Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
77 kapcsolatok: Abaúj vármegye, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Bereg vármegye, Bethlen Gábor, Bethlen István erdélyi fejedelem, Bocskai István, Borsod vármegye, Brandenburgi Katalin, Brno, Buda (történelmi település), Dési terminus, December 1., Erdély, Erdélyi országgyűlés, Február 4., Felső-Magyarország, Felsővadász, Fogaras, Gerendi Anna, Gyulafehérvár, Gyulafehérvári Újszövetség, Gyulafehérvári érseki székesegyház, Hajdúk, Harmincéves háború, II. Ferdinánd magyar király, II. Rákóczi György, III. Ferdinánd magyar király, Ispán, Január 30., Július 14., Június 27., Június 7., Június 8., Kassa, Kálvinizmus, László Andor, Linzi béke, Lorántffy Zsuzsanna, Magyarország, Munkács, Nagyvárad, November 23., Október 11., Rákóczi Zsigmond (1622–1652), Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Rákóczi-család, Sárospatak, Segesvár, Svédország, Szabolcs vármegye, ..., Szatmár vármegye, Szerencs, Szombatosok, Ung vármegye, XIV. Lajos francia király, Zemplén vármegye, 1593, 1605, 1606, 1607, 1615, 1616, 1617, 1618, 1619, 1621, 1622, 1624, 1625, 1630, 1632, 1636, 1644, 1645, 1648, 1652, 1660. Bővíteni index (27 több) »
Abaúj vármegye
Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.
Új!!: I. Rákóczi György és Abaúj vármegye · Többet látni »
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: I. Rákóczi György és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: I. Rákóczi György és Bereg vármegye · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: I. Rákóczi György és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bethlen István erdélyi fejedelem
Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Új!!: I. Rákóczi György és Bethlen István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: I. Rákóczi György és Bocskai István · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: I. Rákóczi György és Borsod vármegye · Többet látni »
Brandenburgi Katalin
Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Új!!: I. Rákóczi György és Brandenburgi Katalin · Többet látni »
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Új!!: I. Rákóczi György és Brno · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: I. Rákóczi György és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Dési terminus
A dési terminus az erdélyi szombatosok ellen 1638-ban hűtlenség vádjával lefolytatott per, melynek eredményeképpen a hitüket megtagadni nem akarókat fő- és jószágvesztésre ítélték.
Új!!: I. Rákóczi György és Dési terminus · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: I. Rákóczi György és December 1. · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: I. Rákóczi György és Erdély · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: I. Rákóczi György és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Új!!: I. Rákóczi György és Február 4. · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: I. Rákóczi György és Felső-Magyarország · Többet látni »
Felsővadász
Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb.
Új!!: I. Rákóczi György és Felsővadász · Többet látni »
Fogaras
Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: I. Rákóczi György és Fogaras · Többet látni »
Gerendi Anna
Gerendi Anna (? – 1596) Gerendi János és Erdélyi Katalin leánya, Rákóczi Zsigmond harmadik felesége.
Új!!: I. Rákóczi György és Gerendi Anna · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: I. Rákóczi György és Gyulafehérvár · Többet látni »
Gyulafehérvári Újszövetség
Az 1648-ban megjelent Gyulafehérvári Újszövetség, amelyet magyar forrásokban Rákóczi-biblia néven is említenek, az első román nyelvű teljes Újszövetség-fordítás.
Új!!: I. Rákóczi György és Gyulafehérvári Újszövetség · Többet látni »
Gyulafehérvári érseki székesegyház
A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Új!!: I. Rákóczi György és Gyulafehérvári érseki székesegyház · Többet látni »
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Új!!: I. Rákóczi György és Hajdúk · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: I. Rákóczi György és Harmincéves háború · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: I. Rákóczi György és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: I. Rákóczi György és II. Rákóczi György · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: I. Rákóczi György és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: I. Rákóczi György és Ispán · Többet látni »
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Új!!: I. Rákóczi György és Január 30. · Többet látni »
Július 14.
Névnapok: Örs, Stella + Bonaventúra, Esztellia, Ferenc, Herkules, Jusztusz, Kamill, Kamilló, Örsi, Zala, Zalán, Zalánka.
Új!!: I. Rákóczi György és Július 14. · Többet látni »
Június 27.
Névnapok: László + Bársonyka, Dalia, Dalton, Deli, Eufémia, Ladiszla, Olga, Sámson, Torda, Tordas, Tordos, Ulászló.
Új!!: I. Rákóczi György és Június 27. · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: I. Rákóczi György és Június 7. · Többet látni »
Június 8.
Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.
Új!!: I. Rákóczi György és Június 8. · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: I. Rákóczi György és Kassa · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: I. Rákóczi György és Kálvinizmus · Többet látni »
László Andor
#ÁTIRÁNYÍTÁS László Andor (egyértelműsítő lap).
Új!!: I. Rákóczi György és László Andor · Többet látni »
Linzi béke
A linzi béke III. Ferdinánd császár, magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1645.
Új!!: I. Rákóczi György és Linzi béke · Többet látni »
Lorántffy Zsuzsanna
Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.
Új!!: I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: I. Rákóczi György és Magyarország · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: I. Rákóczi György és Munkács · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: I. Rákóczi György és Nagyvárad · Többet látni »
November 23.
Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.
Új!!: I. Rákóczi György és November 23. · Többet látni »
Október 11.
Névnapok: Brigitta + Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Gitta, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda.
Új!!: I. Rákóczi György és Október 11. · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond (1622–1652)
Rákóczi Zsigmond (Sárospatak, 1622. július 14. – Fogaras, 1652. február 4.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, II. Rákóczi György öccse.
Új!!: I. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond (1622–1652) · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Új!!: I. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: I. Rákóczi György és Rákóczi-család · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: I. Rákóczi György és Sárospatak · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: I. Rákóczi György és Segesvár · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: I. Rákóczi György és Svédország · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: I. Rákóczi György és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: I. Rákóczi György és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: I. Rákóczi György és Szerencs · Többet látni »
Szombatosok
A szombatosok, sabbatariusok, vagy más, korabeli népi megnevezéseiken zsidózók, keresztény-zsidók olyan keresztény felekezetek, amelyeknek története a reformáció idejére nyúlik vissza.
Új!!: I. Rákóczi György és Szombatosok · Többet látni »
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: I. Rákóczi György és Ung vármegye · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: I. Rákóczi György és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: I. Rákóczi György és Zemplén vármegye · Többet látni »
1593
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1593 · Többet látni »
1605
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1605 · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1606 · Többet látni »
1607
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1607 · Többet látni »
1615
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1615 · Többet látni »
1616
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1616 · Többet látni »
1617
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1617 · Többet látni »
1618
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1618 · Többet látni »
1619
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1619 · Többet látni »
1621
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1621 · Többet látni »
1622
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1622 · Többet látni »
1624
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1624 · Többet látni »
1625
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1625 · Többet látni »
1630
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1630 · Többet látni »
1632
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1632 · Többet látni »
1636
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1636 · Többet látni »
1644
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1644 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1645 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1648 · Többet látni »
1652
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1652 · Többet látni »
1660
Nincs leírás.
Új!!: I. Rákóczi György és 1660 · Többet látni »
