Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Újpest FC, Budapest, Január 19., Középpályás, Labdarúgás (folyóirat), Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Március 23., Tungsram SC, 1925, 1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1993.
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Kirádi Ervin és Újpest FC · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kirádi Ervin és Budapest · Többet látni »
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Új!!: Kirádi Ervin és Január 19. · Többet látni »
Középpályás
Középpályások lehetséges pozíciói a modern labdarúgásban A középpályás a mai labdarúgócsapatban betöltött egyik szerepkör, amely a védekező hátvédek és a támadások befejezéseben jeleskedő csatárok között található (az ábrán kék színnel láthatóak a középpályások lehetséges pozíciói).
Új!!: Kirádi Ervin és Középpályás · Többet látni »
Labdarúgás (folyóirat)
A Labdarúgás magyar folyóirat volt, amely 1958-tól jelent meg rendszeresen.
Új!!: Kirádi Ervin és Labdarúgás (folyóirat) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Kirádi Ervin és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Kirádi Ervin és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kirádi Ervin és Magyarország · Többet látni »
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
Új!!: Kirádi Ervin és Március 23. · Többet látni »
Tungsram SC
A Tungsram SC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Budapest IV. kerületében volt.
Új!!: Kirádi Ervin és Tungsram SC · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Kirádi Ervin és 1925 · Többet látni »
1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1944-45 ös Nemzeti Bajnokságban 16 csapat indult, a második világháború miatt azonban csak három fordulót tudtak lebonyolítani.
Új!!: Kirádi Ervin és 1945-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1945-46-ban az erőviszonyok tisztázása véget összevonták az első és a másodosztály 28 csapatát.
Új!!: Kirádi Ervin és 1945–1946-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság a magyar labdarúgó-bajnokság 44.
Új!!: Kirádi Ervin és 1946–1947-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az MLSZ úgy döntött áttér a naptári év szerinti bajnokságra (tavaszi-őszi), ezért 1950-ben „fél bajnokságot” rendeztek.
Új!!: Kirádi Ervin és 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1951-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Kirádi Ervin és 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1952-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Kirádi Ervin és 1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Kirádi Ervin és 1993 · Többet látni »
