Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: A Nemzeti Bajnokság gólkirályainak listája, Budapest Honvéd FC, Csertői Aurél, Halmai Gábor (labdarúgó), Középpályás, Kuttor Attila, Labdarúgó, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-szuperkupa, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, MTK Budapest FC, Sárvár, Szombathelyi Haladás, 1968.
A Nemzeti Bajnokság gólkirályainak listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) gólkirályainak listája.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és A Nemzeti Bajnokság gólkirályainak listája · Többet látni »
Budapest Honvéd FC
A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Budapest Honvéd FC · Többet látni »
Csertői Aurél
Csertő Aurél (Győr, 1965. szeptember 25. –) magyar válogatott labdarúgó, középpályás, edző.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Csertői Aurél · Többet látni »
Halmai Gábor (labdarúgó)
Halmai Gábor (Székesfehérvár, 1972. január 7. –) korábbi válogatott labdarúgó, középpályás.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Halmai Gábor (labdarúgó) · Többet látni »
Középpályás
Középpályások lehetséges pozíciói a modern labdarúgásban A középpályás a mai labdarúgócsapatban betöltött egyik szerepkör, amely a védekező hátvédek és a támadások befejezéseben jeleskedő csatárok között található (az ábrán kék színnel láthatóak a középpályások lehetséges pozíciói).
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Középpályás · Többet látni »
Kuttor Attila
Kuttor Attila (Miskolc, 1970. május 29. –) labdarúgó, hátvéd, edző.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Kuttor Attila · Többet látni »
Labdarúgó
Puskás Ferenc labdarúgó kapura lő A labdarúgó a labdarúgás csapatsportban szereplő játékosok összefoglaló neve.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Labdarúgó · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-szuperkupa
A magyar labdarúgó-szuperkupa egy 1992-ben alapított, a Magyar Labdarúgó-szövetség által kiírt kupa, amely tradicionálisan az új idény első meccsét jelenti, s az előző év bajnoka játszik az előző év kupagyőztesével.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-szuperkupa · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Magyarország · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és MTK Budapest FC · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Sárvár · Többet látni »
Szombathelyi Haladás
A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.
Új!!: Illés Béla (labdarúgó) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
