Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
81 kapcsolatok: Aknaszlatina, Albertirsa–Vinnicja-távvezeték, Árpa (növényfaj), Ökörmezői járás, Barnaszén, Baromfi, Búza, Beregszász, Brassica oleracea, Burgonya, Csehszlovákia, Cseresznye, Cukorrépa, Dió, Dohány, Földgáz, Gyümölcs, Huszt (település), Ilonca, Ilosva, Ilosvai járás, Iza (település), Juh, Kárpátalja, Kölcsény, Kőrösmező, Királymező, Kukorica, Lengyelország, Lviv, Magyarország, Máramarosi-havasok, Második világháború, Mezőkaszony, Munkács, Nagy-ág, Nagybereg, Nagyberezna, Nagybocskó, Nagymuzsaly, Nagyszőlős, Napraforgó (növénynemzetség), Nemes alma, Nemes körte, Nemes szilva, Oroszkomoróc, Paprika, Perecseny, Petrezselyem, Polena (Ukrajna), ..., Rahó, Románia, Ruszinok, Saján, Sárgarépa, Sertés, Szarvasmarha, Szőlő, Szerednye, Szlovákia, Szolyva, Szovjetunió, Talabor-Nagy-ági vízerőmű, Talabori-víztározó, Taracköz, Técső, Tiszaújlak, Tiszakeresztúr, Tiszapéterfalva, Tiszasalamon, Trianoni békeszerződés, Ukrajna, Ukrán nyelv, Ung (folyó), Ungvár, Vöröshagyma, Visk, Volóc, Zöldség, 1945, 1991. Bővíteni index (31 több) »
Aknaszlatina
Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya építményei Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában Aknaszlatina város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Aknaszlatina · Többet látni »
Albertirsa–Vinnicja-távvezeték
Az Albertirsa–Vinnicja-távvezeték (ukránul Лінія електропередачі Альбертірша–Вінниця) egy 479 km hosszúságú, 750 kV-os nagyfeszültségű váltakozó áramú távvezeték a magyarországi Albertirsa és az ukrajnai Borodcsici és Vinnicja között.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Albertirsa–Vinnicja-távvezeték · Többet látni »
Árpa (növényfaj)
Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Árpa (növényfaj) · Többet látni »
Ökörmezői járás
Az Ökörmezői járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ökörmezői járás · Többet látni »
Barnaszén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Barnakőszén.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Barnaszén · Többet látni »
Baromfi
Az egyik leggyakoribb háztáji baromfi, a házi tyúk A baromfi vagy háztáji szárnyas háziasított madárféléket jelöl, melyeket az emberek a tojásukért, húsukért és tollukért tartanak.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Baromfi · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Búza · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Beregszász · Többet látni »
Brassica oleracea
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vadkáposzta.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Brassica oleracea · Többet látni »
Burgonya
A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Burgonya · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Csehszlovákia · Többet látni »
Cseresznye
A cseresznye (Prunus subg. Cerasus) a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Cseresznye · Többet látni »
Cukorrépa
Cukorrépa a földben Két cukorrépafajta gyökere: a bal oldali a hagyományosnál simább, így kevesebb föld tapad hozzá. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Cukorrépa · Többet látni »
Dió
A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Dió · Többet látni »
Dohány
A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Dohány · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Földgáz · Többet látni »
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Gyümölcs · Többet látni »
Huszt (település)
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Huszt (település) · Többet látni »
Ilonca
Ilonca falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ilonca · Többet látni »
Ilosva
Ilosva város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ilosva · Többet látni »
Ilosvai járás
Az Ilosvai járás (magyar átírásban: Irsavszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ilosvai járás · Többet látni »
Iza (település)
Iza falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Iza (település) · Többet látni »
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Juh · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Kárpátalja · Többet látni »
Kölcsény
Kölcsény település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Kölcsény · Többet látni »
Kőrösmező
Kőrösmező városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Kőrösmező · Többet látni »
Királymező
Királymező városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Királymező · Többet látni »
Kukorica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Kukorica · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Lengyelország · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Lviv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Magyarország · Többet látni »
Máramarosi-havasok
A Máramarosi-havasok vagy helyenként Csornahorai-havasok hegység a Északkeleti-Kárpátok külső vonulatában, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Máramarosi-havasok · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Második világháború · Többet látni »
Mezőkaszony
Mezőkaszony (ukránul Косонь, 1995 előtt Косино / Косонь, oroszul Косино) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Mezőkaszony · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Munkács · Többet látni »
Nagy-ág
A Nagy-ág (ukránul Ріка) folyó Kárpátalján, a Huszti járásban, a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagy-ág · Többet látni »
Nagybereg
Nagybereg (ukránul Великі Береги (Veliki Berehi / Velyki Berehy), oroszul Великий Береги (Velikij Beregi), szlovákul Brehy): magyarlakta falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Nagybereg község székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagybereg · Többet látni »
Nagyberezna
Nagyberezna városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagyberezna · Többet látni »
Nagybocskó
Nagybocskó falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagybocskó · Többet látni »
Nagymuzsaly
Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagymuzsaly · Többet látni »
Nagyszőlős
Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nagyszőlős · Többet látni »
Napraforgó (növénynemzetség)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Napraforgó (növényfaj).
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Napraforgó (növénynemzetség) · Többet látni »
Nemes alma
Érett Jonagold almák A nemes alma vagy házi alma (Malus domestica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nemes alma · Többet látni »
Nemes körte
A nemes körte (Pyrus communis) egész Európában elterjedt, valószínűleg Ázsiából származó hibrid körtefaj.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nemes körte · Többet látni »
Nemes szilva
A nemes szilva vagy európai szilva a rózsafélék családján belül a Prunus nemzetségbe tartozó fa.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Nemes szilva · Többet látni »
Oroszkomoróc
Oroszkomoróc település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Oroszkomoróc · Többet látni »
Paprika
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Paprika · Többet látni »
Perecseny
Perecseny város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Perecseny · Többet látni »
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó nemzetség, amely kb.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Petrezselyem · Többet látni »
Polena (Ukrajna)
Polena település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Polena (Ukrajna) · Többet látni »
Rahó
Rahó város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Rahó · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Románia · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ruszinok · Többet látni »
Saján
Saján falu Ukrajnában, Kárpátalján Huszti járásában.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Saján · Többet látni »
Sárgarépa
A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Sárgarépa · Többet látni »
Sertés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Házi sertés.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Sertés · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szarvasmarha · Többet látni »
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szőlő · Többet látni »
Szerednye
Szerednye (1899-ig Szvedernik) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szerednye · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szlovákia · Többet látni »
Szolyva
Szolyva város Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szolyva · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Szovjetunió · Többet látni »
Talabor-Nagy-ági vízerőmű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Talabor–Nagy-ági vízerőmű.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Talabor-Nagy-ági vízerőmű · Többet látni »
Talabori-víztározó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Égermezei-víztározó.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Talabori-víztározó · Többet látni »
Taracköz
Taracköz település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Taracköz · Többet látni »
Técső
Técső város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Técső · Többet látni »
Tiszaújlak
Tiszaújlak címere az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből Tiszaújlak városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, Tiszaújlak község székhelye.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Tiszaújlak · Többet látni »
Tiszakeresztúr
Tiszakeresztúr (ukránul Перехрестя (Perehresztya / Perekhrestia), oroszul Перекресте (Perekresztye / Perekreste) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Tiszakeresztúr · Többet látni »
Tiszapéterfalva
Tiszapéterfalva (ukránul Пийтерфолво, korábban Петрове) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Tiszapéterfalva · Többet látni »
Tiszasalamon
Tiszasalamon falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Tiszasalamon · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ukrán nyelv · Többet látni »
Ung (folyó)
Az Ung a Laborc bal oldali mellékfolyója Ukrajnában és Szlovákiában.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ung (folyó) · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Ungvár · Többet látni »
Vöröshagyma
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Vöröshagyma · Többet látni »
Visk
Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Visk · Többet látni »
Volóc
Volóc város Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Volóc · Többet látni »
Zöldség
A zöldség kifejezés konyhatechnikai műszó.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és Zöldség · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Kárpátalja gazdasága és 1991 · Többet látni »
