Nyugati-övcsatorna ''Canal à Zaandam'', Claude Monet (1871) A csatorna olyan létesítmény, melyet a vízépítési gyakorlatban a belvíz-, az öntözővíz, az üzemi víz, ritkábban a szennyvíz elvezetésére, vagy hajózás céljából építenek.

Új!!: Kraszna (folyó) és Csatorna (vízépítés) · Többet látni »

Csizér

Falumúzeum Csizér (Csízér, Cízér,, népiesen Țâzăr) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Csizér · Többet látni »

Domahida

Domahida (románul Domănești) falu Romániában Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Domahida · Többet látni »

Ecsedi-láp

Az Ecsedi-láp ˙''(Planum Lacus Etsediensis)'' térképe 1777-bőlhttp://maps.hungaricana.hu/hu/view/47588/?pg.

Új!!: Kraszna (folyó) és Ecsedi-láp · Többet látni »

Előtelek

Előtelek Fábiánháza része, nagyobb tanyai település a község határának keleti részében, a Győrtelek-Nagyecsed-Fábiánháza közti 4922-es út mentén.

Új!!: Kraszna (folyó) és Előtelek · Többet látni »

Erdélyi-középhegység

Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.

Új!!: Kraszna (folyó) és Erdélyi-középhegység · Többet látni »

Felsőbán

Felsőbán település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Felsőbán · Többet látni »

Felsőszék

Felsőszék település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Felsőszék · Többet látni »

Felsőszopor

Felsőszopor falu Romániában.

Új!!: Kraszna (folyó) és Felsőszopor · Többet látni »

Gilvács

Gilvács (románul Ghilvaci, németül Gilwatsch) település Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Gilvács · Többet látni »

Girókuta

Girókuta falu Romániában.

Új!!: Kraszna (folyó) és Girókuta · Többet látni »

Gyöngy (település)

Gyöngy falu Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Gyöngy (település) · Többet látni »

Győrtelek

Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Győrtelek · Többet látni »

Kaplony

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kaplony · Többet látni »

Kálmánd

Kálmánd,,, falu Romániában, Szatmár megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kálmánd · Többet látni »

Köpeczi Béla

Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.

Új!!: Kraszna (folyó) és Köpeczi Béla · Többet látni »

Kőröstelep

Kőröstelep (Crișeni), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kőröstelep · Többet látni »

Királydaróc

Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Királydaróc · Többet látni »

Kisderzsida

Kisderzsida település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kisderzsida · Többet látni »

Kismajtény

Kismajtény (románul Moftinu Mic) falu Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kismajtény · Többet látni »

Kisvarsány

Kisvarsány község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kisvarsány · Többet látni »

Kocsord (település)

Kocsord község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kocsord (település) · Többet látni »

Kraszna (település)

Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kraszna (település) · Többet látni »

Kraszna vármegye

Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.

Új!!: Kraszna (folyó) és Kraszna vármegye · Többet látni »

Krasznacégény

Krasznacégény település Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznacégény · Többet látni »

Krasznafüzes

Krasznafüzes település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznafüzes · Többet látni »

Krasznahídvég

Krasznahídvég falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznahídvég · Többet látni »

Krasznahorvát

Krasznahorvát település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznahorvát · Többet látni »

Krasznahosszúaszó

Krasznahosszúaszó település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznahosszúaszó · Többet látni »

Krasznamihályfalva

Krasznamihályfalva (románul Mihăieni) település Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznamihályfalva · Többet látni »

Krasznarécse

Krasznarécse település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznarécse · Többet látni »

Krasznatótfalu

Krasznatótfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Krasznatótfalu · Többet látni »

Magyarkecel

Magyarkecel falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Magyarkecel · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kraszna (folyó) és Magyarország · Többet látni »

Makkai László (történész)

Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.

Új!!: Kraszna (folyó) és Makkai László (történész) · Többet látni »

Mátészalka

Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.

Új!!: Kraszna (folyó) és Mátészalka · Többet látni »

Mérk (Magyarország)

A római katolikus templom hátulról A görögkatolikus temploma Mérk nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Mérk (Magyarország) · Többet látni »

Mócsy András

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).

Új!!: Kraszna (folyó) és Mócsy András · Többet látni »

Meszes-hegység

A Meszes-hegység az Erdélyi-középhegység vagy más néven az Erdélyi-szigethegység egy északi kistája, mely Szilágy megye délkeleti részén húzódik, délnyugat-északkelet irányban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Meszes-hegység · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Kraszna (folyó) és Mezőváros · Többet látni »

Mojád

Mojád település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Mojád · Többet látni »

Nagyderzsida

Nagyderzsida település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Nagyderzsida · Többet látni »

Nagydobos

Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Nagydobos · Többet látni »

Nagyecsed

Nagyecsed város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Nagyecsed · Többet látni »

Nagymajtény

Nagymajtény (románul Moftinu Mare) falu Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Nagymajtény · Többet látni »

Nyírcsaholy

Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Nyírcsaholy · Többet látni »

Oláhkecel

Oláhkecel település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Oláhkecel · Többet látni »

Olcsva

Olcsva község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Olcsva · Többet látni »

Palicka

Palicka (románul Plesca) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Palicka · Többet látni »

Pecsely

Pecsely település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Pecsely · Többet látni »

Perje (Románia)

Perje falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Perje (Románia) · Többet látni »

Petri Mór

Petri Mór (Tasnádszarvad, 1863. július 11. – Budapest, 1945. március 2.) költő, tanár.

Új!!: Kraszna (folyó) és Petri Mór · Többet látni »

Rátonbükk

Rátonbükk település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Rátonbükk · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Kraszna (folyó) és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Kraszna (folyó) és Románia · Többet látni »

Sarmaság

Sarmaság falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Sarmaság · Többet látni »

Somlyóújlak

Somlyóújlak (románul Uileacu Șimleului): falu Romániában Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Somlyóújlak · Többet látni »

Somlyócsehi

Somlyócsehi település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Somlyócsehi · Többet látni »

Somlyógyőrtelek

Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Somlyógyőrtelek · Többet látni »

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szamos · Többet látni »

Szamosszeg

Szamosszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szamosszeg · Többet látni »

Szász Zoltán (történész)

Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).

Új!!: Kraszna (folyó) és Szász Zoltán (történész) · Többet látni »

Szilágylompért

Szilágylompért környéke 1769-1773 között Szilágylompért (románul Lompirt, németül Lampreten) település Románia északnyugati részén.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szilágylompért · Többet látni »

Szilágyperecsen

Szilágyperecsen (ejtsd: pericséj) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szilágyperecsen · Többet látni »

Szilágysomlyó

Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szilágysomlyó · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Kraszna (folyó) és Szláv nyelvek · Többet látni »

Tiborszállás

Tiborszállás község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Tiborszállás · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Kraszna (folyó) és Tisza · Többet látni »

Varsolc

Varsolc falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Varsolc · Többet látni »

Vállaj

Vállaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Vállaj · Többet látni »

Vásárosnamény

Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: Kraszna (folyó) és Vásárosnamény · Többet látni »

Zilah

Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.

Új!!: Kraszna (folyó) és Zilah · Többet látni »

1800-as évek

Kategória:1800-as évek *180 180.

Új!!: Kraszna (folyó) és 1800-as évek · Többet látni »

1890-es évek

Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.

Új!!: Kraszna (folyó) és 1890-es évek · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek