Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Komódi László

Index Komódi László

Komódi László (1970. október 7. –) labdarúgó, középpályás.

22 kapcsolatok: Újpest FC, Budapest Honvéd FC, Budapesti VSC, Dunaújváros FC, FC Sopron, Középpályás, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgókupa, Magyarország, MTK Budapest FC, Október 7., Vasas Kubala Akadémia, Vasas SC (labdarúgás), Vác FC, Videoton FC, 1970, 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1999–2000-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2000–2001-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály).

Újpest FC

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.

Új!!: Komódi László és Újpest FC · Többet látni »

Budapest Honvéd FC

A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből.

Új!!: Komódi László és Budapest Honvéd FC · Többet látni »

Budapesti VSC

#ÁTIRÁNYÍTÁS BVSC-Zugló.

Új!!: Komódi László és Budapesti VSC · Többet látni »

Dunaújváros FC

A Dunaújváros FC egykori magyar bajnok labdarúgócsapat Dunaújvárosban.

Új!!: Komódi László és Dunaújváros FC · Többet látni »

FC Sopron

Az FC Sopron egy megszűnt magyar labdarúgócsapat Sopronból, amelyet hét évnyi élvonalbeli tagság után kizártak az élvonalból anyagi problémák miatt.

Új!!: Komódi László és FC Sopron · Többet látni »

Középpályás

Középpályások lehetséges pozíciói a modern labdarúgásban A középpályás a mai labdarúgócsapatban betöltött egyik szerepkör, amely a védekező hátvédek és a támadások befejezéseben jeleskedő csatárok között található (az ábrán kék színnel láthatóak a középpályások lehetséges pozíciói).

Új!!: Komódi László és Középpályás · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Új!!: Komódi László és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgókupa

A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.

Új!!: Komódi László és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Komódi László és Magyarország · Többet látni »

MTK Budapest FC

Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.

Új!!: Komódi László és MTK Budapest FC · Többet látni »

Október 7.

Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.

Új!!: Komódi László és Október 7. · Többet látni »

Vasas Kubala Akadémia

A Vasas Kubala Akadémia a korábbi Vasas Akadémia elnevezésével jött létre 2011.

Új!!: Komódi László és Vasas Kubala Akadémia · Többet látni »

Vasas SC (labdarúgás)

A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.

Új!!: Komódi László és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »

Vác FC

A Vác VLSE Vác város felnőtt labdarúgó csapata.

Új!!: Komódi László és Vác FC · Többet látni »

Videoton FC

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehérvár FC.

Új!!: Komódi László és Videoton FC · Többet látni »

1970

Nincs leírás.

Új!!: Komódi László és 1970 · Többet látni »

1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1989-90-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Komódi László és 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1990-91-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Komódi László és 1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1991/1992-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Komódi László és 1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1995-1996-os Nemzeti Bajnokság I osztályát a Ferencváros nyerte a BVSC és az Újpest előtt, tehát mindegyik dobogós fővárosi csapat volt.

Új!!: Komódi László és 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1999–2000-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999-2000-es szezonjában Európában egyedül álló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak.

Új!!: Komódi László és 1999–2000-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2000–2001-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az NB I (2001 áprilisától szponzorált nevén Borsodi Liga) 2000-2001-es évadában 2 csoportban 8-8 csapat kezdte meg a küzdelmeket a bajnoki címért.

Új!!: Komódi László és 2000–2001-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »