Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
117 kapcsolatok: Aetosauria, Agáma, Agy, Anapsida, Antarktisz, Anyagcsere, Apomorfia és pleziomorfia, Archosauria, Archosauriformes, Archosauromorpha, Új-Zéland, Avemetatarsalia, Állatok, Óriáskígyófélék, Bőr (anatómia), Charles Darwin, Choristodera, Csörgőkígyók, Dél-Karolina, Diapsida, Dinoszauruszok, Embrió, Emlősök, Emlősszerűek, Európa hüllőfajainak listája, Faj, Felemásgyíkok, Filogenetikus rendszertan, Gekkófélék, Georgetown (Dél-Karolina), Gerincesek, Gerinchúrosok, Globális felmelegedés, Gyíkok, Hímvessző, Húgyhólyag, Húgysav, Hüllőmedencéjűek, Hüllőszerűek, Hő, Herpetológia, Hidasgyík, Ichthyoszauruszok, Idegrendszer, Idegsejt, Indiai leffentyűsteknős, Infravörös sugárzás, Ivaros szaporodás, Ivartalan szaporodás, Kalcium-karbonát, ..., Kaméleonfélék, Karbamid, Kavicsfogú álteknősök, Kérgesteknős, Kétéltűek, Kígyók, Kiválasztó szervrendszer, Klón, Kloáka, Kontinens, Kopoltyú, Koponya, Krokodilok, Lárva, Lepidosauria, Madarak, Madármedencéjűek, Magyarország hüllőfajainak listája, Magzatburkosok, Máj, Méhlepény, Méter, Mega-annum, Mezozoikum, Monofiletikus csoport, Négylábúak, Nem (rendszertan), Nitrogén, Ornithodira, Osztály (rendszertan), Parafiletikus csoport, Pareiasaurus, Partenogenezis, Petrolacosaurus kansensis, Phytosauria, Pigment, Pikkelyes hüllők, Pitonfélék, Plezioszauruszok, Prolacertiformes, Pteroszauruszok, Rauisuchia, Rend (rendszertan), Rhynchosauria, Só, Sejt, Szív, Szubtrópusok, Tüdő, Tegu, Tejufélék, Teknősök, Természetvédelmi Világszövetség, Theropoda, Tojás (biológia), Trópusok, Trilophosauria, Vakkígyófélék, Varánuszfélék, Vastagbél, Vérkeringés, Vörösfülű ékszerteknős, Vese, Veszélyeztetett faj, Vizelet, Zoológia, 1835. Bővíteni index (67 több) »
Aetosauria
Az Aetosauria (nevének jelentése ’sasgyíkok’) a késő triász időszak idején élt crurotarsida archosaurusok egyik kládja, melybe közepes és nagy méretű páncélozott növényevők tartoztak.
Új!!: Hüllők és Aetosauria · Többet látni »
Agáma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Agámafélék.
Új!!: Hüllők és Agáma · Többet látni »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Hüllők és Agy · Többet látni »
Anapsida
Az anapsida olyan magzatburkos hüllő, melynek koponyáján a halánték közelében nincs temporális nyílás (fenestra temporalis).
Új!!: Hüllők és Anapsida · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Hüllők és Antarktisz · Többet látni »
Anyagcsere
Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.
Új!!: Hüllők és Anyagcsere · Többet látni »
Apomorfia és pleziomorfia
A filogenetikus jellemzők típusai Apomorfiának (új jellegnek) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük.
Új!!: Hüllők és Apomorfia és pleziomorfia · Többet látni »
Archosauria
Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga.
Új!!: Hüllők és Archosauria · Többet látni »
Archosauriformes
Az Archosauriformes (ógörög „uralkodógyík-formájúak”) a diapsida hüllők egy kládja, amely a késő perm földtörténeti kor idején jött létre.
Új!!: Hüllők és Archosauriformes · Többet látni »
Archosauromorpha
Az Archosauromorpha (görög eredetű nevének jelentése uralkodógyík alakúak) a diapsida hüllők egyik alosztályága, amely a késő perm időszakban jelent meg, és a triász idejére vált elterjedtté.
Új!!: Hüllők és Archosauromorpha · Többet látni »
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új!!: Hüllők és Új-Zéland · Többet látni »
Avemetatarsalia
Az Avemetatarsalia (jelentése 'madárlábközépcsontúak') egy klád, melyet a brit őslénykutató Michael J. Benton definiált 1999-ben valamennyi olyan avesuchia számára, amely közelebb áll a dinoszauruszokhoz, mint a krokodilokhoz.
Új!!: Hüllők és Avemetatarsalia · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Hüllők és Állatok · Többet látni »
Óriáskígyófélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óriáskígyó-félék.
Új!!: Hüllők és Óriáskígyófélék · Többet látni »
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Új!!: Hüllők és Bőr (anatómia) · Többet látni »
Charles Darwin
Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, a biológiai evolúció egyik felismerője, egyúttal névadója (darwinizmus), George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.
Új!!: Hüllők és Charles Darwin · Többet látni »
Choristodera
A Choristodera a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott diapsida hüllők egyik rendje, amely a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén kor között létezett.
Új!!: Hüllők és Choristodera · Többet látni »
Csörgőkígyók
A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkésarcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem.
Új!!: Hüllők és Csörgőkígyók · Többet látni »
Dél-Karolina
Dél-Karolina (angolul South Carolina, IPA) az Amerikai Egyesült Államok 8.
Új!!: Hüllők és Dél-Karolina · Többet látni »
Diapsida
A Diapsida („két csúcsív”) négylábú állatok 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon kor idején kialakult csoportja, amelyeket a koponyájukon lévő két lyuk (halántékablak) különböztet meg.
Új!!: Hüllők és Diapsida · Többet látni »
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Új!!: Hüllők és Dinoszauruszok · Többet látni »
Embrió
Az emberi embrió körülbelül a terhesség 8. hetében A embrió vagy ébrény az emlősállatok és az ember ivadéka a méhen belüli fejlődés korai szakaszában.
Új!!: Hüllők és Embrió · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Hüllők és Emlősök · Többet látni »
Emlősszerűek
Az emlősszerűek a magzatburkosok egyik nagy csoportja (a hüllőszerűek mellett), amelyek közé az emlősök (Mammalia) és az emlősszerű hüllők (Synapsida) osztályai tartoznak.
Új!!: Hüllők és Emlősszerűek · Többet látni »
Európa hüllőfajainak listája
A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Európa területén XX faj fordul elő a szabad természetben.
Új!!: Hüllők és Európa hüllőfajainak listája · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Hüllők és Faj · Többet látni »
Felemásgyíkok
A felemásgyíkok (Rhynchocephalia vagy Sphenodontia) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Új!!: Hüllők és Felemásgyíkok · Többet látni »
Filogenetikus rendszertan
A filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált a 20. században (a szó a görög phülon.
Új!!: Hüllők és Filogenetikus rendszertan · Többet látni »
Gekkófélék
A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó családja.
Új!!: Hüllők és Gekkófélék · Többet látni »
Georgetown (Dél-Karolina)
Georgetown város az USA Dél-Karolina államában.
Új!!: Hüllők és Georgetown (Dél-Karolina) · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Hüllők és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Hüllők és Gerinchúrosok · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Hüllők és Globális felmelegedés · Többet látni »
Gyíkok
A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Hüllők és Gyíkok · Többet látni »
Hímvessző
erektált állapota A hímvessző (latinul: penis, magyarosan: pénisz) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinél, illetve az embernél a férfiaknál.
Új!!: Hüllők és Hímvessző · Többet látni »
Húgyhólyag
A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizelet tárolására szolgáló, üreges, izmos falú szerv.
Új!!: Hüllők és Húgyhólyag · Többet látni »
Húgysav
A húgysav heterociklusos vegyület.
Új!!: Hüllők és Húgysav · Többet látni »
Hüllőmedencéjűek
A hüllőmedencéjűek (Saurischia) (az ógörög σαυρος / szaurosz, 'gyík' és ισχιον / iszkion, 'medenceízület' szavak összetételéből) egyike a dinoszauruszok két rendjének.
Új!!: Hüllők és Hüllőmedencéjűek · Többet látni »
Hüllőszerűek
A hüllőszerűek (Sauropsida) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó négylábúak (Tetrapoda) főosztályának egy nagy csoportja.
Új!!: Hüllők és Hüllőszerűek · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Hüllők és Hő · Többet látni »
Herpetológia
A herpetológia a zoológia azon ága, amely a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozik.
Új!!: Hüllők és Herpetológia · Többet látni »
Hidasgyík
A két hidasgyík-faj jelenlegi elterjedése. A körök az Északi-szigeti tuatarát, a négyzetek a Brothers Island-i tuatarát jelölik. A hidasgyík vagy tuatara (Sphenodon punctatus) a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó, Új-Zélandon őshonos faj.
Új!!: Hüllők és Hidasgyík · Többet látni »
Ichthyoszauruszok
londoni Természettudományi Múzeumban Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend.
Új!!: Hüllők és Ichthyoszauruszok · Többet látni »
Idegrendszer
Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék. Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét.
Új!!: Hüllők és Idegrendszer · Többet látni »
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Új!!: Hüllők és Idegsejt · Többet látni »
Indiai leffentyűsteknős
Az indiai leffentyűsteknős (Lissemys punctata) a teknős a hüllők (Reptilia) osztályba a teknősök (Testudines) rendjébe és a lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Hüllők és Indiai leffentyűsteknős · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Hüllők és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Ivaros szaporodás
Ivaros szaporodáskor egyszeres kromoszómaszerelvényű, önálló továbbszaporodásra nem képes szaporítósejtek (gaméták) egyesülnek (megtermékenyítés, copulatio), aminek eredményeként továbbfejlődésre képes diploid csírasejt, zigóta jön létre.
Új!!: Hüllők és Ivaros szaporodás · Többet látni »
Ivartalan szaporodás
Az ivartalan szaporodás a növények egyik szaporodási módja, amelyhez egyetlen növény, vagy annak egy része szükséges csupán, tehát nincs szükség egy ivarilag ellenkező példányra.
Új!!: Hüllők és Ivartalan szaporodás · Többet látni »
Kalcium-karbonát
A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület.
Új!!: Hüllők és Kalcium-karbonát · Többet látni »
Kaméleonfélék
A kaméleonfélék (Chamaeleonidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Hüllők és Kaméleonfélék · Többet látni »
Karbamid
A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület.
Új!!: Hüllők és Karbamid · Többet látni »
Kavicsfogú álteknősök
A kavicsfogú álteknősök (Placodontia) mezozoikumi tengeri hüllők voltak, előfordulásuk mindössze a triász időszakra korlátozódott, melynek végeztével kihaltak.
Új!!: Hüllők és Kavicsfogú álteknősök · Többet látni »
Kérgesteknős
A kérgesteknős (Dermochelys coriacea) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) családjába tartozó egyetlen faj, a jelenleg élő legnagyobb teknős.
Új!!: Hüllők és Kérgesteknős · Többet látni »
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Új!!: Hüllők és Kétéltűek · Többet látni »
Kígyók
A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.
Új!!: Hüllők és Kígyók · Többet látni »
Kiválasztó szervrendszer
Az emberi szervezetben az anyagcsere során számtalan káros, és felesleges anyag képződik.
Új!!: Hüllők és Kiválasztó szervrendszer · Többet látni »
Klón
#ÁTIRÁNYÍTÁS Klón (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hüllők és Klón · Többet látni »
Kloáka
Egy rőtfarkú ölyv''(Buteo jamaicensis)'' kloákája. A kloáka az állattani anatómiában egy olyan hátulsó testnyílás, amely az egyedüli kijáratát jelenti az emésztőszerv rendszernek, a szaporítószerv rendszernek és a kiválasztó szervrendszernek egyes fajoknál.
Új!!: Hüllők és Kloáka · Többet látni »
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Új!!: Hüllők és Kontinens · Többet látni »
Kopoltyú
A kopoltyú a vízben élő állatok nagy részénél megtalálható légzőszerv, a lokalizált légzés két fő típusának egyike.
Új!!: Hüllők és Kopoltyú · Többet látni »
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Új!!: Hüllők és Koponya · Többet látni »
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Új!!: Hüllők és Krokodilok · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Hüllők és Lárva · Többet látni »
Lepidosauria
A Lepidosauria (nevének jelentése ’pikkelyes bőrűek’), első megjelenésük a perm során történt, amikor elváltak az Aetosauria alosztálytól.
Új!!: Hüllők és Lepidosauria · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Hüllők és Madarak · Többet látni »
Madármedencéjűek
A madármedencéjűek (Ornithischia vagy Predentata) a dinoszauruszok két rendje közül az egyik volt, amely csőrös, növényevő állatokat foglalt magába.
Új!!: Hüllők és Madármedencéjűek · Többet látni »
Magyarország hüllőfajainak listája
A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben.
Új!!: Hüllők és Magyarország hüllőfajainak listája · Többet látni »
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Új!!: Hüllők és Magzatburkosok · Többet látni »
Máj
Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.
Új!!: Hüllők és Máj · Többet látni »
Méhlepény
A méhlepény szerkezete. A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket (Eutheria) a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv.
Új!!: Hüllők és Méhlepény · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Hüllők és Méter · Többet látni »
Mega-annum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megaannum.
Új!!: Hüllők és Mega-annum · Többet látni »
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Új!!: Hüllők és Mezozoikum · Többet látni »
Monofiletikus csoport
A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
Új!!: Hüllők és Monofiletikus csoport · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Hüllők és Négylábúak · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hüllők és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Hüllők és Nitrogén · Többet látni »
Ornithodira
Az Ornithodira (jelentése 'madárnyakúak') az Archosauria csoport egyik kládja.
Új!!: Hüllők és Ornithodira · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hüllők és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Parafiletikus csoport
A hüllők egy parafiletikus taxon, viszont a madarakkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban parafilumnak vagy parafiletikus csoportnak az olyan taxonómiai vagy egyéb csoportosítást nevezzük, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.
Új!!: Hüllők és Parafiletikus csoport · Többet látni »
Pareiasaurus
A Pareiasaurus a hüllők (Reptilia) osztályának a Procolophonomorpha rendjébe, ezen belül a Pareiasauridae családjába tartozó nem.
Új!!: Hüllők és Pareiasaurus · Többet látni »
Partenogenezis
A partenogenezis, magyarul szűznemzés (ivartalan szaporodás) egy olyan genetikai jelenség, ami biztosítja az élőlény szaporodását, a hím párzása nélkül, tehát az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg, a hímivarsejtek részvétele nélkül.
Új!!: Hüllők és Partenogenezis · Többet látni »
Petrolacosaurus kansensis
A Petrolacosaurus kansensis a hüllők (Reptilia) osztályának fosszilis Araeoscelidia rendjébe, ezen belül a Petrolacosauridae családjába tartozó faj.
Új!!: Hüllők és Petrolacosaurus kansensis · Többet látni »
Phytosauria
A Phytosauria rend a késő triász időszakban élt archosaurusok egyik csoportja, melybe nagy méretű (2–12 méter hosszúságú), félig vízi életmódot folytatott ragadozók tartoztak.
Új!!: Hüllők és Phytosauria · Többet látni »
Pigment
Természetes ultramarin por alakban A pigment a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórész.
Új!!: Hüllők és Pigment · Többet látni »
Pikkelyes hüllők
A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Új!!: Hüllők és Pikkelyes hüllők · Többet látni »
Pitonfélék
A pitonfélék avagy sziklakígyók (Pythonidae) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe sorolt kígyók (Serpentes) alrendjének egyik családja.
Új!!: Hüllők és Pitonfélék · Többet látni »
Plezioszauruszok
A plezioszauruszok (Plesiosauria) (ógörög plesziosz, „közeli”, és szaurosz, „gyík”) a hüllők osztályának egy kihalt rendje.
Új!!: Hüllők és Plezioszauruszok · Többet látni »
Prolacertiformes
A Protorosauria (korábban Prolacertiformes) az archosauromorpha hüllők egyik rendje, amely a perm és triász időszakban élt.
Új!!: Hüllők és Prolacertiformes · Többet látni »
Pteroszauruszok
A pteroszauruszok (Pterosauria) (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.
Új!!: Hüllők és Pteroszauruszok · Többet látni »
Rauisuchia
A Rauisuchia egy kevéssé ismert, többnyire nagy méretű (gyakran 4–6 méter hosszúságú) tagokból álló archosaurus csoport, amely a triász időszakban létezett.
Új!!: Hüllők és Rauisuchia · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hüllők és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rhynchosauria
A Rhynchosauria az archosaurusok rokonságába tartozó, szokatlan diapsida hüllők egy csoportja, melynek tagjai a középső triász időszakban éltek.
Új!!: Hüllők és Rhynchosauria · Többet látni »
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Új!!: Hüllők és Só · Többet látni »
Sejt
Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.
Új!!: Hüllők és Sejt · Többet látni »
Szív
Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.
Új!!: Hüllők és Szív · Többet látni »
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Új!!: Hüllők és Szubtrópusok · Többet látni »
Tüdő
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.
Új!!: Hüllők és Tüdő · Többet látni »
Tegu
(koreaiul: 대구, handzsa: 大邱, szó szerinti jelentésben: „nagy domb”) 2,5 milliós lélekszámú város Dél-Koreában, a 4.
Új!!: Hüllők és Tegu · Többet látni »
Tejufélék
''Ameiva fuscata'' ''Cnemidophorus gularis'' ''Cnemidophorus hyperythrus'' ''Cnemidophorus uniparens'' A tejufélék (Teiidae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Hüllők és Tejufélék · Többet látni »
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Új!!: Hüllők és Teknősök · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Hüllők és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Theropoda
A Theropoda (jelentése 'szörnylábúak') a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja.
Új!!: Hüllők és Theropoda · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Hüllők és Tojás (biológia) · Többet látni »
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Új!!: Hüllők és Trópusok · Többet látni »
Trilophosauria
A Trilophosauria az archosaurusokhoz kapcsolódó diapsida hüllők csoportja, amely a kora triász időszakban élt Észak Amerikában.
Új!!: Hüllők és Trilophosauria · Többet látni »
Vakkígyófélék
A vakkígyófélék (Typhlopidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Hüllők és Vakkígyófélék · Többet látni »
Varánuszfélék
Bengáli varánusz ''(Varanus bengalensis'') Smaragd varánusz ''(Varanus prasinus)'' Tüskés farkú varánusz ''(Varanus acanthurus)'' Nílusi varánusz ''(Varanus niloticus)'' Szalagos varánusz ''(Varanus salvator)'' Óriás varánusz ''(Varanus giganteus)'' Komodói sárkány ''(Varanus komodoensis)'' A varánuszfélék (Varanidae) a gyíkok rendjébe tartozó varánuszalakúak (Varanoidea vagy Platynota) – egyes, új rendszertanokban (Autarchoglossa) alrendág – egyik családja, mintegy harminc fajjal.
Új!!: Hüllők és Varánuszfélék · Többet látni »
Vastagbél
végbél A vastagbél (colon, intestinum crassum) a béltraktusnak a csípőbél beszájadzásától (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű) a végbélnyílásig terjedő szakasza.
Új!!: Hüllők és Vastagbél · Többet látni »
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Új!!: Hüllők és Vérkeringés · Többet látni »
Vörösfülű ékszerteknős
Trachemys scripta elegans (1865) Karl Bodmer rajza A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) a hüllők (Reptilia) osztályába teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) alfaja, az akvaterráriumok kedvelt díszállata.
Új!!: Hüllők és Vörösfülű ékszerteknős · Többet látni »
Vese
A vese (latinul: rēn, többes számban rēnēs, görögül: nephros) a gerinceseknél (Vertebrata) a kiválasztás szerve: felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért, valamint alapvető szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában, a homeosztázis fenntartásában.
Új!!: Hüllők és Vese · Többet látni »
Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Új!!: Hüllők és Veszélyeztetett faj · Többet látni »
Vizelet
A vizelet keletkezésének helye a bab alakú vese A vizelet (urina, húgy) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye, melyet az emlősök, madarak, hüllők, halak és kétéltűek veséi választanak ki.
Új!!: Hüllők és Vizelet · Többet látni »
Zoológia
A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.
Új!!: Hüllők és Zoológia · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Hüllők és 1835 · Többet látni »
