

A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.

Új!!: Köztársaság és Népszuverenitás · Többet látni »

Niccolò Machiavelli

Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.

Új!!: Köztársaság és Niccolò Machiavelli · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Új!!: Köztársaság és Október 23. · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Köztársaság és Országgyűlés · Többet látni »

Parlament

A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.

Új!!: Köztársaság és Parlament · Többet látni »

Parlamentáris köztársaság

A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje.

Új!!: Köztársaság és Parlamentáris köztársaság · Többet látni »

Polisz

Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Új!!: Köztársaság és Polisz · Többet látni »

Római Köztársaság

A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.

Új!!: Köztársaság és Római Köztársaság · Többet látni »

San Marino

San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d' San Marein, serravalleiül San Maroin) a világ legkisebb országainak egyike.

Új!!: Köztársaság és San Marino · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Köztársaság és Svájc · Többet látni »

Svájci Konföderáció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Svájc.

Új!!: Köztársaság és Svájci Konföderáció · Többet látni »

Szabadság (politika)

A politikai szabadság a szabad elhatározáson alapuló döntések meghozatalának joga.

Új!!: Köztársaság és Szabadság (politika) · Többet látni »

Teokrácia

A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.

Új!!: Köztársaság és Teokrácia · Többet látni »

Vastagh Pál

Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23. –) magyar jogász, egyetemi oktató, rektor, politikus, diplomata.

Új!!: Köztársaság és Vastagh Pál · Többet látni »

Választójog

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Új!!: Köztársaság és Választójog · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Köztársaság és Velencei Köztársaság · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Köztársaság és 1989 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »