Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Akkád Birodalom, Amerika (szuperkontinens), Anglia, Bronz, Bronzkor, Civilizáció, Dzsószer, Egyiptom, Egyiptomi Óbirodalom, Elám, Gízai nagy piramis, Hufu, I. e. 24. század, I. e. 26. század, I. e. 29. század, I. e. 30. század, Indus-völgyi civilizáció, Irak, Közel-Kelet, Lagas, Mári, Meni, Mezopotámia, Nyugat-Afrika, Sarrukín akkád király, Stonehenge, Sumer, Sumerek, Szahara (sivatag), Szíria, Umma (település), Ur, Ur-Nammu, Uruinimgina, Uruk, Zikkurat.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: I. e. 3. évezred és Akkád Birodalom · Többet látni »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Új!!: I. e. 3. évezred és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: I. e. 3. évezred és Anglia · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: I. e. 3. évezred és Bronz · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: I. e. 3. évezred és Bronzkor · Többet látni »
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Új!!: I. e. 3. évezred és Civilizáció · Többet látni »
Dzsószer
Dzsószer'' lépcsős piramisa Szakkarában'' Dzsószer szobra eredeti helyén a szerdabfülkében Dzsószer (Netjerikhet, ḏśr nṯr.j ḫt), (ur.: kb. Kr. e. 2668 – Kr. e. 2649) az egyiptomi Óbirodalom III. dinasztiájának fáraója, az első piramisépítő.
Új!!: I. e. 3. évezred és Dzsószer · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: I. e. 3. évezred és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi Óbirodalom
Az Óbirodalom az ókori Egyiptom történelmének körülbelül öt évszázadot felölelő korszaka.
Új!!: I. e. 3. évezred és Egyiptomi Óbirodalom · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: I. e. 3. évezred és Elám · Többet látni »
Gízai nagy piramis
A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet-Hufu, azaz Hufu horizontja vagy fényhegye) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w,Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427. oldalán közölt lista alapján szerepelnek a továbbiakban is, vagy az ott nem találhatóak az ÓKTCh szerint. görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraó által építtetett piramis.
Új!!: I. e. 3. évezred és Gízai nagy piramis · Többet látni »
Hufu
Hufu (ḫwf.w, görögül Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις), (ur.: kb. i. e. 2589 – i. e. 2566) az egyiptomi Óbirodalom IV.
Új!!: I. e. 3. évezred és Hufu · Többet látni »
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 3. évezred és I. e. 24. század · Többet látni »
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Új!!: I. e. 3. évezred és I. e. 26. század · Többet látni »
I. e. 29. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 3. évezred és I. e. 29. század · Többet látni »
I. e. 30. század
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 3. évezred és I. e. 30. század · Többet látni »
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Új!!: I. e. 3. évezred és Indus-völgyi civilizáció · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: I. e. 3. évezred és Irak · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: I. e. 3. évezred és Közel-Kelet · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: I. e. 3. évezred és Lagas · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: I. e. 3. évezred és Mári · Többet látni »
Meni
Meni (görögül Ménész) vitatott alakja az ókori Egyiptomnak, azonosítják Narmer és Hór-Aha személyével is, de elképzelhető, hogy mindkettőtől független, a kettőjük közt uralkodó király volt.
Új!!: I. e. 3. évezred és Meni · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: I. e. 3. évezred és Mezopotámia · Többet látni »
Nyugat-Afrika
Magreb Nyugat-Afrika az afrikai kontinens legnyugatibb régiója.
Új!!: I. e. 3. évezred és Nyugat-Afrika · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: I. e. 3. évezred és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Stonehenge
Stonehenge 2004-es alaprajza Stonehenge a bronzkori obszervatórium (2005. április 23. reggel 6 óra 46 perc) Stonehenge: összkép Stonehenge: 1915-ös kiárusítás hirdetése Stonehenge: összkép a középpontról Stonehenge: A hármaskövek (trilitek) Stonehenge: Egy hármaskő (trilit) Stonehenge: A belső körök és megmaradt köveik) Stonehenge rekonstrukció A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisburytől mintegy 13 km-re északra.
Új!!: I. e. 3. évezred és Stonehenge · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: I. e. 3. évezred és Sumer · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: I. e. 3. évezred és Sumerek · Többet látni »
Szahara (sivatag)
Természetes sziklaív Délnyugat-Líbiában A Szahara a Föld legnagyobb sivataga.
Új!!: I. e. 3. évezred és Szahara (sivatag) · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: I. e. 3. évezred és Szíria · Többet látni »
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Új!!: I. e. 3. évezred és Umma (település) · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: I. e. 3. évezred és Ur · Többet látni »
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Új!!: I. e. 3. évezred és Ur-Nammu · Többet látni »
Uruinimgina
Uruinimgina – régi olvasat szerint Urukagina – az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a hosszú kronológia szerint; más forrásokban ur.i. e. 2435-2340 vagy i. e. 2400-2370), aki népmozgalomra támaszkodva elűzte a lagasi dinasztia utolsó tagját, Lugalandát.
Új!!: I. e. 3. évezred és Uruinimgina · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: I. e. 3. évezred és Uruk · Többet látni »
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Új!!: I. e. 3. évezred és Zikkurat · Többet látni »
