Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Amoriták, Amurrúk, Ansan (Perzsia), Íszín, Óbabiloni Birodalom, Babilónia, Dingir, Elám, Enlil, Enszi, Esnunna, I. e. 21. század, III. uri dinasztia, Isbí-Erra, Isbi-Erra, Larsza, Lugal, Mardu-fal, Martuk, Mezopotámia, Ningirszu (település), Nippur, Su-Szín, Sumer, Sumer nyelv, Szín (isten), Szúza, Szippar, Umma (település), Ur.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Ibbí-Szín és Akkád Birodalom · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Ibbí-Szín és Amoriták · Többet látni »
Amurrúk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták Kategória:Mezopotámiai népek.
Új!!: Ibbí-Szín és Amurrúk · Többet látni »
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Új!!: Ibbí-Szín és Ansan (Perzsia) · Többet látni »
Íszín
Íszín (i3-si-inKI, azaz ísīn, ma Išān Baḥriyāt, أيشان بحريات) sumer városállam volt az ókori Mezopotámiában, de a sumer korból nem ismerjük uralkodóit.
Új!!: Ibbí-Szín és Íszín · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Ibbí-Szín és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Ibbí-Szín és Babilónia · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Ibbí-Szín és Dingir · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Ibbí-Szín és Elám · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Ibbí-Szín és Enlil · Többet látni »
Enszi
EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.
Új!!: Ibbí-Szín és Enszi · Többet látni »
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
Új!!: Ibbí-Szín és Esnunna · Többet látni »
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Új!!: Ibbí-Szín és I. e. 21. század · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Ibbí-Szín és III. uri dinasztia · Többet látni »
Isbí-Erra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Isbi-Erra.
Új!!: Ibbí-Szín és Isbí-Erra · Többet látni »
Isbi-Erra
Isbi-Erra (sumer diš-bi-ir3-ra, išbi-ìrra) a Dél-Mezopotámia felett uralkodó I. íszíni dinasztia alapítója, első uralkodója (középső kronológia: i. e. 2017 – i. e. 1985) volt.
Új!!: Ibbí-Szín és Isbi-Erra · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Ibbí-Szín és Larsza · Többet látni »
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Új!!: Ibbí-Szín és Lugal · Többet látni »
Mardu-fal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezopotámiai nomád fal.
Új!!: Ibbí-Szín és Mardu-fal · Többet látni »
Martuk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták.
Új!!: Ibbí-Szín és Martuk · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ibbí-Szín és Mezopotámia · Többet látni »
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Új!!: Ibbí-Szín és Ningirszu (település) · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Ibbí-Szín és Nippur · Többet látni »
Su-Szín
Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer šu-den.su4, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt.
Új!!: Ibbí-Szín és Su-Szín · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Ibbí-Szín és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Ibbí-Szín és Sumer nyelv · Többet látni »
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Új!!: Ibbí-Szín és Szín (isten) · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Ibbí-Szín és Szúza · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Ibbí-Szín és Szippar · Többet látni »
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Új!!: Ibbí-Szín és Umma (település) · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Ibbí-Szín és Ur · Többet látni »
