Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
254 kapcsolatok: A. Sajti Enikő, Adriai-tenger, Albán nyelv, Albánia, Angol nyelv, Antant, Újvidék, Augusztus 10., Augusztus 26., Ausztria, Autonómia (szociológia), Šibenik, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Észak-Macedónia, Banja Luka, Bácska, Bánság, Belgrád, Bogoljub Jevtić, Bolgárok, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Bosznia-hercegovinai Föderáció, Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, Boszniai háború, Bulgária, Cetinje, Dalmácia, Dalmácia (horvátországi régió), Dél, Délkelet-Európa, Délszláv háború, Délvidék, De facto, December 1., December 4., December 7., Diktatúra, Dragiša Cvetković, Dušan Simović, Dubrovnik, Dzsaváharlál Nehru, Egyesült Nemzetek Szervezete, El nem kötelezett országok, Első világháború, Európa, Európai Unió, Föderáció, Független Horvát Állam, Függetlenség (jog), ..., Február 17., Február 3., Február 4., Fiume, Gamal Abden-Nasszer, Gavrilo Princip, Görögország, Genfi egyezmények, Gospić, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg, Harmadik Birodalom, Harmadik világ, Hidegháború, História (folyóirat), Horvát nyelv, Horvát tavasz, Horvátok, Horvátország, I. Péter szerb király, I. Sándor jugoszláv király, Ifjú Bosznia, II. Péter jugoszláv király, Isztriai-félsziget, Ivan Šubašić, Jajca, Janez Drnovšek, Január 12., Január 15., Január 30., Január 31., Január 6., Július 20., Július 8., Június 10., Június 12., Június 25., Június 26., Június 3., Június 5., Josip Broz Tito, Jugoszláv Bizottság, Jugoszláv dinár, Jugoszláv Királyság, Jugoszlávia himnusza, Jugoszlávok, Kapituláció, Közép-európai idő, Közép-európai nyári idő, Köztársaság, KFOR, Király, Kisantant, Kommunizmus, Koszovó, Koszovó függetlenségét elismerő országok, Koszovói háború, Kotori-öböl, Krajna (Szlovénia), Lengyelország, Ljubljana, Ljubomir Davidović, London, Londoni egyezmény (1915), Macedón nyelv, Macedónia, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Marseille, Május 21., Május 30., Május 7., Március 1., Március 24., Március 25., Március 27., Második világháború, Mika Špiljak, Milan Nedić, Milan Stojadinović, Milenko Vesnić, Molotov–Ribbentrop-paktum, Monarchia, Montenegró, Muravidék, Nacionalizmus, Nagy-Szerbia, Németország, Nemzetközi Bíróság, Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia), Niš, Nikola Pašić, Norvégia, November 29., November 9., Nyugat-Európa, Október 28., Október 29., Október 3., Október 8., Október 9., Olaszország, Ország, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Partizán, Pánszlávizmus, Podgorica, Polgárháború, Romantika, Román nyelv, Románia, Ruszin nyelv, Shkodrai-tó, Slobodan Jovanović, Slobodan Milošević, Split, Stjepan Mesić, Stjepan Radić, Stojan Protić, Szarajevó, Szeptember 3., Szeptember 8., Szerémség, Szerb nyelv, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szerbia, Szerbia és Montenegró, Szkopje, Szlavónia, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Szlovén–Horvát–Szerb Állam, Szlovének, Szlovénia, Szocializmus, Szovjetunió, Sztálinizmus, Török nyelv, Tengelyhatalmak, Terrorizmus, Thomas Woodrow Wilson, Titoizmus, Usztasa, Uzsicei Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány, Velebit (hegység), Versailles-i békeszerződés, Vojislav Koštunica, Zágráb, Zára, Zimony, Zoran Đinđić, Zsidók, 1800-as évek, 1914, 1915, 1917, 1918, 1921, 1929, 1930-as évek, 1931, 1932, 1934, 1939, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945, 1946, 1953, 1961, 1963, 1970-es évek, 1971, 1974, 1980, 1980-as évek, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1995, 1996, 1997, 1999, 2000, 2003, 2006, 2008. Bővíteni index (204 több) »
A. Sajti Enikő
A.
Új!!: Jugoszlávia és A. Sajti Enikő · Többet látni »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Jugoszlávia és Adriai-tenger · Többet látni »
Albán nyelv
Az albán nyelv (albánul) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja.
Új!!: Jugoszlávia és Albán nyelv · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Jugoszlávia és Albánia · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Jugoszlávia és Angol nyelv · Többet látni »
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Új!!: Jugoszlávia és Antant · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Jugoszlávia és Újvidék · Többet látni »
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Új!!: Jugoszlávia és Augusztus 10. · Többet látni »
Augusztus 26.
Névnapok: Izsó, Natália + Cseke, Csekő, Margit, Natali, Natasa, Noella, Rita, Ritta, Szellő, Szellőke, Tália, Zamfira.
Új!!: Jugoszlávia és Augusztus 26. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Jugoszlávia és Ausztria · Többet látni »
Autonómia (szociológia)
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző.
Új!!: Jugoszlávia és Autonómia (szociológia) · Többet látni »
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Jugoszlávia és Šibenik · Többet látni »
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Új!!: Jugoszlávia és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Új!!: Jugoszlávia és Észak-Macedónia · Többet látni »
Banja Luka
Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Banja Luka · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Jugoszlávia és Bácska · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Jugoszlávia és Bánság · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Jugoszlávia és Belgrád · Többet látni »
Bogoljub Jevtić
Bogoljub Jevtić (Kragujevac, 1886. december 24. – Párizs, 1960. június 7.) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Új!!: Jugoszlávia és Bogoljub Jevtić · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: Jugoszlávia és Bolgárok · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Jugoszlávia és Bosnyákok · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Bosznia-hercegovinai Föderáció
A Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyákul, horvátul és szerbül Federacija Bosne i Hercegovine, cirill írással Федерација Босне и Херцеговине) Bosznia-Hercegovina nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún.
Új!!: Jugoszlávia és Bosznia-hercegovinai Föderáció · Többet látni »
Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia-Hercegovinát alkotó ún.
Új!!: Jugoszlávia és Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság · Többet látni »
Boszniai háború
A boszniai háború egy nemzetközi fegyveres konfliktus volt, amely 1992 és 1995 között zajlott Bosznia-Hercegovinában.
Új!!: Jugoszlávia és Boszniai háború · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Jugoszlávia és Bulgária · Többet látni »
Cetinje
Cetinje montenegrói város és község, az ország korábbi fővárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Cetinje · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Jugoszlávia és Dalmácia · Többet látni »
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Új!!: Jugoszlávia és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »
Dél
Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.
Új!!: Jugoszlávia és Dél · Többet látni »
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Új!!: Jugoszlávia és Délkelet-Európa · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: Jugoszlávia és Délszláv háború · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Jugoszlávia és Délvidék · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Jugoszlávia és De facto · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Jugoszlávia és December 1. · Többet látni »
December 4.
Névnapok: Borbála, Barbara + Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.
Új!!: Jugoszlávia és December 4. · Többet látni »
December 7.
Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.
Új!!: Jugoszlávia és December 7. · Többet látni »
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Új!!: Jugoszlávia és Diktatúra · Többet látni »
Dragiša Cvetković
Dragiša Cvetković (Niš, 1893. január 15. – Párizs, 1969. február 18.) szerb nemzetiségű politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Új!!: Jugoszlávia és Dragiša Cvetković · Többet látni »
Dušan Simović
Dušan Simović (Kragujevac, 1882. október 28. – Belgrád, 1962. augusztus 26.) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
Új!!: Jugoszlávia és Dušan Simović · Többet látni »
Dubrovnik
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.
Új!!: Jugoszlávia és Dubrovnik · Többet látni »
Dzsaváharlál Nehru
Dzsaváharlál Nehru (hindiül जवाहरलाल नेहरू), a perzsa Javâher-e La'al-ból, amelynek jelentése Vörös Ékszer), a független India első miniszterelnöke (hivatalban: 1947.
Új!!: Jugoszlávia és Dzsaváharlál Nehru · Többet látni »
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Új!!: Jugoszlávia és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »
El nem kötelezett országok
Az el nem kötelezett országok mozgalma eredetileg azokat az országokat tömörítette, amelyek nem csatlakoztak egyetlen nagy hatalmi-katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez sem.
Új!!: Jugoszlávia és El nem kötelezett országok · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Jugoszlávia és Első világháború · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Jugoszlávia és Európa · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Jugoszlávia és Európai Unió · Többet látni »
Föderáció
A világ föderációs rendszerű államai (2006) A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják.
Új!!: Jugoszlávia és Föderáció · Többet látni »
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Új!!: Jugoszlávia és Független Horvát Állam · Többet látni »
Függetlenség (jog)
A függetlenség a szuverenitással rokon politikai fogalom: egy nemzet, ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli.
Új!!: Jugoszlávia és Függetlenség (jog) · Többet látni »
Február 17.
Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.
Új!!: Jugoszlávia és Február 17. · Többet látni »
Február 3.
Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.
Új!!: Jugoszlávia és Február 3. · Többet látni »
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Új!!: Jugoszlávia és Február 4. · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Jugoszlávia és Fiume · Többet látni »
Gamal Abden-Nasszer
Gamal Abden-Nasszer (tudományos átiratban Gamāl ʿAbd an-Nāṣir; magyarosan Gamál Abd en-Nászer) (Alexandria, 1918. január 15. – Kairó, 1970. szeptember 28.) minden idők legismertebb és legkarizmatikusabb arab politikusa, Egyiptom második köztársasági elnöke.
Új!!: Jugoszlávia és Gamal Abden-Nasszer · Többet látni »
Gavrilo Princip
Gavrilo Princip (cirill írással Гаврило Принцип) (Obljaj, 1894. július 25., – 1918. április 28., Theresienstadt, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Terezín, Csehország) boszniai szerb terrorista.
Új!!: Jugoszlávia és Gavrilo Princip · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Jugoszlávia és Görögország · Többet látni »
Genfi egyezmények
Az 1864-ben elfogadott első genfi egyezmény. A genfi egyezmények kifejezés tág értelemben a történelem során folyamatosan egymást követően Genfben elfogadott, nemzetközi humanitárius jogi (vagy nemzetközi hadijogi) tárgyú egyezményeket takarja, szűkebb (és gyakrabban használt) értelemben pedig a jelenleg is hatályban lévő, 1949.
Új!!: Jugoszlávia és Genfi egyezmények · Többet látni »
Gospić
Goszpics (horvátul Gospić) város és község (járás) Horvátországban, Lika-Zengg megye székhelye, a Gospić-Zenggi egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Gospić · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös.
Új!!: Jugoszlávia és Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Jugoszlávia és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Harmadik világ
A három világ a hidegháború alatt. '''Kék:''' Első világ (kapitalizmus) '''Piros:''' Második világ (kommunizmus) ''' Zöld:''' Harmadik világ. Nincs adat A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem a keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget.
Új!!: Jugoszlávia és Harmadik világ · Többet látni »
Hidegháború
A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.
Új!!: Jugoszlávia és Hidegháború · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Jugoszlávia és História (folyóirat) · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Jugoszlávia és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvát tavasz
A Horvát tavasz egy kulturális és politikai mozgalom volt, amely Jugoszláviában az 1970-es évek elején Horvátország jogait próbálta érvényre juttatni.
Új!!: Jugoszlávia és Horvát tavasz · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Jugoszlávia és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Jugoszlávia és Horvátország · Többet látni »
I. Péter szerb király
I.
Új!!: Jugoszlávia és I. Péter szerb király · Többet látni »
I. Sándor jugoszláv király
I.
Új!!: Jugoszlávia és I. Sándor jugoszláv király · Többet látni »
Ifjú Bosznia
Az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna, Млада Босна) politikai-forradalmi-nemzeti ifjúsági szervezet, amely a Fekete Kéz (Crna Ruka), szerbiai titkos szervezet segítségével szervezte meg a trónörökös Ferenc Ferdinánd elleni merényletet, amire Szarajevóban került sor, 1914.
Új!!: Jugoszlávia és Ifjú Bosznia · Többet látni »
II. Péter jugoszláv király
II.
Új!!: Jugoszlávia és II. Péter jugoszláv király · Többet látni »
Isztriai-félsziget
Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.
Új!!: Jugoszlávia és Isztriai-félsziget · Többet látni »
Ivan Šubašić
Ivan Šubašić (Vukova Gorica, Osztrák–Magyar Monarchia, 1892. május 7. – Zágráb, Jugoszlávia, 1955. március 22.) horvát politikus, jugoszláv miniszterelnök, a Horvát Bánság utolsó bánja.
Új!!: Jugoszlávia és Ivan Šubašić · Többet látni »
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Új!!: Jugoszlávia és Jajca · Többet látni »
Janez Drnovšek
Janez Drnovšek (IPA), (Celje, 1950. május 17. - Zaplana, 2008. február 23.) szlovén politikus, volt miniszterelnök és államfő.
Új!!: Jugoszlávia és Janez Drnovšek · Többet látni »
Január 12.
Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Új!!: Jugoszlávia és Január 12. · Többet látni »
Január 15.
Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.
Új!!: Jugoszlávia és Január 15. · Többet látni »
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Új!!: Jugoszlávia és Január 30. · Többet látni »
Január 31.
Névnapok: Marcella + Círus, Csikó, Csörsz, Gamáliel, Geminián, Janek, János, Ludovika, Lujza, Péter, Pető, Vulfia, Zella, Zsella.
Új!!: Jugoszlávia és Január 31. · Többet látni »
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Új!!: Jugoszlávia és Január 6. · Többet látni »
Július 20.
Névnapok: Illés + Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.
Új!!: Jugoszlávia és Július 20. · Többet látni »
Július 8.
Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.
Új!!: Jugoszlávia és Július 8. · Többet látni »
Június 10.
Névnapok: Gréta, Margit + Bács, Bacsó, Bardó, Diána, Főbe, Gitta, Gréte, Peggi.
Új!!: Jugoszlávia és Június 10. · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Jugoszlávia és Június 12. · Többet látni »
Június 25.
Névnapok: Vilmos + Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika.
Új!!: Jugoszlávia és Június 25. · Többet látni »
Június 26.
Névnapok: János, Pál + Adeodát, Ádin, Adon, Adonisz, Adony, Dakó, Deodát, Dókus, Dózsa, Kirill, Morgan, Morgána, Pável, Pelágiusz, Pénelopé, Pósa, Upor.
Új!!: Jugoszlávia és Június 26. · Többet látni »
Június 3.
Névnapok: Klotild + Bercel, Berec, Cecília, Cecilián, Célia, Cicelle, Cilla, Heliodor, Héliosz, Kelvin, Kevin, Seila, Sejla, Tilda, Zília, Zille.
Új!!: Jugoszlávia és Június 3. · Többet látni »
Június 5.
Névnapok: Fatime + Bán, Béda, Béke, Bonifác, Bónis, Fatima, Ferdinánd, Fernandó, Nándor, Reginald, Regő, Valéria, Zenina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: Jugoszlávia és Június 5. · Többet látni »
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
Új!!: Jugoszlávia és Josip Broz Tito · Többet látni »
Jugoszláv Bizottság
A Jugoszláv Bizottság, 1916-ban Párizsban, felső sor balról jobbra: Niko Županič, Ćiro Kamenarović, Milan Srškić, Nikola Stojanović, Franko Potočnjak, Jovo Banjanin, Frano Supilo, Dušan Vasiljević; alsó sor balról jobbra: Julije Gazzari, Pavle Popović, Ivo de Giulli, Bogumil Vošnjak, Ante Trumbić, Hinko Hinković, Ivan Meštrović, Josip JedlovskiOpća i nacionalna enciklopedija - http://proleksis.lzmk.hr/29378/ Jugoslavenski odborhttp://ia600308.us.archive.org/1/items/dokumentiopostan00iifeuoft/dokumentiopostan00iifeuoft.pdf Archive.org Dokumenti o postanku Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca 1914-1919. Sabrao ih Ferdo Šišić. str. 84-85 (pdf, 20 MB!) A Jugoszláv Bizottság horvát, szlovén és szerb politikusok és osztrák-magyar emigránsok politikai testülete volt, amely az első világháború idején az osztrák-magyar uralom alatt álló délszláv területek Szerbiával és Montenegróval való egyesítéséért dolgozott.
Új!!: Jugoszlávia és Jugoszláv Bizottság · Többet látni »
Jugoszláv dinár
4 korona arányban váltotta az átmeneti pénzt.
Új!!: Jugoszlávia és Jugoszláv dinár · Többet látni »
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Új!!: Jugoszlávia és Jugoszláv Királyság · Többet látni »
Jugoszlávia himnusza
Jugoszlávia himnusza A „Hej, Sloveni” az egykori Jugoszlávia himnusza volt.
Új!!: Jugoszlávia és Jugoszlávia himnusza · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Jugoszlávia és Jugoszlávok · Többet látni »
Kapituláció
A japán kapituláció dokumentuma (1945. szeptember 2.) Missouri csatahajó fedélzetén A kapituláció (latin) szó jelentése: feltétel nélküli megadás, fegyverletétel.
Új!!: Jugoszlávia és Kapituláció · Többet látni »
Közép-európai idő
A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt.
Új!!: Jugoszlávia és Közép-európai idő · Többet látni »
Közép-európai nyári idő
Közép-európai nyári idő (angolul Central European Summer Time, CEST) annak az időzónának az egyik neve, amely 2 órával jár az egyezményes koordinált világidő (UTC) előtt, vagyis CEST.
Új!!: Jugoszlávia és Közép-európai nyári idő · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Jugoszlávia és Köztársaság · Többet látni »
KFOR
A KFOR misszió emblémája A Kosovo Force (KFOR) a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, amely 1999.
Új!!: Jugoszlávia és KFOR · Többet látni »
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Új!!: Jugoszlávia és Király · Többet látni »
Kisantant
A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
Új!!: Jugoszlávia és Kisantant · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Jugoszlávia és Kommunizmus · Többet látni »
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Új!!: Jugoszlávia és Koszovó · Többet látni »
Koszovó függetlenségét elismerő országok
Köszönetnyilvánítások a Koszovó függetlenségét elismerő országoknak a prizreni városháza homlokzatán Ez a lista azoknak az államoknak és szervezeteknek a felsorolása, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, illetve amelyek elutasítják az új ország elismerését.
Új!!: Jugoszlávia és Koszovó függetlenségét elismerő országok · Többet látni »
Koszovói háború
A koszovói háború a Jugoszlávia 1990-es években végbemenő felbomlásakor lezajló délszláv válság egyik fegyveres konfliktusa volt.
Új!!: Jugoszlávia és Koszovói háború · Többet látni »
Kotori-öböl
A Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl, szerbül Бока которска / Boka kotorska, olaszul Bocche di Cattaro) öböl az Adriai-tenger délkeleti partján, Montenegró egyik legszebb vidéke.
Új!!: Jugoszlávia és Kotori-öböl · Többet látni »
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Új!!: Jugoszlávia és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Jugoszlávia és Lengyelország · Többet látni »
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Új!!: Jugoszlávia és Ljubljana · Többet látni »
Ljubomir Davidović
Ljubomir Davidović (Vlaško Polje, 1863, december 24. – Belgrád, 1940 február 19.) szerb politikus volt, aki 1919 és 1920 között, valamint 1924-ben összesen három alkalommal, rövid ideig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság miniszterelnöki tisztségét töltötte be.
Új!!: Jugoszlávia és Ljubomir Davidović · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Jugoszlávia és London · Többet látni »
Londoni egyezmény (1915)
A londoni egyezmény egy titkos szerződés volt az Olasz Királyság és az antant hatalmak, Egyesült Királyság, Franciaország és az Orosz Birodalom között, amelyet Londonban írtak alá 1915.
Új!!: Jugoszlávia és Londoni egyezmény (1915) · Többet látni »
Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Új!!: Jugoszlávia és Macedón nyelv · Többet látni »
Macedónia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-Macedónia.
Új!!: Jugoszlávia és Macedónia · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Jugoszlávia és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Jugoszlávia és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jugoszlávia és Magyarország · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: Jugoszlávia és Marseille · Többet látni »
Május 21.
Névnapok: Konstantin + Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.
Új!!: Jugoszlávia és Május 21. · Többet látni »
Május 30.
Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.
Új!!: Jugoszlávia és Május 30. · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Jugoszlávia és Május 7. · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: Jugoszlávia és Március 1. · Többet látni »
Március 24.
Névnapok: Gábor, Karina + Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon.
Új!!: Jugoszlávia és Március 24. · Többet látni »
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Új!!: Jugoszlávia és Március 25. · Többet látni »
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Új!!: Jugoszlávia és Március 27. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Jugoszlávia és Második világháború · Többet látni »
Mika Špiljak
Mika Špiljak (Bušin, 1916. november 28. – Zágráb, 2007. május 18.) horvát partizán és kommunista politikus volt, 1983.
Új!!: Jugoszlávia és Mika Špiljak · Többet látni »
Milan Nedić
Milan Nedić (cirill írással Милан Недић, fonetikus átírásváltozata Milan Nedics; Grocka, 1877. szeptember 2. – Belgrád, 1946. február 4.) szerb katonatiszt, politikus.
Új!!: Jugoszlávia és Milan Nedić · Többet látni »
Milan Stojadinović
Milan Stojadinović (Čačak, 1888. augusztus 4. – Buenos Aires, 1961. október 26.) szerb nemzetiségű közgazdász, politikus, többször is pénzügyminiszter, jugoszláv miniszterelnök.
Új!!: Jugoszlávia és Milan Stojadinović · Többet látni »
Milenko Vesnić
Milenko Radomar Vesnić (Dunišice, 1863, február 13. – Párizs, 1921 május 15.) szerb politikus, diplomata, kormánytag és miniszterelnök volt.
Új!!: Jugoszlávia és Milenko Vesnić · Többet látni »
Molotov–Ribbentrop-paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939.
Új!!: Jugoszlávia és Molotov–Ribbentrop-paktum · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Jugoszlávia és Monarchia · Többet látni »
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Jugoszlávia és Montenegró · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Jugoszlávia és Muravidék · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Jugoszlávia és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagy-Szerbia
A Nagy-Szerbia kifejezés a szerb nacionalista ideológiát írja le, amely a szerb állam alapításánál belefoglalja az összes olyan területet, amely szerb tradíciókkal bír, beleértve azokat a területeket is, amelyek Szerbián kívül esnek, de rendelkeznek szerb lakossággal.
Új!!: Jugoszlávia és Nagy-Szerbia · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Jugoszlávia és Németország · Többet látni »
Nemzetközi Bíróság
A hágai Nemzetközi Bíróság (angolul International Court of Justice, franciául Cour internationale de justice) az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve.
Új!!: Jugoszlávia és Nemzetközi Bíróság · Többet látni »
Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia)
A Nemzetközi Törvényszék épülete Hágában A volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy szerve, amelyet a volt Jugoszlávia területén a háborús események során elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatása céljából hoztak létre.
Új!!: Jugoszlávia és Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia) · Többet látni »
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Új!!: Jugoszlávia és Niš · Többet látni »
Nikola Pašić
Nikola Pašić (szerb cirill írással: Никола Пашић, Zaječar, 1845. december 18. – Belgrád, 1926. december 10.) szerb és jugoszláv politikus és diplomata volt.
Új!!: Jugoszlávia és Nikola Pašić · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Jugoszlávia és Norvégia · Többet látni »
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Új!!: Jugoszlávia és November 29. · Többet látni »
November 9.
Névnapok: Tivadar + Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.
Új!!: Jugoszlávia és November 9. · Többet látni »
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Új!!: Jugoszlávia és Nyugat-Európa · Többet látni »
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Új!!: Jugoszlávia és Október 28. · Többet látni »
Október 29.
Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.
Új!!: Jugoszlávia és Október 29. · Többet látni »
Október 3.
Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Jugoszlávia és Október 3. · Többet látni »
Október 8.
Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.
Új!!: Jugoszlávia és Október 8. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Jugoszlávia és Október 9. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Jugoszlávia és Olaszország · Többet látni »
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Új!!: Jugoszlávia és Ország · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Jugoszlávia és Pancsova · Többet látni »
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Új!!: Jugoszlávia és Partizán · Többet látni »
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Új!!: Jugoszlávia és Pánszlávizmus · Többet látni »
Podgorica
Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja.
Új!!: Jugoszlávia és Podgorica · Többet látni »
Polgárháború
A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.
Új!!: Jugoszlávia és Polgárháború · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Jugoszlávia és Romantika · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Jugoszlávia és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Jugoszlávia és Románia · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Jugoszlávia és Ruszin nyelv · Többet látni »
Shkodrai-tó
A Shkodrai-tó (/ Skadarsko jezero,, régi magyar neve Szkutari-tó az olasz Lago di Scutari nyomán) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén.
Új!!: Jugoszlávia és Shkodrai-tó · Többet látni »
Slobodan Jovanović
Slobodan Jovanović (Újvidék, 1869. december 3. – London, 1958. december 12.) Szerbia egyik legtermékenyebb tollú műkritikusa volt, valamint történész, szociológus, újságíró, ügyvéd, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Új!!: Jugoszlávia és Slobodan Jovanović · Többet látni »
Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Új!!: Jugoszlávia és Slobodan Milošević · Többet látni »
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Split · Többet látni »
Stjepan Mesić
Stjepan (Stipe) Mesić (Raholca, 1934. december 24.) horvát ügyvéd és politikus, 2000 és 2010 között a Horvát Köztársaság elnöke.
Új!!: Jugoszlávia és Stjepan Mesić · Többet látni »
Stjepan Radić
Stjepan Radić (Radics István) (Desno Trebarjevo, 1871. május 11. – Zágráb, 1928. augusztus 8.) horvát politikus, a Horvát Parasztpárt első elnöke.
Új!!: Jugoszlávia és Stjepan Radić · Többet látni »
Stojan Protić
Stojan Protić (Kruševac; 1857. január 28. – Belgrád; 1923. október 28.) szerb politikus és író.
Új!!: Jugoszlávia és Stojan Protić · Többet látni »
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Szarajevó · Többet látni »
Szeptember 3.
Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.
Új!!: Jugoszlávia és Szeptember 3. · Többet látni »
Szeptember 8.
Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.
Új!!: Jugoszlávia és Szeptember 8. · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Jugoszlávia és Szerémség · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Jugoszlávia és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Jugoszlávia és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Jugoszlávia és Szerbek · Többet látni »
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Új!!: Jugoszlávia és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Jugoszlávia és Szerbia · Többet látni »
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.
Új!!: Jugoszlávia és Szerbia és Montenegró · Többet látni »
Szkopje
Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.
Új!!: Jugoszlávia és Szkopje · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Jugoszlávia és Szlavónia · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Jugoszlávia és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Jugoszlávia és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Jugoszlávia és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovén–Horvát–Szerb Állam
A Szlovén–Horvát–Szerb Állam egy rövid életű állam volt a Balkánon, az első világháború végén széthulló Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén.
Új!!: Jugoszlávia és Szlovén–Horvát–Szerb Állam · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Jugoszlávia és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Jugoszlávia és Szlovénia · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Jugoszlávia és Szocializmus · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Jugoszlávia és Szovjetunió · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Jugoszlávia és Sztálinizmus · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Jugoszlávia és Török nyelv · Többet látni »
Tengelyhatalmak
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.
Új!!: Jugoszlávia és Tengelyhatalmak · Többet látni »
Terrorizmus
archivedate.
Új!!: Jugoszlávia és Terrorizmus · Többet látni »
Thomas Woodrow Wilson
Woodrow Wilson emlékműve Poznańban, a Wilson parkban Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28.
Új!!: Jugoszlávia és Thomas Woodrow Wilson · Többet látni »
Titoizmus
A titoizmus a Josip Broz Tito nevével jelzett társadalmi (gazdasági és politikai) rendszer és annak ideológiája Jugoszláviában a hidegháború alatt.
Új!!: Jugoszlávia és Titoizmus · Többet látni »
Usztasa
A Führer és a Poglavnik 1941-ben Berchtesgadenben Az Usztasa hivatalos nevén Usztasa – Horvát Forradalmi Mozgalom egy 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet, amelynek tagjai meggyilkolták Jugoszlávia királyát, majd főként a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.
Új!!: Jugoszlávia és Usztasa · Többet látni »
Uzsicei Köztársaság
Az elesett partizánok emlékműve a Kadinjača dombon Az Uzsicei Köztársaság (/ Ужичка република) rövid életű, partizánok által felszabadított terület Jugoszláviában, valamint az első, a második világháború alatt felszabadított terület.
Új!!: Jugoszlávia és Uzsicei Köztársaság · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Velebit (hegység)
A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.
Új!!: Jugoszlávia és Velebit (hegység) · Többet látni »
Versailles-i békeszerződés
A versailles-i békeszerződés aláírása egy korabeli filmhíradóban A versailles-i békeszerződés (avagy versailles-i békediktátum) volt az első világháborút Németország és az antanthatalmak valamint a szövetségeseik között lezáró egyezmény, mely az 1919 első felében lefolytatott párizsi tárgyalások eredményeképpen született meg.
Új!!: Jugoszlávia és Versailles-i békeszerződés · Többet látni »
Vojislav Koštunica
Vojislav Koštunica (Belgrád, 1944. március 24. –) szerb politikus.
Új!!: Jugoszlávia és Vojislav Koštunica · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Jugoszlávia és Zágráb · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: Jugoszlávia és Zára · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: Jugoszlávia és Zimony · Többet látni »
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
Új!!: Jugoszlávia és Zoran Đinđić · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Jugoszlávia és Zsidók · Többet látni »
1800-as évek
Kategória:1800-as évek *180 180.
Új!!: Jugoszlávia és 1800-as évek · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1914 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1915 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1917 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1918 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1921 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1929 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1930-as évek · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1931 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1932 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Jugoszlávia és 1934 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1939 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1941 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1942 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Jugoszlávia és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1946 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1953 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1961 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1963 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1970-es évek · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1971 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1974 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1980 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1980-as évek · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1981 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Jugoszlávia és 1982 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1983 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1984 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1985 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1986 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1987 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1988 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Jugoszlávia és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1991 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1992 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Jugoszlávia és 1993 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1995 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1997 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 1999 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Jugoszlávia és 2000 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Jugoszlávia és 2003 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Jugoszlávia és 2006 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Jugoszlávia és 2008 · Többet látni »
