Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Körösök

Index Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

53 kapcsolatok: Békés, Belényes, Berettyó, Bihar megye, Bihar-hegység, Bojt, Compó, Csörsz árka, Csongrád (település), Csuka, Czuczor Gergely, Diófás (Bihar megye), Doboz, Erdély, Erdélyi-érchegység, Erdélyi-középhegység, Fekete törpeharcsa, Fenékjáró küllő, Fogarasi János (nyelvész), Folyó, Gyulavarsánd, Hortobágy-Berettyó, Iordanes, Karikakeszeg, Körösladány, Köröstarcsa, Körösvidék, Küsz, Király-erdő, Kniezsa István, Kunhalom, Kunszentmárton, Magyarország, Mágor-puszta, Nagykereki, Nagyvárad, Nagyváradi vár, Réti csík, Rév (település), Réz-hegység, Rézbánya, Románia, Sügér, Sebes-Körös, Szivárványos ökle, Tisza, Tiszántúl, Vaskohsziklás, Vágó csík, Váncsod, ..., Vársonkolyos, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Zichy-barlang. Bővíteni index (3 több) »

Békés

Békés város Békés vármegyében.

Új!!: Körösök és Békés · Többet látni »

Belényes

Belényes (románul Beiuș) municípium rangú város Romániában, Bihar megyében, Trianonig Bihar vármegye járásszékhelye.

Új!!: Körösök és Belényes · Többet látni »

Berettyó

A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.

Új!!: Körösök és Berettyó · Többet látni »

Bihar megye

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.

Új!!: Körösök és Bihar megye · Többet látni »

Bihar-hegység

A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje.

Új!!: Körösök és Bihar-hegység · Többet látni »

Bojt

Bojt község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Új!!: Körösök és Bojt · Többet látni »

Compó

A compó (Tinca tinca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Compó · Többet látni »

Csörsz árka

date.

Új!!: Körösök és Csörsz árka · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Új!!: Körösök és Csongrád (település) · Többet látni »

Csuka

A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Csuka · Többet látni »

Czuczor Gergely

Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Körösök és Czuczor Gergely · Többet látni »

Diófás (Bihar megye)

Diófás bányász kisváros, a Nyugati-Kárpátok alatt, Bihar megye délkeleti részén, Romániában, hozzá tartozik a tőle 2 km távol fekvő Rézbánya.

Új!!: Körösök és Diófás (Bihar megye) · Többet látni »

Doboz

Doboz nagyközség Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Új!!: Körösök és Doboz · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Körösök és Erdély · Többet látni »

Erdélyi-érchegység

Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata.

Új!!: Körösök és Erdélyi-érchegység · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Körösök és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Fekete törpeharcsa

A fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Fekete törpeharcsa · Többet látni »

Fenékjáró küllő

A fenékjáró küllő (Gobio gobio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Fenékjáró küllő · Többet látni »

Fogarasi János (nyelvész)

Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Körösök és Fogarasi János (nyelvész) · Többet látni »

Folyó

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

Új!!: Körösök és Folyó · Többet látni »

Gyulavarsánd

Gyulavarsánd (románul Vărșand) falu Romániában Arad megyében.

Új!!: Körösök és Gyulavarsánd · Többet látni »

Hortobágy-Berettyó

A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán.

Új!!: Körösök és Hortobágy-Berettyó · Többet látni »

Iordanes

Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.

Új!!: Körösök és Iordanes · Többet látni »

Karikakeszeg

A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Karikakeszeg · Többet látni »

Körösladány

Körösladány város Békés vármegye Szeghalmi járásában.

Új!!: Körösök és Körösladány · Többet látni »

Köröstarcsa

Köröstarcsa község Békés vármegye Békési járásában.

Új!!: Körösök és Köröstarcsa · Többet látni »

Körösvidék

A Körösvidék (románul: Crișana) egy földrajzi és történelmi régió Romániában. Nevét az itt folyó Körösökről kapta: a Körös, a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös.

Új!!: Körösök és Körösvidék · Többet látni »

Küsz

A küsz (Alburnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Körösök és Küsz · Többet látni »

Király-erdő

A Király-erdő vagy Király-erdő-hegység középhegység a romániai Bihar megye keleti részén, a Partiumban, az Erdélyi-középhegység északnyugati területén.

Új!!: Körösök és Király-erdő · Többet látni »

Kniezsa István

Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.

Új!!: Körösök és Kniezsa István · Többet látni »

Kunhalom

A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.

Új!!: Körösök és Kunhalom · Többet látni »

Kunszentmárton

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.

Új!!: Körösök és Kunszentmárton · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Körösök és Magyarország · Többet látni »

Mágor-puszta

Mágor-puszta (másik, ismertebb nevén Vésztő-Mágor) a Körös–Maros Nemzeti Park egyik védett területe Vésztőtől hat kilométerre nyugatra, Szeghalom irányában, a Kis-Sárrét nyugati peremén.

Új!!: Körösök és Mágor-puszta · Többet látni »

Nagykereki

Nagykereki község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Új!!: Körösök és Nagykereki · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Körösök és Nagyvárad · Többet látni »

Nagyváradi vár

A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Körösök és Nagyváradi vár · Többet látni »

Réti csík

#ÁTIRÁNYÍTÁS Réticsík.

Új!!: Körösök és Réti csík · Többet látni »

Rév (település)

A vízesés Révnél Rév (románul Vadu Crișului, korábban Vad) falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Körösök és Rév (település) · Többet látni »

Réz-hegység

A Réz-hegység (régi magyar neve Igyfan-erdő, románul Munții Plopiș) az Erdélyi-középhegység, vagy más néven Erdélyi-szigethegység északnyugati részén fekszik.

Új!!: Körösök és Réz-hegység · Többet látni »

Rézbánya

Rézbánya környéke 1782–85 körül Rézbánya falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Körösök és Rézbánya · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Körösök és Románia · Többet látni »

Sügér

A sügér (Perca), mint rendszertani nem, a törzsfejlődés szerint három ágra tagolódik.

Új!!: Körösök és Sügér · Többet látni »

Sebes-Körös

A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.

Új!!: Körösök és Sebes-Körös · Többet látni »

Szivárványos ökle

250px A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és az Acheilognathinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Szivárványos ökle · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Körösök és Tisza · Többet látni »

Tiszántúl

A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.

Új!!: Körösök és Tiszántúl · Többet látni »

Vaskohsziklás

Vaskohsziklás (románul Ștei) város Bihar megyében Romániában.

Új!!: Körösök és Vaskohsziklás · Többet látni »

Vágó csík

A vágó csík (Cobitis taenia) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Körösök és Vágó csík · Többet látni »

Váncsod

Váncsod község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Új!!: Körösök és Váncsod · Többet látni »

Vársonkolyos

Vársonkolyos (1890-ig Sonkolyos, románul Șuncuiuș) falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Körösök és Vársonkolyos · Többet látni »

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Új!!: Körösök és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Zichy-barlang

A Zichy-barlang cseppkőbarlang Románia területén, a Király-erdőben, a Sebes-Körös völgyében.

Új!!: Körösök és Zichy-barlang · Többet látni »

Átirányítja itt:

Kettős-Körös.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »