Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiegyezés

Index Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

108 kapcsolatok: Alexander Bach, Alkotmányos monarchia, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Anton von Schmerling, Úrbéri rendelet, Augusztus 13., Augusztus 22., Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Bach-korszak, Balközép Párt, Böszörményi László (országgyűlési képviselő), Cassandra-levél, Cenzúra, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Párt, December 11., December 17., Eötvös József (író), Egységes Párt, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Esztergomi értekezlet, Föderáció, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Február 17., Február 20., Február 26., Februári pátens, Felirati Párt, Fiume, Friedrich Ferdinand von Beust, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvát Királyság, I. Ferenc József magyar király, Ischli klauzula, Július 28., Június 8., Jobbágy, Julius Jacob von Haynau, Königgrätzi csata, Köztársaság, Közteherviselés, Király, Kossuth Lajos, Magyar Honvédség, ..., Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Bank, Magyar tengermellék, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Március 20., Mátyás-templom, Miniszterelnök, Német nyelv, Nemzetőrség (1848), Nemzeti Munkapárt, Nemzetiségi törvény, Október 20., Októberi diploma, Olmützi alkotmány, Országgyűlés, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Perszonálunió, Pest (történelmi település), Pesti Napló, Porosz Királyság, Porosz–osztrák–olasz háború, Pragmatica sanctio, Prágai béke (1866), Pusztaszentlászló, Solferinói csata, Szabadelvű Párt, Szábor, Szárd–francia–osztrák háború, Szent Korona, Szláv népek, Tarányi-Oszterhuber József, Választójog, Világosi fegyverletétel, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zala vármegye, 12 pont, 1848-as Párt, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1852, 1859, 1860, 1861, 1861-es választások, 1865, 1865-ös választások, 1866, 1867, 1869, 1869-es választások, 1895, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok. Bővíteni index (58 több) »

Alexander Bach

Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd.

Új!!: Kiegyezés és Alexander Bach · Többet látni »

Alkotmányos monarchia

Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.

Új!!: Kiegyezés és Alkotmányos monarchia · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »

Andrássy-kormány

gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy-kormány · Többet látni »

Anton von Schmerling

Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.

Új!!: Kiegyezés és Anton von Schmerling · Többet látni »

Úrbéri rendelet

Az úrbéri rendelet vagy úrbéri pátens Mária Terézia magyar királynő, Habsburg uralkodó által 1767-ben kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.

Új!!: Kiegyezés és Úrbéri rendelet · Többet látni »

Augusztus 13.

Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.

Új!!: Kiegyezés és Augusztus 13. · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Kiegyezés és Augusztus 22. · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei · Többet látni »

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Új!!: Kiegyezés és Bach-korszak · Többet látni »

Balközép Párt

A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.

Új!!: Kiegyezés és Balközép Párt · Többet látni »

Böszörményi László (országgyűlési képviselő)

Böszörményi László (Kopócsapáti, 1822. november 1. – Pest, 1869. március 24.) honvédszázados, központi választmányi tag, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Böszörményi László (országgyűlési képviselő) · Többet látni »

Cassandra-levél

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.

Új!!: Kiegyezés és Cassandra-levél · Többet látni »

Cenzúra

A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.

Új!!: Kiegyezés és Cenzúra · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Új!!: Kiegyezés és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Deák Párt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák-párt.

Új!!: Kiegyezés és Deák Párt · Többet látni »

December 11.

Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.

Új!!: Kiegyezés és December 11. · Többet látni »

December 17.

Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.

Új!!: Kiegyezés és December 17. · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: Kiegyezés és Eötvös József (író) · Többet látni »

Egységes Párt

Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja) a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert.

Új!!: Kiegyezés és Egységes Párt · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Kiegyezés és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Kiegyezés és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)

  Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Többet látni »

Esztergomi értekezlet

Az esztergomi értekezlet 1860.

Új!!: Kiegyezés és Esztergomi értekezlet · Többet látni »

Föderáció

A világ föderációs rendszerű államai (2006) A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják.

Új!!: Kiegyezés és Föderáció · Többet látni »

Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.

Új!!: Kiegyezés és Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt · Többet látni »

Február 17.

Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.

Új!!: Kiegyezés és Február 17. · Többet látni »

Február 20.

Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.

Új!!: Kiegyezés és Február 20. · Többet látni »

Február 26.

Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.

Új!!: Kiegyezés és Február 26. · Többet látni »

Februári pátens

A februári pátenst 1861.

Új!!: Kiegyezés és Februári pátens · Többet látni »

Felirati Párt

A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.

Új!!: Kiegyezés és Felirati Párt · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Kiegyezés és Fiume · Többet látni »

Friedrich Ferdinand von Beust

Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.

Új!!: Kiegyezés és Friedrich Ferdinand von Beust · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös

Ferenc Ferdinánd (teljes nevén Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária,; Graz, Ausztria, 1863. december 18. – Szarajevó, Ausztria–Magyarország, 1914. június 28.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák–magyar trónörökös, főherceg.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Horvát Királyság

Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.

Új!!: Kiegyezés és Horvát Királyság · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Kiegyezés és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Ischli klauzula

Az ischli klauzula egy 1898-as törvényjavaslat közkeletű gúnyelnevezése volt, aminek tartalma, pontosabban 5.

Új!!: Kiegyezés és Ischli klauzula · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Új!!: Kiegyezés és Július 28. · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Új!!: Kiegyezés és Június 8. · Többet látni »

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Új!!: Kiegyezés és Jobbágy · Többet látni »

Julius Jacob von Haynau

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.

Új!!: Kiegyezés és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.

Új!!: Kiegyezés és Königgrätzi csata · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Új!!: Kiegyezés és Köztársaság · Többet látni »

Közteherviselés

A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.

Új!!: Kiegyezés és Közteherviselés · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: Kiegyezés és Király · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Kossuth Lajos · Többet látni »

Magyar Honvédség

június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Honvédség · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »

Magyar tengermellék

Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).

Új!!: Kiegyezés és Magyar tengermellék · Többet látni »

Magyar–horvát kiegyezés

A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.

Új!!: Kiegyezés és Magyar–horvát kiegyezés · Többet látni »

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Március 20.

Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Új!!: Kiegyezés és Március 20. · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Kiegyezés és Mátyás-templom · Többet látni »

Miniszterelnök

A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.

Új!!: Kiegyezés és Miniszterelnök · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Kiegyezés és Német nyelv · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: Kiegyezés és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Nemzeti Munkapárt

A Nemzeti Munkapárt egy rövid ideig létezett politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Nemzeti Munkapárt · Többet látni »

Nemzetiségi törvény

A nemzetiségi törvény a nemzetiségek egyenjogúságát kívánta szabályozni.

Új!!: Kiegyezés és Nemzetiségi törvény · Többet látni »

Október 20.

Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.

Új!!: Kiegyezés és Október 20. · Többet látni »

Októberi diploma

Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.

Új!!: Kiegyezés és Októberi diploma · Többet látni »

Olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.

Új!!: Kiegyezés és Olmützi alkotmány · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Kiegyezés és Országgyűlés · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák Császárság · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Kiegyezés és Partium · Többet látni »

Passzív ellenállás

A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.

Új!!: Kiegyezés és Passzív ellenállás · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Kiegyezés és Perszonálunió · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Kiegyezés és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Napló

A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Napló · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Új!!: Kiegyezés és Porosz Királyság · Többet látni »

Porosz–osztrák–olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.

Új!!: Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Új!!: Kiegyezés és Pragmatica sanctio · Többet látni »

Prágai béke (1866)

Az 1866.

Új!!: Kiegyezés és Prágai béke (1866) · Többet látni »

Pusztaszentlászló

Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Új!!: Kiegyezés és Pusztaszentlászló · Többet látni »

Solferinói csata

A solferinói csata a szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete volt.

Új!!: Kiegyezés és Solferinói csata · Többet látni »

Szabadelvű Párt

A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Új!!: Kiegyezés és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Szábor

A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.

Új!!: Kiegyezés és Szábor · Többet látni »

Szárd–francia–osztrák háború

A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett második Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.

Új!!: Kiegyezés és Szárd–francia–osztrák háború · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Kiegyezés és Szent Korona · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Kiegyezés és Szláv népek · Többet látni »

Tarányi-Oszterhuber József

Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabíró, jogász, földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapítóelnöke.

Új!!: Kiegyezés és Tarányi-Oszterhuber József · Többet látni »

Választójog

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Új!!: Kiegyezés és Választójog · Többet látni »

Világosi fegyverletétel

Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.

Új!!: Kiegyezés és Világosi fegyverletétel · Többet látni »

Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.

Új!!: Kiegyezés és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Új!!: Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Kiegyezés és Zala vármegye · Többet látni »

12 pont

A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.

Új!!: Kiegyezés és 12 pont · Többet látni »

1848-as Párt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos 1848-as Párt.

Új!!: Kiegyezés és 1848-as Párt · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Kiegyezés és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1849 · Többet látni »

1852

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1852 · Többet látni »

1859

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1859 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1860 · Többet látni »

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Új!!: Kiegyezés és 1861 · Többet látni »

1861-es választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1861 valasztasok.

Új!!: Kiegyezés és 1861-es választások · Többet látni »

1865

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1865 · Többet látni »

1865-ös választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1865 valasztasok.

Új!!: Kiegyezés és 1865-ös választások · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1866 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1867 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1869 · Többet látni »

1869-es választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1869 valasztasok.

Új!!: Kiegyezés és 1869-es választások · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1895 · Többet látni »

1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.

Új!!: Kiegyezés és 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság · Többet látni »

47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok

A 48-as és a 67-es jelzők a két fő politikai irányzatot takarták a teljes dualizmus-kori Magyarországon, míg a 47-es és a 49-es két rövidebb ideig létezett politikai irányzat volt, amik a kiegyezés (1867) után vagy elhaltak, vagy beolvadtak az előbbi kettő egyikébe.

Új!!: Kiegyezés és 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »