Kommunikáció

386 kapcsolatok: Aaron Klug, Ada Jonat, Adenozin-trifoszfát, Adolf Butenandt, Adolf von Baeyer, Adolf Windaus, Ahmed Zewail, Alekszej Ivanovics Jekimov, Alexander R. Todd, Alfred Bernhard Nobel, Alfred Werner, Aliciklusos vegyületek, Alkaloidok, Amerikai Egyesült Államok, Aminosavak, Ammónia, Archer Martin, Argentína, Arieh Warshel, Arne Tiselius, Arthur Harden, Artturi Virtanen, Új-Zéland, Aszkorbinsav, Atommag, Ausztrália (ország), Ausztria, Avram Hersko, Aziz Sancar, Belgium, Benjamin List, Bernard L. Feringa, Biokémia, Brian Kobilka, Carl Bosch, Carolyn R. Bertozzi, Charles Pedersen, Christian Anfinsen, Csehszlovákia, Cyril Norman Hinshelwood, Daniel Shechtman, David MacMillan (vegyész), Dánia, Derek Barton, Dezoxiribonukleinsav, Dién, Diffrakció, Donald Cram, Dorothy Hodgkin, Dudley Herschbach, ..., Eduard Buchner, Edwin M. McMillan, Egyesült Királyság, Egyiptom, Elektroforézis, Elektronszerkezet, Elias James Corey, Emmanuelle Charpentier, Enzim, Eric Betzig, Ernest Rutherford, Ernst Otto Fischer, Fémorganikus kémia, Fehérje, Finnország, Fluor, Franciaország, Francis William Aston, Frank Sherwood Rowland, Frédéric Joliot-Curie, Frederick Sanger, Frederick Soddy, Friedrich Bergius, Fritz Haber, Fritz Pregl, Fukui Kenicsi, Fullerének, Geoffrey Wilkinson, Georg Wittig, George Porter, Gerhard Ertl, Gerhard Herzberg, Giulio Natta, Glenn T. Seaborg, Grignard-reagens, Hans Fischer, Hans von Euler-Chelpin, Harmadik Birodalom, Harold C. Urey, Harold Kroto, Hartmut Michel, Heinrich Otto Wieland, Henri Moissan, Henry Taube, Herbert Charles Brown, Herbert Hauptman, Hermann Emil Fischer, Hermann Staudinger, Hevesy György, Hidrogénezés, Hollandia, Hormon, Horvátország, Ilya Prigogine, India, Inzulin, Irène Joliot-Curie, Irving Langmuir, Izotóp, Izrael, Jacobus Henricus van ’t Hoff, James B. Sumner, Japán, Jaroslav Heyrovský, Jean-Marie Lehn, Jean-Pierre Sauvage, Jennifer Doudna, Jens Christian Skou, Jerome Karle, Johann Deisenhofer, John Cornforth, John Fenn, John Goodenough, John Howard Northrop, John Kendrew, Josino Akira, Jugoszlávia, Kanada, Karl Ziegler, Kary Banks Mullis, Katalizátor, Kémia, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai kötés, Kémiai reakció, Kén, Kínai Köztársaság, Királis, Klorofill, Kolloidkémia, Kormeghatározás, Kristály, Kristálytan, Kromatográfia, Kurt Alder, Kurt Wüthrich, Kvantumkémia, Kvázikristály, Lars Onsager, Lengyelország, Leopold Ružička, Li Jüan-csö, Linus Pauling, Luis Leloir, Magyarország, Manfred Eigen, Marie Curie, Mario J. Molina, Martin Chalfie, Martin Karplus, Max Perutz, Melvin Calvin, Mexikó, Michael Levitt, Michael Smith (kémikus), Morten P. Meldal, Na+/K+-ATPáz, Németország, Növények, NMR-spektroszkópia, Nobel-díj, Norman Haworth, Norvégia, Nukleinsavak, Nukleotid, Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov, Nyugat-Németország, Odd Hassel, Olaszország, Oláh György (kémikus), Oroszország, Otto Diels, Otto Hahn, Otto Wallach, Oxidáció, Ozmózis, Palládium, Paul Berg, Paul D. Boyer, Paul Flory, Paul J. Crutzen, Paul Karrer, Paul Modrich, Paul Sabatier, PCR, Peter D. Mitchell, Peter Debye, Polányi János, Polónium, Polimer, Rádium, Röntgensugárzás, Reakciómechanizmus, Ribonukleáz, Ribonukleinsav, Richard Ernst, Richard Kuhn, Richard Smalley, Richard Synge, Richard Willstätter, Roald Hoffmann, Robert Bruce Merrifield, Robert Curl, Robert Huber (biokémikus), Robert Lefkowitz, Robert Mulliken, Robert Robinson, Robert Woodward, Roger Kornberg, Románia, Ronald Norrish, Rudolph Marcus, Sejtmembrán, Sidney Altman, Simomura Oszamu, Spektroszkópia, Stanford Moore, Stanley Whittingham, Stefan Hell, Svante August Arrhenius, Svájc, Svéd Királyi Tudományos Akadémia, Svédország, Szabad gyökök, Szén-dioxid, Szénhidrát, Szovjetunió, Sztereokémia, Szterol, Tömegspektrometria, Törökország, Termodinamika, Termokémia, Theodor Svedberg, Theodore W. Richards, Thomas A. Steitz, Thomas Cech, Tomas Lindahl, Transzurán elemek, Tunézia, Vírus, Venkatráman Rámakrisnan, Victor Grignard, Vincent du Vigneaud, Vitaminok, Vladimir Prelog, Walter Gilbert, Walter Kohn, Walther Hermann Nernst, Wendell M. Stanley, Wilhelm Ostwald, Willard F. Libby, William Giauque, William H. Stein, William Lipscomb, William Moerner, William Ramsay, YouTube, Zsigmondy Richárd, 1901, 1901 a tudományban, 1902 a tudományban, 1903 a tudományban, 1904 a tudományban, 1905 a tudományban, 1906 a tudományban, 1907 a tudományban, 1908 a tudományban, 1909 a tudományban, 1910 a tudományban, 1911 a tudományban, 1912 a tudományban, 1913 a tudományban, 1914 a tudományban, 1915 a tudományban, 1916 a tudományban, 1917 a tudományban, 1918 a tudományban, 1919 a tudományban, 1920 a tudományban, 1921 a tudományban, 1922 a tudományban, 1923 a tudományban, 1924 a tudományban, 1925 a tudományban, 1926 a tudományban, 1927 a tudományban, 1928 a tudományban, 1929 a tudományban, 1930 a tudományban, 1931 a tudományban, 1932 a tudományban, 1933 a tudományban, 1934 a tudományban, 1935 a tudományban, 1936 a tudományban, 1937 a tudományban, 1938 a tudományban, 1939 a tudományban, 1940 a tudományban, 1941 a tudományban, 1942 a tudományban, 1943 a tudományban, 1944 a tudományban, 1945 a tudományban, 1946 a tudományban, 1947 a tudományban, 1948 a tudományban, 1949 a tudományban, 1950 a tudományban, 1951 a tudományban, 1952 a tudományban, 1953 a tudományban, 1954 a tudományban, 1955 a tudományban, 1956 a tudományban, 1957 a tudományban, 1958 a tudományban, 1959 a tudományban, 1960 a tudományban, 1961 a tudományban, 1962 a tudományban, 1963 a tudományban, 1964 a tudományban, 1965 a tudományban, 1966 a tudományban, 1967 a tudományban, 1968 a tudományban, 1969 a tudományban, 1970 a tudományban, 1971 a tudományban, 1972 a tudományban, 1973 a tudományban, 1974 a tudományban, 1975 a tudományban, 1976 a tudományban, 1977 a tudományban, 1978 a tudományban, 1979 a tudományban, 1980 a tudományban, 1981 a tudományban, 1982 a tudományban, 1983 a tudományban, 1984 a tudományban, 1985 a tudományban, 1986 a tudományban, 1987 a tudományban, 1988 a tudományban, 1989 a tudományban, 1990 a tudományban, 1991 a tudományban, 1992 a tudományban, 1993 a tudományban, 1994 a tudományban, 1995 a tudományban, 1996 a tudományban, 1997 a tudományban, 1998 a tudományban, 1999 a tudományban, 2000 a tudományban, 2001 a tudományban, 2002 a tudományban, 2003 a tudományban, 2004 a tudományban, 2005 a tudományban, 2006 a tudományban, 2007 a tudományban, 2008 a tudományban, 2014 a tudományban, 2017 a tudományban, 2018 a tudományban, 2019 a tudományban, 2020 a tudományban, 2021 a tudományban, 2022, 2022 a tudományban. Bővíteni index (336 több) » « Shrink index

Aaron Klug

Aaron Klug (Želva, 1926. augusztus 11. – Cambridge, 2018. november 20.) brit biofizikus és kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Aaron Klug · Többet látni »

Ada Jonat

Ada E. Jonat (Jeruzsálem, 1939. június 22. –) Nobel-díjas izraeli biokémikus, aki 2009-ben „a riboszóma szerkezetének és működésének kutatásáért” megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ada Jonat · Többet látni »

Adenozin-trifoszfát

Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Adenozin-trifoszfát · Többet látni »

Adolf Butenandt

Adolf Friedrich Johann Butenandt (Bremerhaven, 1903. március 24. – München, 1995. január 18.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Adolf Butenandt · Többet látni »

Adolf von Baeyer

Johann Friedrich Wilhelm Adolf von Baeyer (1835. október 31., Berlin – 1917. augusztus 20., Starnberg) német kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Adolf von Baeyer · Többet látni »

Adolf Windaus

Adolf Otto Reinhold Windaus (Berlin, 1876. december 25. – Göttingen, 1959. június 9.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Adolf Windaus · Többet látni »

Ahmed Zewail

Ahmed Hasan Zewail (arab írással: أحمد حسن زويل) (Damanhur, 1946. február 26. – Pasadena, 2016. augusztus 2.) Nobel-díjas egyiptomi kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ahmed Zewail · Többet látni »

Alekszej Ivanovics Jekimov

Alekszej Ivanovics Jekimov (?, 1945. február 28. –) kémiai Nobel-díj-as orosz fizikus, aki a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozva fedezte fel a kvantumpontokként ismert félvezető nanokristályokat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Alekszej Ivanovics Jekimov · Többet látni »

Alexander R. Todd

Alexander Robertus Todd OM (Glasgow, 1907. október 2. – Oakington, 1997. január 10.) brit biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Alexander R. Todd · Többet látni »

Alfred Bernhard Nobel

Alfred Bernhard Nobel (Stockholm, 1833. október 21. – Sanremo, 1896. december 10.) svéd vegyész, feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Alfred Bernhard Nobel · Többet látni »

Alfred Werner

Alfred Werner (Mulhouse 1866. december 12. – Zürich, 1919. november 15.) svájci vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Alfred Werner · Többet látni »

Aliciklusos vegyületek

A ciklopropán a legkisebb aliciklusos vegyület. Az aliciklusos vegyületek olyan alifás szerves vegyületek, amelyek gyűrűt is tartalmaznak.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Aliciklusos vegyületek · Többet látni »

Alkaloidok

Friedrich Wilhelm Adam Sertürner (1783–1841) német vegyész izolálta ópiumból az első alkaloidot, a morfint Az alkaloidok az élővilágban elterjedt, nitrogéntartalmú, másodlagos anyagcseretermékek, melyek a nitrogénatom miatt bázikus karakterrel rendelkeznek, legtöbbször erős farmakológiai, olykor pedig mérgező hatást mutatnak.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Alkaloidok · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Aminosavak

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Aminosavak · Többet látni »

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ammónia · Többet látni »

Archer Martin

Archer John Porter Martin (London, 1910. március 1. – Llangarron, 2002. július 28.) brit kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Archer Martin · Többet látni »

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Argentína · Többet látni »

Arieh Warshel

Arieh Warshel (Kibuc, Sde Nahum, Palesztina, 1940. november 20.) izraeli-amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Arieh Warshel · Többet látni »

Arne Tiselius

Arne Wilhelm Kaurin Tiselius (1902. augusztus 10. – 1971. október 29.) Nobel-díjas svéd biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Arne Tiselius · Többet látni »

Arthur Harden

Sir Arthur Harden (Manchester, 1865. október 12. - Bourne End, 1940. június 17.) angol vegyész, biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Arthur Harden · Többet látni »

Artturi Virtanen

Artturi Ilmari Virtanen (Helsinki, 1895. január 15. – Helsinki, 1973. november 11.) finn vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Artturi Virtanen · Többet látni »

Új-Zéland

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Új-Zéland · Többet látni »

Aszkorbinsav

Az aszkorbinsav egy antioxidáns tulajdonságú szerves sav.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Aszkorbinsav · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Atommag · Többet látni »

Ausztrália (ország)

Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ausztrália (ország) · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ausztria · Többet látni »

Avram Hersko

Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Avram Hersko · Többet látni »

Aziz Sancar

Aziz Sancar (Törökország, Mardin, Savur, 1946. szeptember 8. –) török-amerikai biokémikus és molekuláris biológus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Aziz Sancar · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Belgium · Többet látni »

Benjamin List

Benjamin List német vegyész, a 2021-es kémiai Nobel-díj kitüntetettje, melyet David MacMillannel megosztva kapott az aszimmetrikus organokatalízis módszerének kidolgozásáért.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Benjamin List · Többet látni »

Bernard L. Feringa

Bernard Lucas (Ben) Feringa Nobel-díjas holland vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Bernard L. Feringa · Többet látni »

Biokémia

A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Biokémia · Többet látni »

Brian Kobilka

Brian Kent Kobilka (Little Falls, Minnesota, 1955. május 30. –) kémiai Nobel-díjas amerikai fiziológus, aki Robert Lefkowitz-cal közösen 2012-ben kapta a díjat a „G-protein-kapcsolt receptorok felfedezéséért és működésük leírásáért”.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Brian Kobilka · Többet látni »

Carl Bosch

Carl Bosch (Köln, 1874. augusztus 27. – Heidelberg, 1940. április 26.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Carl Bosch · Többet látni »

Carolyn R. Bertozzi

Carolyn Ruth Bertozzi amerikai vegyész, a 2022-es kémiai Nobel-díj kitüntetettje, melyet Morten P. Meldallal és Karl Barry Sharpless-szel megosztva kapott a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikért.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Carolyn R. Bertozzi · Többet látni »

Charles Pedersen

Charles John Pedersen (Puszan, 1904. október 3. – Salem, 1989. október 26.) amerikai szerves kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Charles Pedersen · Többet látni »

Christian Anfinsen

Ifjabb Christian Boehmer Anfinsen (Monessen, Pennsylvania, 1916. március 26. – Randallstown, Maryland, 1995. május 14.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Christian Anfinsen · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Csehszlovákia · Többet látni »

Cyril Norman Hinshelwood

Sir Cyril Norman Hinshelwood (London, 1897. június 19. – London, 1967. október 9.) angol fizikai vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Cyril Norman Hinshelwood · Többet látni »

Daniel Shechtman

bibcode.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Daniel Shechtman · Többet látni »

David MacMillan (vegyész)

David William Cross MacMillan skót vegyész, aki Benjamin Listtel együtt elnyerte a 2021-es kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és David MacMillan (vegyész) · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Dánia · Többet látni »

Derek Barton

Sir Derek Harold Richard Barton (Gravesend, Kent, 1918. szeptember 8. – College Station, Texas, 1998. március 16.) brit szerves kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Derek Barton · Többet látni »

Dezoxiribonukleinsav

A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Dezoxiribonukleinsav · Többet látni »

Dién

A diének, régies nevükön diolefinek olyan szénhidrogének, melyekben kettő darab kettős kötés található a szénlánc szénatomjai között.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Dién · Többet látni »

Diffrakció

A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Diffrakció · Többet látni »

Donald Cram

Donald James Cram (Chester, Vermont, 1919. április 22. – Palm Desert, Kalifornia, 2001. június 17.) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Donald Cram · Többet látni »

Dorothy Hodgkin

Dorothy Crowfoot Hodgkin, OM, (Kairó, 1910. május 12. – Ilmington, Warwickshire, Anglia, 1994. július 29.) kémiai Nobel-díjas brit vegyész, kémikus, krisztallográfus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Dorothy Hodgkin · Többet látni »

Dudley Herschbach

Dudley Robert Herschbach (San José, 1932. június 18. –) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Dudley Herschbach · Többet látni »

Eduard Buchner

Eduard Buchner (München, 1860. május 20. – Focșani, 1917. augusztus 13.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Eduard Buchner · Többet látni »

Edwin M. McMillan

Edwin Mattison McMillan (Redondo Beach, Kalifornia, 1907. szeptember 18. – El Cerrito, Contra Costa megye, Kalifornia, 1991. szeptember 7.) amerikai fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Edwin M. McMillan · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Egyesült Királyság · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Egyiptom · Többet látni »

Elektroforézis

Az elektroforézis töltött részecskék (ionok, felületi töltéssel bíró részecskék) vándorlása elektromos erőtér hatására.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Elektroforézis · Többet látni »

Elektronszerkezet

Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Elektronszerkezet · Többet látni »

Elias James Corey

Elias James Corey (Methuen, Essex megye (Massachusetts), 1928. július 12. –) amerikai szerves kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Elias James Corey · Többet látni »

Emmanuelle Charpentier

Emmanuelle Marie Charpentier mikrobiológiával, genetikával és biokémiával foglalkozó francia professzor.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Emmanuelle Charpentier · Többet látni »

Enzim

Az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek az élő szervezetekben fontos katalitikus funkciót betöltő molekulák – úgynevezett biokatalizátorok – amelyek a sejtekben, szövetekben fennálló fiziológiás körülmények között zajló kémiai folyamatokat a reakciósebesség növelésével felgyorsítják.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Enzim · Többet látni »

Eric Betzig

Robert Eric Betzig (Ann Arbor, Michigan, 1960. január 13. –) amerikai fizikus, a 2014-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje, melyet Stefan Hell-lel és William E. Moernerrel megosztva kapta a „szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztéséért”.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Eric Betzig · Többet látni »

Ernest Rutherford

Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ernest Rutherford · Többet látni »

Ernst Otto Fischer

Ernst Otto Fischer (Solln, ma München 19. városrészében, 1918. november 10. – München, 2007. július 13.) német kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ernst Otto Fischer · Többet látni »

Fémorganikus kémia

A fémorganikus kémia a szerves fémvegyületek kémiája.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fémorganikus kémia · Többet látni »

Fehérje

vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fehérje · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Finnország · Többet látni »

Fluor

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fluor · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Franciaország · Többet látni »

Francis William Aston

Francis William Aston (Harbone, 1877. szeptember 1. – Cambridge, 1945. november 20.) Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Francis William Aston · Többet látni »

Frank Sherwood Rowland

Frank Sherwood „Sherry” Rowland (Delaware, Delaware megye 1927. június 28. – Newport Beach, 2012. március 10.) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Frank Sherwood Rowland · Többet látni »

Frédéric Joliot-Curie

Jean Fréderic Joliot (IPA), későbbi nevén Frédéric Joliot-Curie (IPA) (Párizs, 1900. március 19. – Párizs, 1958. augusztus 14.) Nobel-díjas kémikus és világhírű atomfizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Frédéric Joliot-Curie · Többet látni »

Frederick Sanger

Frederick Sanger (Rendcomb, Gloucestershire, 1918. augusztus 13. – Cambridge, 2013. november 19.) angol biokémikus, kétszeres Nobel-díjas tudós.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Frederick Sanger · Többet látni »

Frederick Soddy

Frederick Soddy (Eastbourne, Anglia 1877. szeptember 2. – Brighton, Anglia 1956. szeptember 22.) Nobel-díjas angol vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Frederick Soddy · Többet látni »

Friedrich Bergius

Friedrich Karl Rudolf Bergius (Goldschmieden, 1884. október 11. – Buenos Aires, 1949. március 30.) német kémikus, aki feltalálta a kőszénből való szintetikus üzemanyag-előállítás módszerét.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Friedrich Bergius · Többet látni »

Fritz Haber

Fritz Haber Nobel-diplomája Fritz Haber (Wrocław, 1868. december 9. - Bázel, 1934. január 29.) Nobel-díjas német kémikus, az alkalmazott kémiában való munkálkodása jelentősen befolyásolta a világ történelmét.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fritz Haber · Többet látni »

Fritz Pregl

Fritz Pregl (Laibach, 1869. szeptember 3. – Graz, 1930. december 13.) osztrák kémikus, orvos.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fritz Pregl · Többet látni »

Fukui Kenicsi

Fukui Kenicsi (Nara, 1918. október 4. – Kiotó, 1998. január 9.) japán kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fukui Kenicsi · Többet látni »

Fullerének

A fullerének az elemi szén XX.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Fullerének · Többet látni »

Geoffrey Wilkinson

Sir Geoffrey Wilkinson (Todmorden, 1921. július 14. – London, 1996. szeptember 26.) angol kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Geoffrey Wilkinson · Többet látni »

Georg Wittig

Georg Friedrich Karl Wittig (Berlin, 1897. június 16. – Heidelberg, 1987. augusztus 26.) kémiai Nobel-díjas német vegyész, aki megtalálta a módját, hogy egy aldehid vagy keton karbonilcsoportját bármilyen szubsztituenst tartalmazó alkén szén-szén kettős kötésévé alakítsa.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Georg Wittig · Többet látni »

George Porter

George Porter OM (Stainforth, South Yorkshire, 1920. december 6. – Canterbury, 2002. augusztus 31.) Nobel-díjas angol kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és George Porter · Többet látni »

Gerhard Ertl

Gerhard Ertl (Stuttgart, 1936. október 10. –) német fizikus és Professzor Emeritus a Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete Fizikai-kémia tanszékén.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Gerhard Ertl · Többet látni »

Gerhard Herzberg

Gerhard Heinrich Friedrich Otto Julius Herzberg (Hamburg, Németország, 1904. december 25. – Ottawa, Kanada, 1999. március 3.) német-kanadai Nobel-díjas kémikus és fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Gerhard Herzberg · Többet látni »

Giulio Natta

Giulio Natta (Imperia, 1903. február 26. – Bergamo, 1979. május 2.) olasz vegyészmérnök.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Giulio Natta · Többet látni »

Glenn T. Seaborg

Glenn Theodore Seaborg (Ishpeming, Michigan, 1912. április 19. – Lafayette, Kalifornia, 1999. február 25.) amerikai vegyész volt, aki 1951-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat (Edwin M. McMillan-nel megosztva) a transzurán elemek kémiai tulajdonságai terén tett felfedezéseiért, és részese volt tíz elem felfedezésének vagy izolálásának.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Glenn T. Seaborg · Többet látni »

Grignard-reagens

Victor Grignard A Grignard-reagens vagy Grignard-vegyület az R−Mg−X általános képlettel leírható fémorganikus vegyületek gyűjtőneve, ahol az R alkil vagy arilcsoport, X pedig egy halogént jelöl (legtöbbször brómot).

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Grignard-reagens · Többet látni »

Hans Fischer

Hans Fischer (Höchst am Main, 1881. július 27. – München, 1945. március 31.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hans Fischer · Többet látni »

Hans von Euler-Chelpin

Hans Karl August Simon von Euler-Chelpin (Augsburg, 1873. február 15. – Stockholm, 1964. november 6.) német-svéd vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hans von Euler-Chelpin · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Harold C. Urey

Harold Clayton Urey (Walkerton, Indiana, 1893. április 29. – La Jolla, Kalifornia, 1981. január 5.) amerikai fizikokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Harold C. Urey · Többet látni »

Harold Kroto

Sir Harold Walter Kroto (születési nevén Harold Walter Krotoschiner, Wisbech, 1939. október 7. – Lewes, 2016. április 30.) brit kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Harold Kroto · Többet látni »

Hartmut Michel

Hartmut Michel (Ludwigsburg, 1948. július 18. –) német biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hartmut Michel · Többet látni »

Heinrich Otto Wieland

Heinrich Otto Wieland (Pforzheim, Baden, 1877. június 4. – Starnberg, Bajorország, 1957. augusztus 5.) német kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Heinrich Otto Wieland · Többet látni »

Henri Moissan

Ferdinand Frederick Henri Moissan (Párizs, 1852. szeptember 28. – Párizs, 1907. február 20.) francia vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Henri Moissan · Többet látni »

Henry Taube

Henry Taube (Neudorf, Saskatchewan, 1915. november 30. – Palo Alto, 2005. november 16.) kanadai születésű amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Henry Taube · Többet látni »

Herbert Charles Brown

Herbert Charles Brown (London, 1912. május 22. – Lafayette, Indiana, 2004. december 19.) angol származású amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Herbert Charles Brown · Többet látni »

Herbert Hauptman

Herbert Aaron Hauptman (New York, 1917. február 14. – Buffalo, 2011. október 23.) zsidó származású amerikai matematikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Herbert Hauptman · Többet látni »

Hermann Emil Fischer

Hermann Emil Louis Fischer (1852. október 9. – 1919. július 15.) német kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hermann Emil Fischer · Többet látni »

Hermann Staudinger

Hermann Staudinger (Worms, 1881. március 23. – Freiburg im Breisgau, 1965. szeptember 8.) Nobel-díjas német kémikus, aki először bizonyította a makromolekulák (más néven polimerek) létezését.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hermann Staudinger · Többet látni »

Hevesy György

Hevesy György (született Bischitz György) (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hevesy György · Többet látni »

Hidrogénezés

adszorbeálódnak a katalizátor felületén, a H2 disszociál. (2) Az egyik C atomhoz egy H atom kapcsolódik. A másik C atom még mindig a felülethez kötődik. (3) A második C atom egy H atomhoz kapcsolódik. A molekula elhagyja a felületet. A hidrogénezés – hidrogénnel történő kezelés – a molekuláris hidrogén (H2), valamint egy másik vegyület vagy elem között – általában katalizátor, például nikkel, palládium vagy platina jelenlétében – végbemenő kémiai reakció.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hidrogénezés · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hollandia · Többet látni »

Hormon

Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Hormon · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Horvátország · Többet látni »

Ilya Prigogine

Ilya Prigogine vikomt (oroszosan: Ilja Romanovics Prigozsin) (1917. január 25. – 2003. május 28.) orosz származású belga–amerikai kémikus volt, aki 1977-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ilya Prigogine · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és India · Többet látni »

Inzulin

Emberi inzulin hexamer. Az inzulin (a latin insula.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Inzulin · Többet látni »

Irène Joliot-Curie

Irène Joliot-Curie (Párizs, 1897. szeptember 12. – Párizs, 1956. március 17.) kémiai Nobel-díjas francia tudós, atomfizikus, fizikokémikus, politikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Irène Joliot-Curie · Többet látni »

Irving Langmuir

Irving Langmuir (New York, 1881. január 31. – Woods Hole, 1957. augusztus 16.) amerikai kémikus és fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Irving Langmuir · Többet látni »

Izotóp

Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Izotóp · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Izrael · Többet látni »

Jacobus Henricus van ’t Hoff

Jacobus Henricus van ’t Hoff (Rotterdam, 1852. augusztus 30. – Berlin, 1911. március 1.) holland fiziko-kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jacobus Henricus van ’t Hoff · Többet látni »

James B. Sumner

James Batcheller Sumner (Canton, Massachusetts, 1887. november 19. – Buffalo, New York, 1955. augusztus 12.) amerikai vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és James B. Sumner · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Japán · Többet látni »

Jaroslav Heyrovský

Jaroslav Heyrovský (Prága, 1890. december 20. – Prága, 1967. március 27.) cseh kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jaroslav Heyrovský · Többet látni »

Jean-Marie Lehn

Jean-Marie Lehn (Rosheim, 1939. szeptember 30. –) francia kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jean-Marie Lehn · Többet látni »

Jean-Pierre Sauvage

Sauvage által megalkotott és elnevezett katenán, mely összekapcsolt gyűrű alakú molekulák láncolata ''(Chemical Society, Chemical Communications, 1985, 244-247.)'' Jean-Pierre Sauvage Nobel-díjas francia kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jean-Pierre Sauvage · Többet látni »

Jennifer Doudna

Jennifer A. Doudna Cate amerikai vegyész, aki elnyerte a 2020-as kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jennifer Doudna · Többet látni »

Jens Christian Skou

Jens Christian Skou (Lemvig, 1918. október 8. – Risskov, Aarhus, 2018. május 28.) dán biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jens Christian Skou · Többet látni »

Jerome Karle

Jerome Karle (New York, 1918. június 18. – Annandale, Fairfax megye, 2013. június 6.) zsidó származású amerikai fizikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jerome Karle · Többet látni »

Johann Deisenhofer

Johann Deisenhofer (Zusamaltheim, 1943. szeptember 30. –) német biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Johann Deisenhofer · Többet látni »

John Cornforth

Sir John Warcup Cornforth Jr. (Sydney, 1917. szeptember 7. – Sussex, 2013. december 8.) ausztrál–brit kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és John Cornforth · Többet látni »

John Fenn

John Bennett Fenn (New York, 1917. június 15. – Richmond, Virginia, 2010. december 10.) amerikai kémikus, 2002-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és John Fenn · Többet látni »

John Goodenough

John Bannister Goodenough amerikai szilárdtestfizikus, aki a lítiumion-akkumulátorok kifejlesztésében tett eredményeiért elnyerte a 2019-es kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és John Goodenough · Többet látni »

John Howard Northrop

John Howard Northrop (Yonkers, New York, 1891. július 5. – Wickenburg, Arizona, 1987. május 27.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és John Howard Northrop · Többet látni »

John Kendrew

John Cowdery Kendrew Sir (Oxford, 1917. március 24. – Cambridge, 1997. augusztus 23.) kémiai Nobel-díjas angol biokémikus, krisztallográfus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és John Kendrew · Többet látni »

Josino Akira

Josino Akira, japánul: 吉野 彰, japán vegyész, aki a lítiumion-akkumulátorok kifejlesztésében tett eredményeiért elnyerte a 2019-es kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Josino Akira · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Jugoszlávia · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kanada · Többet látni »

Karl Ziegler

Karl Waldemar Ziegler (Helsa (Hessen), 1898. november 26. – Mülheim an der Ruhr, 1973. augusztus 11.) német kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Karl Ziegler · Többet látni »

Kary Banks Mullis

Kary Banks Mullis (Lenoir, Észak-Karolina, 1944. december 28. – Newport Beach, Kalifornia, 2019. augusztus 7.) amerikai vegyész, a polimeráz-láncreakció felfedezője (1983 december).

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kary Banks Mullis · Többet látni »

Katalizátor

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Katalizátor · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kémia · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kémiai kötés

Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kémiai kötés · Többet látni »

Kémiai reakció

A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kémiai reakció · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kén · Többet látni »

Kínai Köztársaság

A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kínai Köztársaság · Többet látni »

Királis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Optikai izoméria#A kiralitás és optikai aktivitás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Királis · Többet látni »

Klorofill

A klorofill adja a levelek zöld színét. A klorofill a zöld növények, egyes algák, és a cianobaktériumok azon anyaga, amely a napsugárzás energiáját elnyeli, és közvetíti a sejtben végbemenő szintetikus folyamatoknak.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Klorofill · Többet látni »

Kolloidkémia

A kolloidkémia olyan területe a fizikai kémiának, amely az 1-1000 nm-es mérettartományba eső anyagok karakterisztikáját és jelenségeit vizsgálja.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kolloidkémia · Többet látni »

Kormeghatározás

A kormeghatározás azért szükséges, hogy a földtörténeti és történelmi események sorrendjét megadhassuk.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kormeghatározás · Többet látni »

Kristály

Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kristály · Többet látni »

Kristálytan

A kristálytan, idegen szóval krisztallográfia azokkal a szilárd anyagokkal foglalkozik, amelyekben az anyagot fölépítő részecskék (atomok, ionok, molekulák) térrácsszerkezettel rendelkeznek.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kristálytan · Többet látni »

Kromatográfia

A kromatográfia, amely a görög χρώμα: khróma, szín és γραφειν: graphein írni szavak összetétele, egy keverékek elválasztására használatos laboratóriumi módszercsalád neve.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kromatográfia · Többet látni »

Kurt Alder

Kurt Alder (Königshütte, Szilézia, 1902. július 10. – Köln, 1958. június 20.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kurt Alder · Többet látni »

Kurt Wüthrich

Kurt Wüthrich (Aarberg, Bern kanton, 1938. október 4. –) svájci születésű Nobel díjas biofizikus, biofizikai kémikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kurt Wüthrich · Többet látni »

Kvantumkémia

A kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kvantumkémia · Többet látni »

Kvázikristály

Penrose-csempe és a kvázikristályszerkezet összefüggése Egy kvázikristály atomszerkezetének modellje A kvázikristály átmenet a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf (üvegszerű, nem kristályos szerkezetű) anyagok között.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Kvázikristály · Többet látni »

Lars Onsager

Lars Onsager (Kristiania (Oslo) 1903. november 27. – Coral Gables, Florida, USA, 1976. október 5.) norvég fiziko-kémikus, 1968-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Lars Onsager · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Lengyelország · Többet látni »

Leopold Ružička

Leopold Stjepan Ružička (vagy Lavoslav Ružička, Vukovár, 1887. szeptember 13. – Zürich, 1976. szeptember 26.) horvát-svájci kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Leopold Ružička · Többet látni »

Li Jüan-csö

Li Jüan-csö (Hszincsu, 1936. november 19. –) tajvani kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Li Jüan-csö · Többet látni »

Linus Pauling

Linus Carl Pauling (Portland, Oregon, 1901. február 28. – Big Sur, Kalifornia, 1994. augusztus 19.) német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Linus Pauling · Többet látni »

Luis Leloir

Luis Federico Leloir (Párizs, 1906. szeptember 6. – Buenos Aires, 1987. december 2.) francia származású argentin orvos és biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Luis Leloir · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Magyarország · Többet látni »

Manfred Eigen

Manfred Eigen (Bochum, 1927. május 9. – Göttingen, 2019. február 6.) német biofizikus–kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Manfred Eigen · Többet látni »

Marie Curie

Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Marie Curie · Többet látni »

Mario J. Molina

Mario J. Molina (Mexikóváros, 1943. március 19. – Mexikóváros, 2020. október 7.) kémiai Nobel-díjas mexikói tudós.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Mario J. Molina · Többet látni »

Martin Chalfie

Martin Chalfie (Chicago, Illinois, 1947. január 15. –) amerikai neurobiológus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Martin Chalfie · Többet látni »

Martin Karplus

Martin Karplus (Bécs, Ausztria, 1930. március 15. –) osztrák születésű amerikai elméleti kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Martin Karplus · Többet látni »

Max Perutz

Max Ferdinand Perutz, OM, (Bécs, 1914. május 19. – Cambridge, 2002. február 6.) osztrák-brit molekuláris biológus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Max Perutz · Többet látni »

Melvin Calvin

Melvin Ellis Calvin (Saint Paul, Minnesota, 1911. április 8. – Berkeley, Kalifornia, 1997. január 8.) amerikai vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Melvin Calvin · Többet látni »

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Mexikó · Többet látni »

Michael Levitt

Michael Levitt (Dél-afrikai Köztársaság, Pretoria, 1947. május 9. –) amerikai-izraeli-brit biofizikus, jelenleg a szerkezeti biológia professzora a Stanford Egyetemen 1987 óta.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Michael Levitt · Többet látni »

Michael Smith (kémikus)

Michael Smith (Anglia, Blackpool, 1932. április 26. – Kanada, Vancouver, 2000. október 4.) kanadai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Michael Smith (kémikus) · Többet látni »

Morten P. Meldal

Morten Peter Meldal dán vegyész, a 2022-es kémiai Nobel-díj kitüntetettje, melyet Carolyn R. Bertozzilal és Karl Barry Sharpless-szel megosztva kapott a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikért.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Morten P. Meldal · Többet látni »

Na+/K+-ATPáz

Ionáramlás Alfa és béta alegységek Nátrium-kálium pumpa, E2-Pi állapotban. A lipid kettősréteg becsült szénhidrogén határvonalait belül (intracelluláris) kék vonal, kívül (extracelluláris) piros vonal jelzi -ATPáz (nátrium-kálium adenozin-trifoszfatáz, más néven pumpa, nátrium-kálium pumpa, vagy nátrium pumpa) egy antiporter enzim (EC-szám: 3.6.3.9), egy elektrogén transzmembrán ATPáz, amely minden állati sejt sejtmembránjában megtalálható.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Na+/K+-ATPáz · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Németország · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Növények · Többet látni »

NMR-spektroszkópia

Egy 700 MHz-es NMR-spektrométer Az NMR-spektroszkópia, vagy más néven mágneses magrezonancia spektroszkópia (az angol Nuclear Magnetic Resonance kifejezésből) napjaink talán legelterjedtebb és leginkább széles körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere, mely egyaránt képes molekuláris szintű szerkezeti információt nyújtani szilárd és oldatfázisú mintákról.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és NMR-spektroszkópia · Többet látni »

Nobel-díj

Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Nobel-díj · Többet látni »

Norman Haworth

Sir Walter Norman Haworth (Chorley, 1883. március 19. – Barnt Green, 1950. március 19.) angol vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Norman Haworth · Többet látni »

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Norvégia · Többet látni »

Nukleinsavak

A nukleinsavak monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Nukleinsavak · Többet látni »

Nukleotid

A nukleotidok és nukleozidok felépítése A nukleotidok a DNS-t és az RNS-t alkotó nukleotidlánc szerkezeti egységei, monomerei.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Nukleotid · Többet látni »

Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov

Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (Szaratov, 1896. április 15. – Moszkva, 1986. szeptember 25.) szovjet fizikus és kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov · Többet látni »

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Nyugat-Németország · Többet látni »

Odd Hassel

Odd Hassel (Kristiania (Oslo), 1897. május 17. – Oslo, 1981. május 11.) Nobel-díjas norvég fizikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Odd Hassel · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Olaszország · Többet látni »

Oláh György (kémikus)

Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Oláh György (kémikus) · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Oroszország · Többet látni »

Otto Diels

Otto Paul Hermann Diels (Hamburg, 1876. január 23. – Kiel, 1954. március 7.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Otto Diels · Többet látni »

Otto Hahn

Otto Hahn (Frankfurt am Main, 1879. március 8. – Göttingen, 1968. július 28.) német kémikus, a radioaktivitás és a radiokémia úttörője.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Otto Hahn · Többet látni »

Otto Wallach

Otto Wallach (Königsberg, 1847. március 27. – Göttingen, 1931. február 26.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Otto Wallach · Többet látni »

Oxidáció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Oxidáció · Többet látni »

Ozmózis

Hidratált ionok képződése Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző koncentrációjú oldat között áramlik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ozmózis · Többet látni »

Palládium

Palládium A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Palládium · Többet látni »

Paul Berg

Paul Berg (New York, 1926. június 30. – Stanford, 2023. február 15.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul Berg · Többet látni »

Paul D. Boyer

Paul Delos Boyer (Provo, Utah, 1918. július 31. – Los Angeles, Kalifornia, 2018. június 2.) amerikai biokémikus, analitikai kémikus, aki 1997-ben Nobel-díjat kapott John Ernest Walkerrel az adenozin-trifoszfát- (ATP-)szintézis alapjául szolgáló enzimatikus folyamat részleteinek tisztázásáért.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul D. Boyer · Többet látni »

Paul Flory

Paul John Flory (Sterling, Whiteside megye, 1910. június 19. – Big Sur, 1985. szeptember 8.) amerikai fizikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul Flory · Többet látni »

Paul J. Crutzen

Paul Jozef Crutzen (Amszterdam, 1933. december 3. – Mainz, 2021. január 28.) holland meteorológus, légkörkémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul J. Crutzen · Többet látni »

Paul Karrer

Paul Karrer (Moszkva, Oroszország, 1889. április 21. – Zürich 1971. június 18.) Nobel-díjas svájci kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul Karrer · Többet látni »

Paul Modrich

Paul Lawrence Modrich (Raton, Új-Mexikó, 1946. június 13. –) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul Modrich · Többet látni »

Paul Sabatier

Paul Sabatier (Carcassonne, 1854. november 5. – Toulouse, 1941. augusztus 14.) francia vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Paul Sabatier · Többet látni »

PCR

#ÁTIRÁNYÍTÁS Polimeráz-láncreakció.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és PCR · Többet látni »

Peter D. Mitchell

Peter Dennis Mitchell (Mitcham; Surrey 1920. szeptember 29. – Bodmin; Cornwall, 1992. április 10.) Nobel-díjas brit kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Peter D. Mitchell · Többet látni »

Peter Debye

Peter Joseph William Debye (hollandul: Petrus Josephus Wilhelmus Debije) (Maastricht, 1884. március 24. – Ithaca, 1966. november 2.) holland-amerikai fizikokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Peter Debye · Többet látni »

Polányi János

Polányi János Károly (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Polányi János · Többet látni »

Polónium

A polónium kémiai elem.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Polónium · Többet látni »

Polimer

Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Polimer · Többet látni »

Rádium

A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Rádium · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Röntgensugárzás · Többet látni »

Reakciómechanizmus

SN2-reakció A reakciómechanizmus azon elemi reakciók lépésenkénti sorozata, melyek összességeként a bruttó kémiai átalakulás végbemegy.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Reakciómechanizmus · Többet látni »

Ribonukleáz

A ribonukleáz (rövidítve RNáz) egy olyan nukleázfajta, amely katalizálja az RNS kisebb komponensekké történő degradációját.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ribonukleáz · Többet látni »

Ribonukleinsav

RNS és DNS a bázisaikkal A ribonukleinsav (RNS) a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ribonukleinsav · Többet látni »

Richard Ernst

Richard Robert Ernst (Winterthur, 1933. augusztus 14. – Winterthur, 2021. június 4.) svájci fizikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Richard Ernst · Többet látni »

Richard Kuhn

Richard Kuhn (Bécs, 1900. december 3. – Heidelberg, Németország, 1967. augusztus 1.) osztrák-német biokémikus, a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért 1938-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Richard Kuhn · Többet látni »

Richard Smalley

Richard Errett Smalley (Akron, 1943. június 6. – Houston, 2005. október 28.) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Richard Smalley · Többet látni »

Richard Synge

Richard Laurence Millington Synge (Liverpool, 1914. október 28. – Norwich, 1994. augusztus 18.) brit biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Richard Synge · Többet látni »

Richard Willstätter

Richard Martin Willstätter (Karlsruhe, 1872. augusztus 13. – Muralto, Ticino kanton, 1942. augusztus 3.) német vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Richard Willstätter · Többet látni »

Roald Hoffmann

Roald Hoffmann (születési nevén Roald Safran, Złoczów, 1937. július 18. –) lengyel–amerikai elméleti kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Roald Hoffmann · Többet látni »

Robert Bruce Merrifield

Robert Bruce Merrifield (Fort Worth, 1921. július 15. – Cresskill, 2006. május 14.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Bruce Merrifield · Többet látni »

Robert Curl

Robert Floyd Curl Jr. (Alice, 1933. augusztus 23. – Houston, 2022. július 3.) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Curl · Többet látni »

Robert Huber (biokémikus)

Robert Huber (München, 1937. szeptember 20. –) német biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Huber (biokémikus) · Többet látni »

Robert Lefkowitz

Robert Joseph Lefkowitz (New York, 1943. április 15. –) kémiai Nobel-díjas amerikai tudós, aki 2012-ben Brian Kobilkával közösen kapta a díjat a „G-protein-kapcsolt receptorok felfedezéséért és működésük leírásáért”.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Lefkowitz · Többet látni »

Robert Mulliken

Robert Sanderson Mulliken (Newburyport, Essex megye, 1896. június 7. – Arlington, 1986. október 31.) amerikai kémikus és fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Mulliken · Többet látni »

Robert Robinson

Sir Robert Robinson OM (Chesterfield, 1886. szeptember 13. – Great Missenden, 1975. február 8.) angol szerves kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Robinson · Többet látni »

Robert Woodward

Robert Burns Woodward (Boston, 1917. április 10. – Massachusetts, Cambridge, 1979. július 8.) amerikai származású szerves kémikus, aki 1965-ben „A természetes szerves anyagok szintézisének terén elért eredményeiért” Kémiai Nobel-díjban részesült.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Robert Woodward · Többet látni »

Roger Kornberg

Roger David Kornberg (Saint Louis, Missouri, 1947. április 24. –) amerikai biokémikus, aki a Stanford Egyetem professzora.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Roger Kornberg · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Románia · Többet látni »

Ronald Norrish

Ronald George Wreyford Norrish (1897. november 9. – 1978. június 7.) brit Nobel-díjas kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Ronald Norrish · Többet látni »

Rudolph Marcus

Rudolph Arthur Marcus (Montréal, 1923. július 21. –) zsidó származású kanadai-amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Rudolph Marcus · Többet látni »

Sejtmembrán

Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Sejtmembrán · Többet látni »

Sidney Altman

Sidney Altman (Montréal, 1939. május 7. – 2022. április 5.) kanadai-amerikai molekuláris biológus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Sidney Altman · Többet látni »

Simomura Oszamu

Simomura Oszamu (japánul 下村 脩, Hepburn-átírással Shimomura Osamu; Fukucsijama, 1928. augusztus 27. – Nagaszaki, 2018. október 19.) japán szerves kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Simomura Oszamu · Többet látni »

Spektroszkópia

A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Spektroszkópia · Többet látni »

Stanford Moore

Stanford Moore (Chicago, 1913. szeptember 4. – New York, 1982. augusztus 23.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Stanford Moore · Többet látni »

Stanley Whittingham

Michael Stanley Whittingham brit-amerikai vegyész, aki a lítiumion-akkumulátorok kifejlesztésében tett eredményeiért elnyerte a 2019-es kémiai Nobel-díjat.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Stanley Whittingham · Többet látni »

Stefan Hell

Stefan Hell született Stefan Walter Hell (Arad, 1962. december 23. –) bánsági sváb származású kémiai Nobel-díjas német fizikus, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Stefan Hell · Többet látni »

Svante August Arrhenius

Svante August Arrhenius (Uppsala, 1859. február 19. – Stockholm, 1927. október 2.) svéd fizikus és kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Svante August Arrhenius · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Svájc · Többet látni »

Svéd Királyi Tudományos Akadémia

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia (svédül: Kungliga Vetenskapsakademien, KVA) a svéd királyi akadémiák egyike.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Svéd Királyi Tudományos Akadémia · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Svédország · Többet látni »

Szabad gyökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyök (kémia).

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Szabad gyökök · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Szén-dioxid · Többet látni »

Szénhidrát

A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Szénhidrát · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Szovjetunió · Többet látni »

Sztereokémia

A sztereokémia a kémiának az az ága, amely az atomok térbeli szerkezetét vizsgálja egy molekulán belül.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Sztereokémia · Többet látni »

Szterol

A szterol négy jellegzetes elrendezésű gyűrűből álló vegyület.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Szterol · Többet látni »

Tömegspektrometria

Egy tömegspektrométer elvi vázlata A tömegspektrometria (angolul Mass Spectrometry, MS) nagyműszeres analitikai módszer töltéssel rendelkező anyagi részecskék tömegének meghatározására.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Tömegspektrometria · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Törökország · Többet látni »

Termodinamika

A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Termodinamika · Többet látni »

Termokémia

A termokémia a kémiai reakciók során lejátszódó hőmérséklet- és energiaváltozásokkal foglalkozó tudomány, a fizikai kémia egyik ága.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Termokémia · Többet látni »

Theodor Svedberg

Theodor Svedberg (Valbo, 1884. augusztus 30. – Kopparberg, 1971. február 25.) Nobel-díjas svéd kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Theodor Svedberg · Többet látni »

Theodore W. Richards

Theodore William Richards (Germantown, Pennsylvania, 1868. január 31. – Cambridge, Massachusetts, 1928. április 2.) amerikai vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Theodore W. Richards · Többet látni »

Thomas A. Steitz

Thomas Arthur Steitz (Milwaukee, Wisconsin, 1940. augusztus 23. – Branford, Connecticut, 2018. október 9.) Nobel-díjas amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Thomas A. Steitz · Többet látni »

Thomas Cech

Thomas Cech (Chicago, 1947. december 8. –) amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Thomas Cech · Többet látni »

Tomas Lindahl

Tomas Robert Lindahl (Stockholm, 1938. január 28. –) svéd rákkutató.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Tomas Lindahl · Többet látni »

Transzurán elemek

Transzurán elemek azok a kémiai elemek, amelyek rendszáma 92-nél (vagyis az urán rendszámánál) nagyobb.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Transzurán elemek · Többet látni »

Tunézia

Tunézia (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهورية التونسية) Észak-Afrika egy országa; a Magreb régió része.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Tunézia · Többet látni »

Vírus

A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Vírus · Többet látni »

Venkatráman Rámakrisnan

Venkatráman "Venki" Rámakrisnan (Tamilul: வெங்கட்ராமன் ராமகிருஷ்ணன) (Csidambaram, Tamilnádu, India, 1952. április 5. –) az MRS cambridgei Molekuláris Biológiai Laboratórium biológusa.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Venkatráman Rámakrisnan · Többet látni »

Victor Grignard

François Auguste Victor Grignard (Cherbourg, 1871. május 6. – Lyon, 1935. december 13.) francia vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Victor Grignard · Többet látni »

Vincent du Vigneaud

Vincent du Vigneaud (Chicago, Illinois, 1901. május 18. – White Plains, New York, 1978. december 11.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Vincent du Vigneaud · Többet látni »

Vitaminok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vitamin.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Vitaminok · Többet látni »

Vladimir Prelog

Vladimir Prelog (Szarajevó, 1906. július 23. – Zürich, 1998. január 7.) bosznia-hercegovinai horvát vegyész.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Vladimir Prelog · Többet látni »

Walter Gilbert

Walter Gilbert (Boston, Massachusetts, 1932. március 21. –) amerikai biokémikus, fizikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Walter Gilbert · Többet látni »

Walter Kohn

Walter Kohn (Bécs, 1923. március 9. – Santa Barbara, 2016. április 19.) osztrák–amerikai elméleti fizikus és elméleti kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Walter Kohn · Többet látni »

Walther Hermann Nernst

Walther Hermann Nernst (Briesen, Porosz Királyság, 1864. június 25. – Zibelle, 1941. november 18.) német fizikokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Walther Hermann Nernst · Többet látni »

Wendell M. Stanley

Wendell Meredith Stanley (Ridgeville, Indiana, 1904. augusztus 16. – Salamanca, 1971. június 15.) amerikai vegyész, virológus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Wendell M. Stanley · Többet látni »

Wilhelm Ostwald

Wilhelm Friedrich Ostwald (Riga, 1853. szeptember 2. – Lipcse, 1932. április 4.) balti német kémikus, a fizikai kémia úttörője.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Wilhelm Ostwald · Többet látni »

Willard F. Libby

Willard Frank Libby (Grand Valley, Colorado, 1908. december 17. – Los Angeles, Kalifornia, 1980. szeptember 8.) amerikai fiziko-kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Willard F. Libby · Többet látni »

William Giauque

William Francis Giauque (Niagara Falls, Ontario, 1895. május 12. – Berkeley, 1982. március 28.) kanadai születésű amerikai kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és William Giauque · Többet látni »

William H. Stein

William Howard Stein (New York, 1911. június 25. – New York, 1980. február 2.) amerikai biokémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és William H. Stein · Többet látni »

William Lipscomb

William Nunn Lipscomb Jr. (Cleveland, 1919. december 9. – Cambridge, 2011. április 14.) amerikai szervetlen és szerves kémiával foglalkozó kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és William Lipscomb · Többet látni »

William Moerner

William Esco Moerner (Pleasanton, Kalifornia, 1953. június 24. –) amerikai fizikai-kémikus és kémiai-fizikus, a 2014-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje, melyet Eric Betziggel és Stefan Hell-lel megosztva kapott a „szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztéséért”.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és William Moerner · Többet látni »

William Ramsay

Sir William Ramsay (Glasgow, 1852. október 2. – High Wycombe, 1916. július 23.) skót kémikus.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és William Ramsay · Többet látni »

YouTube

A YouTube logója 2005-2013 között A YouTube nyilvános videómegosztó webhely, ahol a felhasználók videókat tölthetnek fel és nézhetnek meg.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és YouTube · Többet látni »

Zsigmondy Richárd

Richard Adolf Zsigmondy magyarul Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23.) magyar származású osztrák kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és Zsigmondy Richárd · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1901 · Többet látni »

1901 a tudományban

Az 1901.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1901 a tudományban · Többet látni »

1902 a tudományban

Az 1902.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1902 a tudományban · Többet látni »

1903 a tudományban

Az 1903.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1903 a tudományban · Többet látni »

1904 a tudományban

Az 1904.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1904 a tudományban · Többet látni »

1905 a tudományban

Az 1905.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1905 a tudományban · Többet látni »

1906 a tudományban

Az 1906.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1906 a tudományban · Többet látni »

1907 a tudományban

Az 1907.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1907 a tudományban · Többet látni »

1908 a tudományban

Az 1908.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1908 a tudományban · Többet látni »

1909 a tudományban

Az 1909.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1909 a tudományban · Többet látni »

1910 a tudományban

Az 1910.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1910 a tudományban · Többet látni »

1911 a tudományban

Az 1911.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1911 a tudományban · Többet látni »

1912 a tudományban

Az 1912.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1912 a tudományban · Többet látni »

1913 a tudományban

Az 1913.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1913 a tudományban · Többet látni »

1914 a tudományban

Az 1914.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1914 a tudományban · Többet látni »

1915 a tudományban

Az 1915.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1915 a tudományban · Többet látni »

1916 a tudományban

Az 1916.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1916 a tudományban · Többet látni »

1917 a tudományban

Az 1917.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1917 a tudományban · Többet látni »

1918 a tudományban

Az 1918.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1918 a tudományban · Többet látni »

1919 a tudományban

Az 1919.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1919 a tudományban · Többet látni »

1920 a tudományban

Az 1920.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1920 a tudományban · Többet látni »

1921 a tudományban

Az 1921.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1921 a tudományban · Többet látni »

1922 a tudományban

Az 1922.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1922 a tudományban · Többet látni »

1923 a tudományban

Az 1923.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1923 a tudományban · Többet látni »

1924 a tudományban

Az 1924.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1924 a tudományban · Többet látni »

1925 a tudományban

Az 1925.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1925 a tudományban · Többet látni »

1926 a tudományban

Az 1926.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1926 a tudományban · Többet látni »

1927 a tudományban

Az 1927.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1927 a tudományban · Többet látni »

1928 a tudományban

Az 1928.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1928 a tudományban · Többet látni »

1929 a tudományban

Az 1929.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1929 a tudományban · Többet látni »

1930 a tudományban

Az 1930.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1930 a tudományban · Többet látni »

1931 a tudományban

Az 1931.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1931 a tudományban · Többet látni »

1932 a tudományban

Az 1932.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1932 a tudományban · Többet látni »

1933 a tudományban

Az 1933.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1933 a tudományban · Többet látni »

1934 a tudományban

Az 1934.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1934 a tudományban · Többet látni »

1935 a tudományban

Az 1935.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1935 a tudományban · Többet látni »

1936 a tudományban

Az 1936.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1936 a tudományban · Többet látni »

1937 a tudományban

Az 1937.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1937 a tudományban · Többet látni »

1938 a tudományban

Az 1938.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1938 a tudományban · Többet látni »

1939 a tudományban

Az 1939.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1939 a tudományban · Többet látni »

1940 a tudományban

Az 1940.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1940 a tudományban · Többet látni »

1941 a tudományban

Az 1941.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1941 a tudományban · Többet látni »

1942 a tudományban

Az 1942.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1942 a tudományban · Többet látni »

1943 a tudományban

Az 1943.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1943 a tudományban · Többet látni »

1944 a tudományban

Az 1944.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1944 a tudományban · Többet látni »

1945 a tudományban

Az 1945.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1945 a tudományban · Többet látni »

1946 a tudományban

Az 1946.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1946 a tudományban · Többet látni »

1947 a tudományban

Az 1947.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1947 a tudományban · Többet látni »

1948 a tudományban

Az 1948.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1948 a tudományban · Többet látni »

1949 a tudományban

Az 1949.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1949 a tudományban · Többet látni »

1950 a tudományban

Az 1950.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1950 a tudományban · Többet látni »

1951 a tudományban

Az 1951.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1951 a tudományban · Többet látni »

1952 a tudományban

Az 1952.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1952 a tudományban · Többet látni »

1953 a tudományban

Az 1953.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1953 a tudományban · Többet látni »

1954 a tudományban

Az 1954.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1954 a tudományban · Többet látni »

1955 a tudományban

Az 1955.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1955 a tudományban · Többet látni »

1956 a tudományban

Az 1956.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1956 a tudományban · Többet látni »

1957 a tudományban

Az 1957.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1957 a tudományban · Többet látni »

1958 a tudományban

Az 1958.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1958 a tudományban · Többet látni »

1959 a tudományban

Az 1959.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1959 a tudományban · Többet látni »

1960 a tudományban

Az 1960.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1960 a tudományban · Többet látni »

1961 a tudományban

Az 1961.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1961 a tudományban · Többet látni »

1962 a tudományban

Az 1962.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1962 a tudományban · Többet látni »

1963 a tudományban

Az 1963.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1963 a tudományban · Többet látni »

1964 a tudományban

Az 1964.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1964 a tudományban · Többet látni »

1965 a tudományban

Az 1965.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1965 a tudományban · Többet látni »

1966 a tudományban

Az 1966.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1966 a tudományban · Többet látni »

1967 a tudományban

Az 1967 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1967 a tudományban · Többet látni »

1968 a tudományban

Az 1968.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1968 a tudományban · Többet látni »

1969 a tudományban

Az 1969.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1969 a tudományban · Többet látni »

1970 a tudományban

Az 1970.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1970 a tudományban · Többet látni »

1971 a tudományban

Az 1971.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1971 a tudományban · Többet látni »

1972 a tudományban

Az 1972.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1972 a tudományban · Többet látni »

1973 a tudományban

Az 1973.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1973 a tudományban · Többet látni »

1974 a tudományban

Az 1974.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1974 a tudományban · Többet látni »

1975 a tudományban

Az 1975.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1975 a tudományban · Többet látni »

1976 a tudományban

Az 1976.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1976 a tudományban · Többet látni »

1977 a tudományban

Az 1977.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1977 a tudományban · Többet látni »

1978 a tudományban

Az 1978.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1978 a tudományban · Többet látni »

1979 a tudományban

Az 1979.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1979 a tudományban · Többet látni »

1980 a tudományban

Az 1980 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1980 a tudományban · Többet látni »

1981 a tudományban

Az 1981 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1981 a tudományban · Többet látni »

1982 a tudományban

Az 1982 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1982 a tudományban · Többet látni »

1983 a tudományban

Az 1983 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1983 a tudományban · Többet látni »

1984 a tudományban

Az 1984 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1984 a tudományban · Többet látni »

1985 a tudományban

Az 1985 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1985 a tudományban · Többet látni »

1986 a tudományban

Az 1986 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1986 a tudományban · Többet látni »

1987 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1987 a tudományban · Többet látni »

1988 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1988 a tudományban · Többet látni »

1989 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1989 a tudományban · Többet látni »

1990 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1990 a tudományban · Többet látni »

1991 a tudományban

1991 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1991 a tudományban · Többet látni »

1992 a tudományban

1992 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1992 a tudományban · Többet látni »

1993 a tudományban

1993 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1993 a tudományban · Többet látni »

1994 a tudományban

1994 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1994 a tudományban · Többet látni »

1995 a tudományban

1995 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1995 a tudományban · Többet látni »

1996 a tudományban

1996 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1996 a tudományban · Többet látni »

1997 a tudományban

1997 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1997 a tudományban · Többet látni »

1998 a tudományban

1998 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1998 a tudományban · Többet látni »

1999 a tudományban

1999 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 1999 a tudományban · Többet látni »

2000 a tudományban

2000 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2000 a tudományban · Többet látni »

2001 a tudományban

2001 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2001 a tudományban · Többet látni »

2002 a tudományban

2002 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2002 a tudományban · Többet látni »

2003 a tudományban

2003 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2003 a tudományban · Többet látni »

2004 a tudományban

2004 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2004 a tudományban · Többet látni »

2005 a tudományban

2005 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2005 a tudományban · Többet látni »

2006 a tudományban

2006 a tudományban és a technikában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2006 a tudományban · Többet látni »

2007 a tudományban

március 3-i holdfogyatkozás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2007 a tudományban · Többet látni »

2008 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2008 a tudományban · Többet látni »

2014 a tudományban

Nincs leírás.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2014 a tudományban · Többet látni »

2017 a tudományban

2017 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2017 a tudományban · Többet látni »

2018 a tudományban

2018 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2018 a tudományban · Többet látni »

2019 a tudományban

2019 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2019 a tudományban · Többet látni »

2020 a tudományban

2020 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2020 a tudományban · Többet látni »

2021 a tudományban

2021 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2021 a tudományban · Többet látni »

2022

---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2022 · Többet látni »

2022 a tudományban

2022 a tudományban és a technológiában.

Új!!: Kémiai Nobel-díj és 2022 a tudományban · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező