Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
99 kapcsolatok: Alemannok, Alexandria (Egyiptom), Antiokheia, Apostol, Aquileia, Arbogast, Arianizmus, Balkán-félsziget, Bizánci Birodalom, Castiglione László, Coca (község), Decimus Magnus Ausonius, Duna, Egyházatyák, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Eutropius bizánci miniszter, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Eugenius, Flavius Honorius római császár, Flavius Stilicho, Flavius Valens római császár, Galicia, Galla Placidia, Gallia, Gótok, Görög nyelv, Görögország, Gratianus római császár, Hadrianopolisi csata (378), Halálbüntetés, Hippói Szent Ágoston, I. Leó pápa, I. Valentinianus római császár, II. Theodosius bizánci császár, II. Valentinianus, II. Valentinianus római császár, III. Sápúr szászánida király, Iordanes, Italia (Római Birodalom), Január 11., Január 17., Január 19., Katolicizmus, Keletrómai Birodalom, Keresztényüldözés, Kereszténység, Khalkédóni zsinat, Konstantinápoly, Ljubljana, ..., Magister equitum, Magnus Maximus, Milánó, Moesia, Nagy Konstantin, Niceai hitvallás, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Piktek, Ptuj, Római Birodalom, Római Köztársaság, Sirmium, Skótok, Stilicho, Szaloniki, Szarmaták, Szent Ambrus, Szent Péter, Szentháromság, Sziszek, Törökország, Valens, Vandálok, Vienne (település), Vipava (folyó), Vipava (település), 1836, 325, 347, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 385, 387, 388, 390, 391, 392, 393, 394, 395, 429, 438, 450, 451. Bővíteni index (49 több) »
Alemannok
Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.
Új!!: I. Theodosius római császár és Alemannok · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: I. Theodosius római császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: I. Theodosius római császár és Antiokheia · Többet látni »
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Új!!: I. Theodosius római császár és Apostol · Többet látni »
Aquileia
Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.
Új!!: I. Theodosius római császár és Aquileia · Többet látni »
Arbogast
Flavius Arbogastes vagy Arbogast (? – 394. szeptember 6.) frank származású hadvezér, II. Valentinianus császár idején a magister militum tisztséget viselte, 392–394-ig a Nyugatrómai Birodalom tényleges uralkodója.
Új!!: I. Theodosius római császár és Arbogast · Többet látni »
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
Új!!: I. Theodosius római császár és Arianizmus · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: I. Theodosius római császár és Balkán-félsziget · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Castiglione László
Castiglione László (Budapest, 1927. november 14. – Budapest, 1984. április 2.) magyar régész, művészettörténész, a történelem-tudományok kandidátusa (1961) a történelem-tudományok doktora (1975).
Új!!: I. Theodosius római császár és Castiglione László · Többet látni »
Coca (község)
Coca egy község Spanyolországban, Segovia tartományban.
Új!!: I. Theodosius római császár és Coca (község) · Többet látni »
Decimus Magnus Ausonius
Ausonius, teljes nevén Decimus Magnus Ausonius (Burdigala, ma: Bordeaux, 310 – 392) ókeresztény latin költő.
Új!!: I. Theodosius római császár és Decimus Magnus Ausonius · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: I. Theodosius római császár és Duna · Többet látni »
Egyházatyák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyházatya.
Új!!: I. Theodosius római császár és Egyházatyák · Többet látni »
Első konstantinápolyi zsinat
Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.
Új!!: I. Theodosius római császár és Első konstantinápolyi zsinat · Többet látni »
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Új!!: I. Theodosius római császár és Első nikaiai zsinat · Többet látni »
Eutropius bizánci miniszter
Eutropius (? – 399) római politikus, eunuch, Arcadius császár befolyásos kegyence.
Új!!: I. Theodosius római császár és Eutropius bizánci miniszter · Többet látni »
Flavius Arcadius bizánci császár
Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Arcadius bizánci császár · Többet látni »
Flavius Eugenius
Flavius Eugenius (345 körül – 394. szeptember 6.) Római Birodalomban trónbitorlóként lépett fel (392–394).
Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Eugenius · Többet látni »
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.
Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Honorius római császár · Többet látni »
Flavius Stilicho
Stilicho és családja egy diptychonon (Monza) Flavius Stilicho (359 körül – 408. augusztus 22.) a Nyugatrómai Birodalom vandál származású hadvezére, egyben legbefolyásosabb politikusa volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Stilicho · Többet látni »
Flavius Valens római császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valens római császár.
Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Valens római császár · Többet látni »
Galicia
Galicia (spanyolul és galiciai nyelven Galicia, régi galiciai nyelven Galiza) Spanyolország egyik történelmi régiója, 1980-tól autonóm közösség.
Új!!: I. Theodosius római császár és Galicia · Többet látni »
Galla Placidia
Galla Placidia Aelia Galla Placidia (390-392 között – 450. november 27.) I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi nyugat-római császár) felesége és III. Valentinianus gyámja.
Új!!: I. Theodosius római császár és Galla Placidia · Többet látni »
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
Új!!: I. Theodosius római császár és Gallia · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Gótok · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: I. Theodosius római császár és Görög nyelv · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: I. Theodosius római császár és Görögország · Többet látni »
Gratianus római császár
Gratianus, teljes nevén Flavius Gratianus (Sirmium, 359. április 18. vagy május 23. – Lugdunum, 383. augusztus 25.) római császár (367/375 – 383), I. Valentinianus nagyobbik fia, II. Valentinianus bátyja.
Új!!: I. Theodosius római császár és Gratianus római császár · Többet látni »
Hadrianopolisi csata (378)
A hadrianapoliszi csata (ami adrianapolisi csataként is ismert) 378.
Új!!: I. Theodosius római császár és Hadrianopolisi csata (378) · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: I. Theodosius római császár és Halálbüntetés · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: I. Theodosius római császár és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
I. Leó pápa
I.
Új!!: I. Theodosius római császár és I. Leó pápa · Többet látni »
I. Valentinianus római császár
I.
Új!!: I. Theodosius római császár és I. Valentinianus római császár · Többet látni »
II. Theodosius bizánci császár
II.
Új!!: I. Theodosius római császár és II. Theodosius bizánci császár · Többet látni »
II. Valentinianus
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Valentinianus római császár.
Új!!: I. Theodosius római császár és II. Valentinianus · Többet látni »
II. Valentinianus római császár
II.
Új!!: I. Theodosius római császár és II. Valentinianus római császár · Többet látni »
III. Sápúr szászánida király
II. és III. Sápúr III.
Új!!: I. Theodosius római császár és III. Sápúr szászánida király · Többet látni »
Iordanes
Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Iordanes · Többet látni »
Italia (Római Birodalom)
Itália közigazgatása Augustus idején Az Appennini-félsziget egészét, vagyis a történelmi Itáliát először Julius Caesar vonta Italia néven egységes közigazgatás alá.
Új!!: I. Theodosius római császár és Italia (Római Birodalom) · Többet látni »
Január 11.
Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.
Új!!: I. Theodosius római császár és Január 11. · Többet látni »
Január 17.
Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.
Új!!: I. Theodosius római császár és Január 17. · Többet látni »
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Új!!: I. Theodosius római császár és Január 19. · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: I. Theodosius római császár és Katolicizmus · Többet látni »
Keletrómai Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.
Új!!: I. Theodosius római császár és Keletrómai Birodalom · Többet látni »
Keresztényüldözés
A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.
Új!!: I. Theodosius római császár és Keresztényüldözés · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: I. Theodosius római császár és Kereszténység · Többet látni »
Khalkédóni zsinat
A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.
Új!!: I. Theodosius római császár és Khalkédóni zsinat · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Konstantinápoly · Többet látni »
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Új!!: I. Theodosius római császár és Ljubljana · Többet látni »
Magister equitum
A magister equitum (latinul szó szerint: „a lovasok parancsnoka”) a Római Köztársaság rendkívüli tisztviselője, a dictator közvetlen és teljes jogú helyettese volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Magister equitum · Többet látni »
Magnus Maximus
Flavius Magnus Maximus (Hispania, 335/340 körül - Aquileia, 388. augusztus 28.) trónbitorló (usurpator) vagy a Nyugatrómai Birodalom (vitatott) társcsászára volt 383 vagy 384 és 388 között.
Új!!: I. Theodosius római császár és Magnus Maximus · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: I. Theodosius római császár és Milánó · Többet látni »
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Új!!: I. Theodosius római császár és Moesia · Többet látni »
Nagy Konstantin
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Constantinus római császár.
Új!!: I. Theodosius római császár és Nagy Konstantin · Többet látni »
Niceai hitvallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nikaia–konstantinápolyi hitvallás.
Új!!: I. Theodosius római császár és Niceai hitvallás · Többet látni »
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Új!!: I. Theodosius római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Többet látni »
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »
Piktek
A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között.
Új!!: I. Theodosius római császár és Piktek · Többet látni »
Ptuj
Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.
Új!!: I. Theodosius római császár és Ptuj · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: I. Theodosius római császár és Római Birodalom · Többet látni »
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Új!!: I. Theodosius római császár és Római Köztársaság · Többet látni »
Sirmium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.
Új!!: I. Theodosius római császár és Sirmium · Többet látni »
Skótok
A skótok Skóciában élő kelta eredetű nép.
Új!!: I. Theodosius római császár és Skótok · Többet látni »
Stilicho
#ÁTIRÁNYÍTÁS Flavius Stilicho.
Új!!: I. Theodosius római császár és Stilicho · Többet látni »
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Új!!: I. Theodosius római császár és Szaloniki · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: I. Theodosius római császár és Szarmaták · Többet látni »
Szent Ambrus
Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.
Új!!: I. Theodosius római császár és Szent Ambrus · Többet látni »
Szent Péter
#ÁTIRÁNYÍTÁS Péter apostol.
Új!!: I. Theodosius római császár és Szent Péter · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: I. Theodosius római császár és Szentháromság · Többet látni »
Sziszek
Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.
Új!!: I. Theodosius római császár és Sziszek · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: I. Theodosius római császár és Törökország · Többet látni »
Valens
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valens római császár.
Új!!: I. Theodosius római császár és Valens · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: I. Theodosius római császár és Vandálok · Többet látni »
Vienne (település)
Vienne (latinul Vienna Allobrogum vagy Galliae): város Franciaországban (nem tévesztendő össze Bécs, francia nyelven Vienne nevével).
Új!!: I. Theodosius római császár és Vienne (település) · Többet látni »
Vipava (folyó)
A Vipava (olaszul Vipacco, németül Wippach, latinul Frigidus) egy kisebb, főleg Szlovénia területén futó folyó, mely a San Lorenzo (1019 méter) hegyen ered, és Olaszország területén folyik bele Gorizia városa mellett az Isonzóba.
Új!!: I. Theodosius római császár és Vipava (folyó) · Többet látni »
Vipava (település)
Vipava (szlovénül: Občina Vipava) város és Vipava község központja Nyugat-Szlovéniában, 19 km-re az olasz határtól.
Új!!: I. Theodosius római császár és Vipava (település) · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 1836 · Többet látni »
325
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 325 · Többet látni »
347
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 347 · Többet látni »
378
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 378 · Többet látni »
379
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 379 · Többet látni »
380
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 380 · Többet látni »
381
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 381 · Többet látni »
382
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 382 · Többet látni »
383
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 383 · Többet látni »
385
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 385 · Többet látni »
387
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 387 · Többet látni »
388
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 388 · Többet látni »
390
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 390 · Többet látni »
391
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 391 · Többet látni »
392
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 392 · Többet látni »
393
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 393 · Többet látni »
394
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 394 · Többet látni »
395
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 395 · Többet látni »
429
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 429 · Többet látni »
438
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 438 · Többet látni »
450
Európa 450-ben.
Új!!: I. Theodosius római császár és 450 · Többet látni »
451
Nincs leírás.
Új!!: I. Theodosius római császár és 451 · Többet látni »
