Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
92 kapcsolatok: Angol Királyság, Angol nyelv, Angoulême-i Izabella, Aquitania, Aragóniai Izabella francia királyné, Artúr király, Artois-i Blanka navarrai királyné, Avignoni fogság, Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques), Berengária kasztíliai királynő, Berwick, Bordeaux, Bourbon Margit navarrai királyné, Breton örökösödési háború, Caen, Calais, Calais ostroma (1346–1347), Charles de Valois, Crécyi csata, Dupplin Moor-i csata, Eduárd skót király, Eduárd walesi herceg, Február 1., Fekete halál, Flandria, Franciaországi Izabella angol királyné, Gascogne, Genti János lancasteri herceg, Geoffrey Chaucer, Hainaut-i Filippa angol királyné, Halidon Hill-i csata, Henry of Grosmont, I. Eduárd angol király, I. Henrik navarrai király, I. Jakab aragóniai király, I. Johanna navarrai királynő, I. Károly angol király, I. Péter kasztíliai király, I. Theobald navarrai király, II. Dávid skót király, II. Eduárd angol király, II. Fülöp burgundi herceg, II. János francia király, II. Richárd angol király, III. Fülöp francia király, III. Ferdinánd kasztíliai király, III. Henrik angol király, IV. Fülöp francia király, IV. Károly francia király, IV. Lajos német-római császár, ..., IV. Rajmond Berengár provence-i gróf, IX. Alfonz leóni király, IX. Lajos francia király, János angol király, János skót király, Június 21., Jean Froissart, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, La Manche, London, Magyarországi Jolán aragóniai királyné, Neville’s Cross-i csata, Nottingham, November 13., Plantagenêt-ház, Poitiers-i csata (1356), Provence-i Eleonóra, Provence-i Margit francia királyné, Rózsák háborúja, Richmond-palota, Robert d’Artois (1216–1250), Roger Mortimer, March 1. grófja, Savoyai Beatrix provence-i grófné, Sluysi csata, Somme, Száli törvény, Százéves háború, Térdszalagrend, V. Fülöp francia király, V. Károly francia király, Valois Johanna hainaut-i grófné, Valois Károly, VI. Fülöp francia király, VIII. Henrik angol király, Wat Tyler, Westminsteri apátság, Windsori kastély, X. Lajos francia király, Yorki Edmund, 1312, 1327, 1377. Bővíteni index (42 több) »
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Új!!: III. Eduárd angol király és Angol Királyság · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: III. Eduárd angol király és Angol nyelv · Többet látni »
Angoulême-i Izabella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Angoulême-i Izabella angol királyné.
Új!!: III. Eduárd angol király és Angoulême-i Izabella · Többet látni »
Aquitania
Aquitania (franciául Aquitaine, okcitánul Aquitània, baszkul Akitania, latinul Aquitania, történelmi magyar nevei: Aquitánia vagy Akvitánia) Franciaország történelmi régiója az ország délnyugati részén, az Atlanti-óceán partvidéke és a Pireneusok nyugati vonulataitól közrefogott területen.
Új!!: III. Eduárd angol király és Aquitania · Többet látni »
Aragóniai Izabella francia királyné
Aragóniai Izabella sírja a Saint-Denis-székesegyházban Aragóniai Izabella (1247 – Cosenza, 1271. január 28.) Franciaország királynéja, III. (Merész) Fülöp első felesége, I. (Hódító) Jakab aragóniai király és Magyarországi Jolánta lánya – ezáltal II. András magyar király unokája – volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Aragóniai Izabella francia királyné · Többet látni »
Artúr király
Artúr király; 15. század Artúr király (angolosan Arthur, latinosan Artus) briton király, aki – amennyiben létező személy volt – az 5. század végén, illetve a 6. század elején (körülbelül 496–537) uralkodott.
Új!!: III. Eduárd angol király és Artúr király · Többet látni »
Artois-i Blanka navarrai királyné
Artois-i Blanka navarrai királyné, I. Henrik navarrai király felesége és I. Johanna navarrai királynő édesanyja.
Új!!: III. Eduárd angol király és Artois-i Blanka navarrai királyné · Többet látni »
Avignoni fogság
avignoni pápai palota Róma városának térképe, a fekete ruhát viselő gyászoló özvegy az avignoni fogság ideje alatti Róma allegorikus figurája Az avignoni fogság azt az 1309 és 1377 közötti időszakot jelöli, amelynek során a pápa székhelyét – Róma helyett – a Rhône folyó mentén található franciaországi Avignon városába helyezték át.
Új!!: III. Eduárd angol király és Avignoni fogság · Többet látni »
Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques)
Bayonne (ejtsd: bajon, IPA:, baszkul Baiona) város Délnyugat-Franciaországban, a Nive és az Adour folyók összefolyásánál, Pyrénées-Atlantiques megyében.
Új!!: III. Eduárd angol király és Bayonne (település, Pyrénées-Atlantiques) · Többet látni »
Berengária kasztíliai királynő
Berengária a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.
Új!!: III. Eduárd angol király és Berengária kasztíliai királynő · Többet látni »
Berwick
#ÁTIRÁNYÍTÁS Berwick-upon-Tweed.
Új!!: III. Eduárd angol király és Berwick · Többet látni »
Bordeaux
Bordeaux (magyar kiejtése:, francia:, okcitán nyelven: Bordèu) délnyugat-franciaországi település Gironde megyében, Új-Aquitania régióban, a Bordeaux-i borvidék központja.
Új!!: III. Eduárd angol király és Bordeaux · Többet látni »
Bourbon Margit navarrai királyné
Bourbon Margit (1211 – Provins, Franciaország, 1256. április 12.) I. Theobald navarrai király felesége.
Új!!: III. Eduárd angol király és Bourbon Margit navarrai királyné · Többet látni »
Breton örökösödési háború
A breton örökösödési háború, párhuzamosan a százéves háborúval, 1341 és 1364 között zajlott Bretagne-ban.
Új!!: III. Eduárd angol király és Breton örökösödési háború · Többet látni »
Caen
Caen (kiejtése IPA:, kb. „kan”) franciaországi város, egyben alapfokú közigazgatási egység, azaz község.
Új!!: III. Eduárd angol király és Caen · Többet látni »
Calais
Színház Calais város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megyében.
Új!!: III. Eduárd angol király és Calais · Többet látni »
Calais ostroma (1346–1347)
Calais 1346–1347-es ostroma a százéves háború egyik fontos összecsapása volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Calais ostroma (1346–1347) · Többet látni »
Charles de Valois
Charles de Valois, magyarosan Valois-i Károly névleges aragóniai király és latin császár, III. (Merész) Fülöp francia király és Aragóniai Izabella fia, IV. (Szép) Fülöp öccse, X. (Civakodó) Lajos, V. (Hosszú) Fülöp és IV. (Szép) Károly nagybátyja, a későbbi VI. Fülöp édesapja, ezáltal a Valois-ház alapítója volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Charles de Valois · Többet látni »
Crécyi csata
A crécyi csata (1346. augusztus 26.) a franciák és angolok között dúló százéves háború (1337-1453) egyik legfontosabb ütközete volt a ma is létező francia falu, Crécy közelében.
Új!!: III. Eduárd angol király és Crécyi csata · Többet látni »
Dupplin Moor-i csata
A Dupplin Moor-i csatát az angolok és a skótok vívták 1332.
Új!!: III. Eduárd angol király és Dupplin Moor-i csata · Többet látni »
Eduárd skót király
Edward Balliol, magyarosan Balliol Eduárd (1281 körül – 1364. január) skót király 1332-től 1336-ig.
Új!!: III. Eduárd angol király és Eduárd skót király · Többet látni »
Eduárd walesi herceg
Eduárd walesi herceg (Woodstock, 1330. június 15. – Westminster, 1376. június 8.) III. Eduárd angol király legidősebb fia, a százéves háború kiemelkedő hadvezére, Wales, Aquitania és Cornwall hercege, Chester grófja volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Eduárd walesi herceg · Többet látni »
Február 1.
Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.
Új!!: III. Eduárd angol király és Február 1. · Többet látni »
Fekete halál
A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg a 14.
Új!!: III. Eduárd angol király és Fekete halál · Többet látni »
Flandria
A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.
Új!!: III. Eduárd angol király és Flandria · Többet látni »
Franciaországi Izabella angol királyné
Franciaországi Izabella (Párizs, 1292 k. – Castle Rising, Norfolk, 1358. augusztus 23.) Anglia királynéja 1308–1327 között.
Új!!: III. Eduárd angol király és Franciaországi Izabella angol királyné · Többet látni »
Gascogne
Gascogne (magyar kiejtése: gászkony) földrajzi értemben a mai Franciaország délnyugati sarka a Garonne folyótól délre és a Pireneusoktól északra elterülő háromszögben.
Új!!: III. Eduárd angol király és Gascogne · Többet látni »
Genti János lancasteri herceg
John of Gaunt (1340. március 6. – 1399. február 3.) az angol Plantagenêt-ház tagja, Lancaster, majd Aquitania hercege, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa harmadik fia.
Új!!: III. Eduárd angol király és Genti János lancasteri herceg · Többet látni »
Geoffrey Chaucer
Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400. október 25.) az első angol nyelven alkotó költő, filozófus, bürokrata, diplomata.
Új!!: III. Eduárd angol király és Geoffrey Chaucer · Többet látni »
Hainaut-i Filippa angol királyné
Hainaut-i Filippa vagy Philippe d'Avesnes de Hainaut (Valenciennes, 1314. június 24. – Windsor, 1369. augusztus 15.) volt I. Vilmos hainaut-i gróf lánya, III. Eduárd angol király felesége, 1330 és 1369 között Anglia királynéja.
Új!!: III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa angol királyné · Többet látni »
Halidon Hill-i csata
A Halidon Hill-i csatát 1333.
Új!!: III. Eduárd angol király és Halidon Hill-i csata · Többet látni »
Henry of Grosmont
Lancaster 1.
Új!!: III. Eduárd angol király és Henry of Grosmont · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Henrik navarrai király
A Champagne-házból származó I. (Kövér) Henrik navarrai király 1270-től 1274-ig uralkodott, egyidejűleg III.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Henrik navarrai király · Többet látni »
I. Jakab aragóniai király
I.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Jakab aragóniai király · Többet látni »
I. Johanna navarrai királynő
I. Johanna királynő pecsétje I. Johanna (Bar-sur-Seine, 1273. január 14. – Vincennes, 1305. április 2.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249–1274) király leánya és utódja.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Johanna navarrai királynő · Többet látni »
I. Károly angol király
I.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Károly angol király · Többet látni »
I. Péter kasztíliai király
I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter kasztíliai és leóni király (1350–1366, 1367–1369), aki a királyságok utolsó uralkodója volt az Ivreai-Burgundiai házból, XI. Alfonz (1311–1350) kasztíliai és leóni király fia és utóda. I. Péter édesanyja, XI. Alfonz második felesége volt, Portugáliai Mária (1313–1357) királyné, IV. Alfonz portugál királynak (Burgundiai-ház) és feleségének, Kasztíliai Beatrix (1293–1353) királynénak a leánya.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Péter kasztíliai király · Többet látni »
I. Theobald navarrai király
A Champagne-i házból származó I. (Utószülött, avagy Trubadúr) Theobald (franciául: Thibaut, magyarosan: Tibold), navarrai királyként 1234-től 1253-ig uralkodott, IV.
Új!!: III. Eduárd angol király és I. Theobald navarrai király · Többet látni »
II. Dávid skót király
I. (Bruce) Dávid (Dunfermline, 1324. március 5. – Edinburgh, 1371. február 22.) Skócia királya. Az országot három ízben uralta: 1329-1332, majd 1342-1346, végül 1357-től haláláig.
Új!!: III. Eduárd angol király és II. Dávid skót király · Többet látni »
II. Eduárd angol király
II.
Új!!: III. Eduárd angol király és II. Eduárd angol király · Többet látni »
II. Fülöp burgundi herceg
II.
Új!!: III. Eduárd angol király és II. Fülöp burgundi herceg · Többet látni »
II. János francia király
II.
Új!!: III. Eduárd angol király és II. János francia király · Többet látni »
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Új!!: III. Eduárd angol király és II. Richárd angol király · Többet látni »
III. Fülöp francia király
III.
Új!!: III. Eduárd angol király és III. Fülöp francia király · Többet látni »
III. Ferdinánd kasztíliai király
III. (Szent) Ferdinánd, a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja.
Új!!: III. Eduárd angol király és III. Ferdinánd kasztíliai király · Többet látni »
III. Henrik angol király
III.
Új!!: III. Eduárd angol király és III. Henrik angol király · Többet látni »
IV. Fülöp francia király
IV.
Új!!: III. Eduárd angol király és IV. Fülöp francia király · Többet látni »
IV. Károly francia király
Szép Károly és Luxemburgi Mária házassága (Jean Fouquet 15. századi ábrázolása) IV.
Új!!: III. Eduárd angol király és IV. Károly francia király · Többet látni »
IV. Lajos német-római császár
IV.
Új!!: III. Eduárd angol király és IV. Lajos német-római császár · Többet látni »
IV. Rajmond Berengár provence-i gróf
#ÁTIRÁNYÍTÁS IV. Rajmund Berengár provence-i gróf.
Új!!: III. Eduárd angol király és IV. Rajmond Berengár provence-i gróf · Többet látni »
IX. Alfonz leóni király
IX. Alfonz a Burgundiai-házból származó leóni király (1188 – 1230) II. Ferdinánd (1137 - 1188) leóni király fia és utóda, akinek az édesanyja Urraca (1151 – 1188) volt, II. Ferdinánd első felesége, I. Alfonz (1109? – 1185) portugál királynak és Savoyai Matildának (1125 – 1157) a leánya, a házasságot egyébként a pápa 1175-ben érvénytelenítette.
Új!!: III. Eduárd angol király és IX. Alfonz leóni király · Többet látni »
IX. Lajos francia király
IX.
Új!!: III. Eduárd angol király és IX. Lajos francia király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: III. Eduárd angol király és János angol király · Többet látni »
János skót király
John Balliol, magyarosan Balliol János (1249 körül – 1314. november 25.) skót király 1292-től 1296-ig.
Új!!: III. Eduárd angol király és János skót király · Többet látni »
Június 21.
A nyári (a déli félgömbön téli) napforduló napja, az évben ekkor a leghosszabb (a déli félgömbön a legrövidebb) a nappal.
Új!!: III. Eduárd angol király és Június 21. · Többet látni »
Jean Froissart
Jean Froissart, (1337 körül – 1404 körül) középkori francia történetíró.
Új!!: III. Eduárd angol király és Jean Froissart · Többet látni »
Kasztíliai Eleonóra angol királyné
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
La Manche
A La Manche (jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével.
Új!!: III. Eduárd angol király és La Manche · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: III. Eduárd angol király és London · Többet látni »
Magyarországi Jolán aragóniai királyné
Árpád-házi Jolán aragóniai királyné, született Jolán magyar királyi hercegnő (katalánul: Violant d'Hongria, aragóniai nyelven: reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría,; Esztergom, 1219 után – Huesca, 1251. október 9.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője.
Új!!: III. Eduárd angol király és Magyarországi Jolán aragóniai királyné · Többet látni »
Neville’s Cross-i csata
A Neville’s Cross-i csatát 1346.
Új!!: III. Eduárd angol király és Neville’s Cross-i csata · Többet látni »
Nottingham
Nottingham egy közép-angliai city státuszú város.
Új!!: III. Eduárd angol király és Nottingham · Többet látni »
November 13.
Névnapok: Szilvia + Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón.
Új!!: III. Eduárd angol király és November 13. · Többet látni »
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Új!!: III. Eduárd angol király és Plantagenêt-ház · Többet látni »
Poitiers-i csata (1356)
A poitiers-i csatát 1356.
Új!!: III. Eduárd angol király és Poitiers-i csata (1356) · Többet látni »
Provence-i Eleonóra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Provence-i Eleonóra angol királyné.
Új!!: III. Eduárd angol király és Provence-i Eleonóra · Többet látni »
Provence-i Margit francia királyné
Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Provence-i Margit francia királyné · Többet látni »
Rózsák háborúja
A rózsák háborúja a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért.
Új!!: III. Eduárd angol király és Rózsák háborúja · Többet látni »
Richmond-palota
Kilátás a Richmond-palotára 1765-ben A Richmond palota királyi lakhely volt 1327-től 1649-ig Richmondban, amely akkor egy falu volt Surrey-ben, most pedig London egyik külvárosa.
Új!!: III. Eduárd angol király és Richmond-palota · Többet látni »
Robert d’Artois (1216–1250)
I.
Új!!: III. Eduárd angol király és Robert d’Artois (1216–1250) · Többet látni »
Roger Mortimer, March 1. grófja
Roger Mortimer (1287 – 1330. november 29.), March 1.
Új!!: III. Eduárd angol király és Roger Mortimer, March 1. grófja · Többet látni »
Savoyai Beatrix provence-i grófné
Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.
Új!!: III. Eduárd angol király és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »
Sluysi csata
A sluysi csatát 1340.
Új!!: III. Eduárd angol király és Sluysi csata · Többet látni »
Somme
#ÁTIRÁNYÍTÁS Somme (megye).
Új!!: III. Eduárd angol király és Somme · Többet látni »
Száli törvény
A száli törvény 8. századból származó másolata (Bibliothèque nationale de France, Párizs) A száli törvény (Lex Salica) az Isala folyó (ma IJssel, Belgium) mentén megtelepült száli frankok törvénygyűjteménye volt.
Új!!: III. Eduárd angol király és Száli törvény · Többet látni »
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
Új!!: III. Eduárd angol király és Százéves háború · Többet látni »
Térdszalagrend
A Térdszalagrend (KG vagy LG) Nagy-Britannia harmadik legrangosabb kitüntetése az első Viktória-kereszt (angol rövidítése: VC) és a György-kereszt (GC) után.
Új!!: III. Eduárd angol király és Térdszalagrend · Többet látni »
V. Fülöp francia király
V.
Új!!: III. Eduárd angol király és V. Fülöp francia király · Többet látni »
V. Károly francia király
V.
Új!!: III. Eduárd angol király és V. Károly francia király · Többet látni »
Valois Johanna hainaut-i grófné
Valois Johanna (Longpont, 1294 körül – Fontenelle apátság, Maing, 1342. március 7.) francia királyi hercegnő, VI. Fülöp francia király testvére, férje, I. Vilmos hainaut-i gróf révén Hainaut grófnéja.
Új!!: III. Eduárd angol király és Valois Johanna hainaut-i grófné · Többet látni »
Valois Károly
#ÁTIRÁNYÍTÁS Charles de Valois.
Új!!: III. Eduárd angol király és Valois Károly · Többet látni »
VI. Fülöp francia király
VI.
Új!!: III. Eduárd angol király és VI. Fülöp francia király · Többet látni »
VIII. Henrik angol király
VIII.
Új!!: III. Eduárd angol király és VIII. Henrik angol király · Többet látni »
Wat Tyler
Wat Tyler (1341. január 4. – London, 1381. június 15.) az 1381-es, utóbb róla elnevezett angliai parasztlázadás vezére.
Új!!: III. Eduárd angol király és Wat Tyler · Többet látni »
Westminsteri apátság
A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.
Új!!: III. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · Többet látni »
Windsori kastély
A windsori kastély az Egyesült Királyságban, Berkshire megyében található.
Új!!: III. Eduárd angol király és Windsori kastély · Többet látni »
X. Lajos francia király
X.
Új!!: III. Eduárd angol király és X. Lajos francia király · Többet látni »
Yorki Edmund
Yorki Edmund, más néven Edmund of Langley (1341. június 5. – 1402. augusztus 1.). 1341.
Új!!: III. Eduárd angol király és Yorki Edmund · Többet látni »
1312
Nincs leírás.
Új!!: III. Eduárd angol király és 1312 · Többet látni »
1327
Nincs leírás.
Új!!: III. Eduárd angol király és 1327 · Többet látni »
1377
Nincs leírás.
Új!!: III. Eduárd angol király és 1377 · Többet látni »
