Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Budapest, Budapesti Labdarúgó-szövetség, ETO Park, Győr, Győri ETO FC, Illovszky Rudolf Stadion, Játékvezető (folyóirat), Játékvezető (labdarúgás), Labdarúgás (folyóirat), Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyarok, Magyarország, Népszabadság, Nemzeti Sport, Stamler Péter, Tóth Vencel (játékvezető, 1953), Vasas SC (labdarúgás), Videoton FC, Zalaegerszegi TE FC, 1932, 1959, 1964, 1965, 1967, 1970, 1975, 1990, 2014.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Budapest · Többet látni »
Budapesti Labdarúgó-szövetség
A Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egyik alszövetsége.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Budapesti Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
ETO Park
Az ETO Park komplexum stadion és szórakoztató, szabadidő központ Győrben.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és ETO Park · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Győr · Többet látni »
Győri ETO FC
Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Győri ETO FC · Többet látni »
Illovszky Rudolf Stadion
Az Illovszky Rudolf Stadion (korábban Fáy utcai stadion) egy magyar stadion, mely 2004 óta Vasas SC tulajdona.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Illovszky Rudolf Stadion · Többet látni »
Játékvezető (folyóirat)
A Játékvezető a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Országos Elnökségének hivatalos szakmai lap volt, mely első alkalommal 1959 októberében jelent meg az Országos Testnevelési és Sport Bizottság Játékvezető Tanács anyagi támogatása mellett.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Játékvezető (folyóirat) · Többet látni »
Játékvezető (labdarúgás)
A versenyek, mérkőzések egyik legfontosabb résztvevője a sportolók mellett a játékvezető, mivel az a feladata, hogy betartassa a szabályokat.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Játékvezető (labdarúgás) · Többet látni »
Labdarúgás (folyóirat)
A Labdarúgás magyar folyóirat volt, amely 1958-tól jelent meg rendszeresen.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Labdarúgás (folyóirat) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Magyarország · Többet látni »
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Népszabadság · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Nemzeti Sport · Többet látni »
Stamler Péter
Stamler Péter (Budapest, 1947. július 18. –) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Stamler Péter · Többet látni »
Tóth Vencel (játékvezető, 1953)
Tóth Vencel (Budapest, 1953. április 6. –) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Tóth Vencel (játékvezető, 1953) · Többet látni »
Vasas SC (labdarúgás)
A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »
Videoton FC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehérvár FC.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Videoton FC · Többet látni »
Zalaegerszegi TE FC
A Zalaegerszegi TE FC egyszeres magyar bajnok és kupagyőztes labdarúgócsapat.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és Zalaegerszegi TE FC · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1932 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1959 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1964 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1965 · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1967 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1970 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1975 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 1990 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Hévízi Ottó (játékvezető) és 2014 · Többet látni »
