Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
123 kapcsolatok: A rajongók, Abszolút monarchia, Adórendszer, Alvinc, Arad (Románia), Árvay József (nyelvész), Barabás Miklós (festő), Batthyány-kormány, Bánffy-palota (Kolozsvár), Bécs, Békepárt, Bölöni Farkas Sándor, Bözödi György, Benkő Samu, Berde Amál, Berde Mária, Bethlen Gábor Kollégium, Bitay Árpád, Budapest, Centralisták, Csávossy György, Csűry Bálint, Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985), Csengery Antal, Dacia Könyvkiadó, Dósa Elek, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), December 22., Ellenzék (napilap), Emich Gusztáv (nyomdász), Erdélyi Híradó, Erdélyi Helikon, Férj és nő, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Feudalizmus, Friedrich Schiller, George Bariț, György Lajos (irodalomtörténész), Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hartleben Konrád Adolf, Heckenast Gusztáv (nyomdász), Helikon, Igaz Szó, Irodalomtörténet, Jancsó Béla, Jókai Mór, Június 12., Jelenkor (folyóirat, 1832–1848), Jobbágy, Johann Wolfgang von Goethe, ..., Katona Ádám, Kazinczy Gábor (politikus), Két boldog, Köteles Sámuel, Kővárvidék, Kemény család, Kemény Zsigmond Társaság, Kemény Zsigmond-díj (Kolozsvár), Kemény–Zeyk-udvarház, Kiegyezés, Királyi Lyceum-nyomda, Kisfaludy Társaság, Kolozsvár, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Korunk, Kossuth Lajos, Kovács Lajos (politikus), Kriterion Könyvkiadó, Madarász László (politikus), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarkapud, Magyarország, Makkai Sándor, Malomfalva, Marosvásárhely, Márciusi törvények, Melankólia, Nacionalizmus, Nagyenyed, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyugat (folyóirat), Pais Dezső, Papp Ferenc (irodalomtörténész), Papp Ferenc (műfordító), Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Pesti Napló, Pfeifer Ferdinánd, Posztumusz, Pusztakamarás, Rákosi Jenő, Ráth Mór, Reformkor, Romantika, Sajtószabadság, Sütő András (író), Sőtér István, Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, Szabolcsi Miklós, Szatmár vármegye, Szász Károly (költő, 1829–1905), Szász Károly (politikus, 1798–1853), Széchenyi István, Szeged, Szegedy-Maszák Mihály, Szemere-kormány, Szemlér Ferenc, Szentiváni Mihály, Szombatosok, Tabéry Géza, Tasner Antal, Tolnai Lajos (író), Utunk, Velence (Olaszország), Veress Dániel, Világosi fegyverletétel, Vita Zsigmond, Wass Ottília, Wass-ház, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Zalatna, Zord idő, 1814, 1875. Bővíteni index (73 több) »
A rajongók
A rajongók Kemény Zsigmond 1858–1859-ben megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel.
Új!!: Kemény Zsigmond és A rajongók · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Kemény Zsigmond és Abszolút monarchia · Többet látni »
Adórendszer
Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére.
Új!!: Kemény Zsigmond és Adórendszer · Többet látni »
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Alvinc · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Kemény Zsigmond és Arad (Románia) · Többet látni »
Árvay József (nyelvész)
Árvay József (Brassó, 1916. június 28. – Sepsiszentgyörgy, 1975. január 16.) magyar nyelvész, helytörténész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Árvay József (nyelvész) · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Új!!: Kemény Zsigmond és Batthyány-kormány · Többet látni »
Bánffy-palota (Kolozsvár)
A Bánffy-címer a főhomlokzaton A palota belső udvara A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bánffy-palota (Kolozsvár) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bécs · Többet látni »
Békepárt
Békepártnak nevezték az 1848-1849-es magyar országgyűlés azon tagjainak csoportosulását, akik az 1848-as forradalom kitörése, majd különösen Ferenc József trónra lépését követően hajlottak vagy igyekeztek a megegyezésre a Habsburg-dinasztiával.
Új!!: Kemény Zsigmond és Békepárt · Többet látni »
Bölöni Farkas Sándor
Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15. – Kolozsvár, 1842. február 2.) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bölöni Farkas Sándor · Többet látni »
Bözödi György
Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.) magyar író, szociográfus, történész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bözödi György · Többet látni »
Benkő Samu
Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. – Budapest, 2021. december 21.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Benkő Samu · Többet látni »
Berde Amál
Berde Amál, Dóczyné (Névváltozat: Amália) (Kackó, 1886. december 15. – Kolozsvár, 1976. december 12.) magyar festőművész, művészeti és néprajzi író, Berde Mária testvérnénje.
Új!!: Kemény Zsigmond és Berde Amál · Többet látni »
Berde Mária
Dóczyné Berde Amál sírja mellett Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Berde Mária · Többet látni »
Bethlen Gábor Kollégium
A kollégium épülete régi képen A kollégium épülete A kollégium megújult épülete Az alapító Bethlen Gábor fejedelem szobra a Kollégium udvarán Kőrösi Csoma Sándor emléktáblája a Kollégium udvarán Áprily emléktáblája a Kollégium udvarán A Bethlen Gábor Kollégium, gyakran Nagyenyedi Református Kollégium Nagyenyeden található, a város főtere és a polgármesteri hivatal közelében, a vártemplommal szemben.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bethlen Gábor Kollégium · Többet látni »
Bitay Árpád
Bitay Árpád (Budapest, 1896. július 20. – Gyulafehérvár, 1937. november 30.) irodalomtörténész, műfordító.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bitay Árpád · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kemény Zsigmond és Budapest · Többet látni »
Centralisták
A centralisták az 1843–1844-es országgyűlés idején megjelent új ellenzéki csoportosulás, a központi kormányzatot a vármegyék rovására megerősíteni szándékozó ellenzéki csoport volt, akik politikai párttá sohasem szerveződtek.
Új!!: Kemény Zsigmond és Centralisták · Többet látni »
Csávossy György
Csávossy György (Temesvár, 1925. június 20. – Nagyvárad, 2015. november 30.) romániai magyar költő, színműíró, mezőgazdasági szakíró, középiskolai és egyetemi oktató.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csávossy György · Többet látni »
Csűry Bálint
Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csűry Bálint · Többet látni »
Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985)
Ifjabb Cseh Gusztáv (Kolozsvár, 1934. július 13. – Kolozsvár, 1985. június 19.) romániai magyar grafikusművész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985) · Többet látni »
Csengery Antal
Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csengery Antal · Többet látni »
Dacia Könyvkiadó
Dacia Könyvkiadó a romániai könyvkiadás 1970-ben történt átszervezése során Kolozsvárt létesült vállalat; a nagy múltú kolozsvári könyvkiadás hagyományait felelevenítve az irodalom, a művelődés és a tudomány helyi eredményeinek országos szintű és igényű közvetítését tűzte ki céljául román, magyar és német nyelvű kiadványaival.
Új!!: Kemény Zsigmond és Dacia Könyvkiadó · Többet látni »
Dósa Elek
Makfalvai Dósa Elek (Marosvásárhely, 1803. március 15. – Pest, 1867. november 19.) jogi doktor, akadémiai jogtanár, a képviselőház alelnöke, az MTA tiszteleti tagja, költő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Dósa Elek · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Kemény Zsigmond és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Kemény Zsigmond és December 22. · Többet látni »
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Új!!: Kemény Zsigmond és Ellenzék (napilap) · Többet látni »
Emich Gusztáv (nyomdász)
Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.
Új!!: Kemény Zsigmond és Emich Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »
Erdélyi Híradó
Erdélyi Híradó kolozsvári politikai újság 1827–1848 közt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Erdélyi Híradó · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Kemény Zsigmond és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Férj és nő
A hányattatott sorsú Kemény Zsigmond Pesten él az 1850-es években, pénzhiánnyal küzd és sokszor beteg, ekkoriban, 1852-ben írja meg a Férj és nő című regényt.A forradalom utáni korszaka írói szempontból rendkívül termékeny, hiszen a Férj és nő mellett megírja a Szív örvényei című kisregényét 1851-ben, majd a Ködképek a kedély láthatárán című regényét 1853-ban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Férj és nő · Többet látni »
Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.
Új!!: Kemény Zsigmond és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Kemény Zsigmond és Feudalizmus · Többet látni »
Friedrich Schiller
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Friedrich Schiller · Többet látni »
George Bariț
George Bariț (korabeli magyar forrásokban: Báricz György, névváltozat: George Barițiu) (Zsuk, 1812. június 4. – Nagyszeben, 1893. május 2.) román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) kulturális egyesület megalapítója.
Új!!: Kemény Zsigmond és George Bariț · Többet látni »
György Lajos (irodalomtörténész)
György Lajos (álnevei: Magyar Tamás, Vásárhelyi Gergely) (Marosvásárhely, 1890. április 3. – Kolozsvár, 1950. december 31.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus, szerkesztő.
Új!!: Kemény Zsigmond és György Lajos (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Kemény Zsigmond és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Hartleben Konrád Adolf
Hartleben Konrád Adolf (Mainz, 1778. augusztus 26. – Bécs, 1863. május 4.) az egyik legtekintélyesebb pesti könyvkereskedő és kiadó volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Hartleben Konrád Adolf · Többet látni »
Heckenast Gusztáv (nyomdász)
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. – Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten. Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.
Új!!: Kemény Zsigmond és Heckenast Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »
Helikon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Helikon (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kemény Zsigmond és Helikon · Többet látni »
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Új!!: Kemény Zsigmond és Igaz Szó · Többet látni »
Irodalomtörténet
Az irodalomtörténet az irodalomtudomány azon ága, amely az irodalommal, az irodalmi művekkel kronologikusan, történeti sorrendben foglalkozik, az egyes korokra jellemző műfajok és korstílusok szerint csoportosítja őket, és a történelmi hátteret, az egyes írók életrajzát és egymással való kapcsolatát is vizsgálja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Irodalomtörténet · Többet látni »
Jancsó Béla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jancsó Béla (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kemény Zsigmond és Jancsó Béla · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Jókai Mór · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Kemény Zsigmond és Június 12. · Többet látni »
Jelenkor (folyóirat, 1832–1848)
Jelenkor címlap (1840) Schöfft Ágoston festményéről – 1836) A festményen Széchenyi sajtóorgánuma, a '''Jelenkor''' 1836-os évfolyamának egy száma is látható A Jelenkor 1832-től 1848-ig Pesten kiadott politikai lap volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Jelenkor (folyóirat, 1832–1848) · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Kemény Zsigmond és Jobbágy · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Kemény Zsigmond és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Katona Ádám
Katona Ádám (Dicsőszentmárton, 1935. október 12. –) magyar irodalom- és művelődéstörténész, közíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Katona Ádám · Többet látni »
Kazinczy Gábor (politikus)
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kazinczy Gábor (politikus) · Többet látni »
Két boldog
Kemény Zsigmond novellája, a Két boldog 1852-ben jelent meg a Budapesti Visszhangban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Két boldog · Többet látni »
Köteles Sámuel
Köteles Sámuel (Újtorda, 1770. január 30. – Nagyenyed, 1831. május 17.) filozófus, államtudós, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Köteles Sámuel · Többet látni »
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kővárvidék · Többet látni »
Kemény család
A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény család · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Kemény Zsigmond-díj (Kolozsvár)
A Kemény Zsigmond-díj a kolozsvári Helikon folyóirat által 2016-ban alapított irodalmi díj.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény Zsigmond-díj (Kolozsvár) · Többet látni »
Kemény–Zeyk-udvarház
A Kemény–Zeyk-udvarház, helyi szóhasználatban a Burg Nagyenyed jelentős társasági központja volt, a Kemények és a Zeykek családi fészke a Varcagás (ma Avram Iancu) utcában.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény–Zeyk-udvarház · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kiegyezés · Többet látni »
Királyi Lyceum-nyomda
A nyomda épülete az 1830-as évektől A kolozsvári Királyi Lyceum-nyomda a város piarista líceumának az intézménye volt 1812 és 1884 között.
Új!!: Kemény Zsigmond és Királyi Lyceum-nyomda · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi (és jogfolytonos) hivatásos magyar színház a Kárpát-medencében, egyike Kolozsvár két állami színházának, illetve az ország összesen négy magyar nyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező állami vagy nemzeti színházának.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kolozsvári Állami Magyar Színház · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Kemény Zsigmond és Korunk · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kovács Lajos (politikus)
Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kovács Lajos (politikus) · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
Madarász László (politikus)
Kisfaludi Madarász László (Nemesgulács, Zala vármegye, 1811. szeptember 25. – Good Hope, Missouri, Amerikai Egyesült Államok, 1909. november 6.) magyar politikus, a reformellenzék tagja, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc rendőrminisztere volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Madarász László (politikus) · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarkapud
Magyarkapud (románul Căpud, németül Thorenburg) település Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyarkapud · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyarország · Többet látni »
Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.
Új!!: Kemény Zsigmond és Makkai Sándor · Többet látni »
Malomfalva
Malomfalva (románul Morești, korábban Malomfalău, németül Mühlendorf) falu Romániában Maros megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Malomfalva · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Marosvásárhely · Többet látni »
Márciusi törvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS áprilisi törvények.
Új!!: Kemény Zsigmond és Márciusi törvények · Többet látni »
Melankólia
A melankólia (a görög µέλαινα χολή, "fekete epe" szóból) az európai ókori, középkori és modern kor előtti (premodern) orvostudományban megtalálható fogalom, amely egy állapotot ír le.
Új!!: Kemény Zsigmond és Melankólia · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nagyenyed · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Pais Dezső
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pais Dezső · Többet látni »
Papp Ferenc (irodalomtörténész)
Papp Ferenc (Nemesmagasi, 1871. december 12. – Budapest, 1943. október 12.) irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Papp Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »
Papp Ferenc (műfordító)
Papp Ferenc álnevei: Bálint István, Sün Sanyi (Bihar, 1924. december 15. – Marosvásárhely, 2006. április 5.) erdélyi magyar prózaíró, műfordító.
Új!!: Kemény Zsigmond és Papp Ferenc (műfordító) · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pesti Napló · Többet látni »
Pfeifer Ferdinánd
Pfeifer Ferdinánd Mihály József (Pest, 1833. március 19. – Budapest, 1879. november 27.) magyar könyvkiadó, könyvkereskedő, Magyar Könyvkereskedők Egylete első elnöke.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pfeifer Ferdinánd · Többet látni »
Posztumusz
A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.
Új!!: Kemény Zsigmond és Posztumusz · Többet látni »
Pusztakamarás
Sütő András emlékháza, 138-as házszám Pusztakamarás (románul Cămărașu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pusztakamarás · Többet látni »
Rákosi Jenő
Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Rákosi Jenő · Többet látni »
Ráth Mór
Ráth Mór könyvkereskedése Ráth Mór könyvkereskedésének célja Ráth Mór (Szeged, 1829. június 29. – Budapest, 1903. február 5.) könyvkereskedő és könyvkiadó; Ráth György és Ráth Károly testvére.
Új!!: Kemény Zsigmond és Ráth Mór · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Kemény Zsigmond és Reformkor · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Kemény Zsigmond és Romantika · Többet látni »
Sajtószabadság
Csehszlovákiában betiltott könyvek és dalok listájából részlet. Jól látható, hogy magyar nyelvű kiadványokat is tartalmaz a lista. Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai – az újságírók – maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.
Új!!: Kemény Zsigmond és Sajtószabadság · Többet látni »
Sütő András (író)
Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Új!!: Kemény Zsigmond és Sütő András (író) · Többet látni »
Sőtér István
Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Sőtér István · Többet látni »
Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház
Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (1948-1980).
Új!!: Kemény Zsigmond és Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház · Többet látni »
Szabolcsi Miklós
Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. – Budapest, 2000. szeptember 2.) állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja A szocializmus idejének nagy irodalomtörténész-triumvirátusából (Király István, Pándi Pál és Szabolcsi Miklós) ő volt az, aki József Attila-kutatóként tevékenykedett.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szabolcsi Miklós · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szász Károly (költő, 1829–1905)
bélyegkép Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. – Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szász Károly (költő, 1829–1905) · Többet látni »
Szász Károly (politikus, 1798–1853)
Szemerjai Szász Károly (Vízakna, 1798. január 25. – Marosvásárhely, 1853. október 25.) államférfi, matematikus, az MTA rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szász Károly (politikus, 1798–1853) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Kemény Zsigmond és Széchenyi István · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szeged · Többet látni »
Szegedy-Maszák Mihály
Szegedy-Maszák Mihály (Budapest, 1943. június 23. – Budapest, 2016. július 24.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály · Többet látni »
Szemere-kormány
Szemere Bertalan A Szemere-kormány volt Magyarország harmadik kormánya 1849.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szemere-kormány · Többet látni »
Szemlér Ferenc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szemlér Ferenc (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kemény Zsigmond és Szemlér Ferenc · Többet látni »
Szentiváni Mihály
Szentiváni Szentiváni Mihály (Nyárádgálfalva, 1813. május 30. – Kolozsvár, 1842. december 10.) erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, politikus.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szentiváni Mihály · Többet látni »
Szombatosok
A szombatosok, sabbatariusok, vagy más, korabeli népi megnevezéseiken zsidózók, keresztény-zsidók olyan keresztény felekezetek, amelyeknek története a reformáció idejére nyúlik vissza.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szombatosok · Többet látni »
Tabéry Géza
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Tabéry Géza · Többet látni »
Tasner Antal
Tasner Antal (Öskü, 1808. május 5. – Pest, 1861. augusztus 25.) ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Tasner Antal · Többet látni »
Tolnai Lajos (író)
Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.
Új!!: Kemény Zsigmond és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Utunk · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Kemény Zsigmond és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Veress Dániel
Veress Dániel (Sepsiszentgyörgy, 1929. június 2. – Sepsiszentgyörgy, 2002. március 29.) erdélyi magyar író, drámaíró, irodalomtörténész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Veress Dániel · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
Vita Zsigmond
Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. június 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) erdélyi magyar irodalom- és művelődéstörténész, bibliográfus, Vita Sándor öccse.
Új!!: Kemény Zsigmond és Vita Zsigmond · Többet látni »
Wass Ottília
Czegei és szentegyedi gróf Wass Ottília (Kolozsvár, 1829. január 14. – Kolozsvár, 1917. március 5.) költő, művészetpártoló.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wass Ottília · Többet látni »
Wass-ház
A Wass-ház a kolozsvári Fő tér (11. szám) nyugati oldalának egyik műemlék épülete.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wass-ház · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Zalatna · Többet látni »
Zord idő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zord idő (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kemény Zsigmond és Zord idő · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1814 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1875 · Többet látni »
