Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
111 kapcsolatok: Abszolút nulla fok, Alfa-részecske, Amarillo, Anglia, Argon, Atomfizika, Atomtömeg, Bath (Somerset), Bór, Cirkónium, Csillag, Csillagászok listája, Diffúzió, Egyesült Királyság, Ernest Rutherford, Földgáz, Fekete-erdő, Fluor, Forrás (átalakulás), Forráspont, Foszfor, Francia Akadémia, Franciaország, Fraunhofer-féle vonalak, Germánium, Guntúr, Hattyú csillagkép, Hélium-hidrid-ion, Heike Kamerlingh Onnes, Helium Monument időkapszulák, Hidrogén, Himalája, Hullámhossz, Időkapszula, Jód, Joseph von Fraunhofer, Kálium-hidroxid, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai Nobel-díj, Kén, Kénsav, Kovalens kötés, Kozmológia, Lant csillagkép, Láva, Léggömb, Léghajó, Légkör, Lítium, ..., Lotaringia, Mágneses magrezonancia, Mágnesesrezonancia-képalkotás, Meteorológia, Nap, Napfogyatkozás, Nátrium, Nemesgázok, Nitrogén, Nitrogén-oxid, Norman Lockyer, Normálállapot, Norvégia, Október 19., Olaszország, Orion csillagkép, Orion-köd, Pekár Dezső, Pietro Angelo Secchi, Pireneusok, Pjotr Leonyidovics Kapica, Részecskegyorsító, Rendszám (kémia), Rigel, Royal Society, Spektrohelioszkóp, Svédek, Szélcsatorna, Színkép, Színképelemzés, Szilícium, Szuperfolyékonyság, Szupravezetés, Tórium, Texas, Titán (elem), Uppsala, Urán, Uránszurokérc, Van der Waals-erők, Vákuum, Vegyület, Vezúv, Világegyetem, Viszkozitás, Volfrám, William Crookes, William Ramsay, William Thomson (matematikus), Wolf–Rayet-csillag, 1800-as évek, 1869, 1870-es évek, 1876, 1888, 1890, 1894, 1896, 1904, 1998, 2009. Bővíteni index (61 több) »
Abszolút nulla fok
Az abszolút nulla fok 0 K (−273,15 °C) Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük.
Új!!: Hélium és Abszolút nulla fok · Többet látni »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Hélium és Alfa-részecske · Többet látni »
Amarillo
Amarillo város az Amerikai Egyesült Államokban.
Új!!: Hélium és Amarillo · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Hélium és Anglia · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Hélium és Argon · Többet látni »
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Új!!: Hélium és Atomfizika · Többet látni »
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Új!!: Hélium és Atomtömeg · Többet látni »
Bath (Somerset)
Bath (Bath Spa), Anglia délnyugati részén található, gyógyfürdőiről nevezetes város, 159 kilométerre nyugatra London központjától és 21 kilométerre délkeletre Bristoltól.
Új!!: Hélium és Bath (Somerset) · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Hélium és Bór · Többet látni »
Cirkónium
A cirkónium az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Hélium és Cirkónium · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Hélium és Csillag · Többet látni »
Csillagászok listája
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember, vagy annak amatőr művelője.
Új!!: Hélium és Csillagászok listája · Többet látni »
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Új!!: Hélium és Diffúzió · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Hélium és Egyesült Királyság · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Hélium és Ernest Rutherford · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Hélium és Földgáz · Többet látni »
Fekete-erdő
A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.
Új!!: Hélium és Fekete-erdő · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Hélium és Fluor · Többet látni »
Forrás (átalakulás)
A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé.
Új!!: Hélium és Forrás (átalakulás) · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Hélium és Forráspont · Többet látni »
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Új!!: Hélium és Foszfor · Többet látni »
Francia Akadémia
Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.
Új!!: Hélium és Francia Akadémia · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Hélium és Franciaország · Többet látni »
Fraunhofer-féle vonalak
A Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében található sötét vonalak.
Új!!: Hélium és Fraunhofer-féle vonalak · Többet látni »
Germánium
A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben mint 2 és 4 vegyértékű pozitív ion szerepel.
Új!!: Hélium és Germánium · Többet látni »
Guntúr
Guntúr (telugu: గుంటూరు, angol: Guntur) város Indiában, Ándhra Prades államban.
Új!!: Hélium és Guntúr · Többet látni »
Hattyú csillagkép
A Hattyú csillagkép ábrázolása i.sz. 830-840-ből ismeretlen szerző műve A ’’Hattyú’’ és a ’’Lant’’ A Cygnus szócikk ide van irányítva.
Új!!: Hélium és Hattyú csillagkép · Többet látni »
Hélium-hidrid-ion
A hélium-hidrid-ion, más néven hidrohélium kation a legegyszerűbb heteronukleáris ion, hélium és proton (hidrogénion) gázfázisban történő egyesülésével keletkezik, képlete HeH+.
Új!!: Hélium és Hélium-hidrid-ion · Többet látni »
Heike Kamerlingh Onnes
Heike Kamerlingh Onnes (Groningen, Hollandia, 1853. szeptember 21. – Leiden, Hollandia, 1926. február 21.) holland Nobel-díjas fizikus, az alacsony hőmérsékletű technikák kutatója, a szupravezetés felfedezője.
Új!!: Hélium és Heike Kamerlingh Onnes · Többet látni »
Helium Monument időkapszulák
jobbra A Helium Monument időkapszulák a texasi Amarillóban, egy 18 méter magas acélépítmény belsejében találhatók.
Új!!: Hélium és Helium Monument időkapszulák · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Hélium és Hidrogén · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Hélium és Himalája · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Hélium és Hullámhossz · Többet látni »
Időkapszula
A Helium Monument időkapszulák, a négy oszlopban egy-egy időkapszula található. Az időkapszula egy olyan tartály, amelyben régi idők tárgyai találhatók, vagy információ régebbi időkből.
Új!!: Hélium és Időkapszula · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Hélium és Jód · Többet látni »
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Új!!: Hélium és Joseph von Fraunhofer · Többet látni »
Kálium-hidroxid
A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH.
Új!!: Hélium és Kálium-hidroxid · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Hélium és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Hélium és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Új!!: Hélium és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Hélium és Kén · Többet látni »
Kénsav
A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.
Új!!: Hélium és Kénsav · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Hélium és Kovalens kötés · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Hélium és Kozmológia · Többet látni »
Lant csillagkép
A Lant csillagkép a Mercatorban A Lant csillagkép A Lant (latin: Lyra, görög λύρα)) egy csillagkép. Egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász felsorolt, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió is elismer. Legfényesebb csillaga az α Lyrae - Vega, az égbolt egyik legfényesebb csillaga. A Líra csillagkép az északi féltekén tavasztól őszig látható, míg a déli féltekéről csak a téli hónapokban, az égbolt alján látható.
Új!!: Hélium és Lant csillagkép · Többet látni »
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Új!!: Hélium és Láva · Többet látni »
Léggömb
Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött, rugalmas falú tartály.
Új!!: Hélium és Léggömb · Többet látni »
Léghajó
A Montgolfier testvérek hőlégballonja és műszaki adatai (1786-os ábrázolás) Kártyagyűjtemény a léghajózás hőskorából Katonai léghajóbemutató (1896) A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.
Új!!: Hélium és Léghajó · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Hélium és Légkör · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Hélium és Lítium · Többet látni »
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Új!!: Hélium és Lotaringia · Többet látni »
Mágneses magrezonancia
Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli.
Új!!: Hélium és Mágneses magrezonancia · Többet látni »
Mágnesesrezonancia-képalkotás
I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás.
Új!!: Hélium és Mágnesesrezonancia-képalkotás · Többet látni »
Meteorológia
Műholdkép az Emily hurrikánról (2005) július 11-én A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág.
Új!!: Hélium és Meteorológia · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Hélium és Nap · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Hélium és Napfogyatkozás · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Hélium és Nátrium · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Hélium és Nemesgázok · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Hélium és Nitrogén · Többet látni »
Nitrogén-oxid
A kémiában a nitrogén-oxid a nitrogénből és oxigénből álló biner vegyületek gyüjtőneve.
Új!!: Hélium és Nitrogén-oxid · Többet látni »
Norman Lockyer
1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.
Új!!: Hélium és Norman Lockyer · Többet látni »
Normálállapot
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabványos nyomás és hőmérséklet.
Új!!: Hélium és Normálállapot · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Hélium és Norvégia · Többet látni »
Október 19.
Névnapok: Nándor + Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.
Új!!: Hélium és Október 19. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Hélium és Olaszország · Többet látni »
Orion csillagkép
Órión, a vadász Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton.
Új!!: Hélium és Orion csillagkép · Többet látni »
Orion-köd
Az Orion-köd Az Orion-köd (M42, NGC 1976) két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva.
Új!!: Hélium és Orion-köd · Többet látni »
Pekár Dezső
Pekár Dezső (Arad, 1873. november 17. – Budapest, 1953. július 3.) geofizikus, Eötvös Loránd torziós ingájának továbbfejlesztője, Pekár Károly (1869–1911) filozófus és Pekár Mihály (1871–1942) orvos testvére.
Új!!: Hélium és Pekár Dezső · Többet látni »
Pietro Angelo Secchi
Pietro Angelo Secchi, SJ, (Reggio, 1818. június 29. – Róma, 1878. február 26.) olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes.
Új!!: Hélium és Pietro Angelo Secchi · Többet látni »
Pireneusok
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.
Új!!: Hélium és Pireneusok · Többet látni »
Pjotr Leonyidovics Kapica
Pjotr Leonyidovics Kapica (oroszul: Пётр Леонидович Капица; 1894. július 8. – 1984. április 8.) szovjet mérnök, atomfizikus, akadémikus.
Új!!: Hélium és Pjotr Leonyidovics Kapica · Többet látni »
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Új!!: Hélium és Részecskegyorsító · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Hélium és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Rigel
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali.
Új!!: Hélium és Rigel · Többet látni »
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Új!!: Hélium és Royal Society · Többet látni »
Spektrohelioszkóp
A spektrohelioszkóp egy szoláris spektroszkóp és egy normál teleszkóp funkcionális társításából képzett speciális pásztázó teleszkóp.
Új!!: Hélium és Spektrohelioszkóp · Többet látni »
Svédek
A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.
Új!!: Hélium és Svédek · Többet látni »
Szélcsatorna
Szélcsatorna vázlata1 – terelőbordák2 – fúvóka3 – kisminta-tartó keret4 – ventilátor5 – légvisszaforgató csatorna A szélcsatorna kísérleti berendezés, melyet elsősorban testek körül áramló közeg hatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki.
Új!!: Hélium és Szélcsatorna · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Hélium és Színkép · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Hélium és Színképelemzés · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Hélium és Szilícium · Többet látni »
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Új!!: Hélium és Szuperfolyékonyság · Többet látni »
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Új!!: Hélium és Szupravezetés · Többet látni »
Tórium
A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Hélium és Tórium · Többet látni »
Texas
Texas (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Hélium és Texas · Többet látni »
Titán (elem)
A titán a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Hélium és Titán (elem) · Többet látni »
Uppsala
Uppsala (régebben Upsala) (ejtsd: üppszaala, IPA) Uppsala megye székhelye, és lakosával Svédország negyedik legnagyobb városa Stockholm, Göteborg és Malmö után.
Új!!: Hélium és Uppsala · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Hélium és Urán · Többet látni »
Uránszurokérc
Uránszurokérc más néven az uraninit ásvány, az urán-dioxid (UO2) és az urán-trioxid (UO3) 1:2 arányú sztöchiometrikus keveréke, képletét meg szokták adni U3O8 alakban is.
Új!!: Hélium és Uránszurokérc · Többet látni »
Van der Waals-erők
Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Új!!: Hélium és Van der Waals-erők · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Hélium és Vákuum · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Hélium és Vegyület · Többet látni »
Vezúv
A Vezúv látképe (előtérben a nápolyi Castel dell'Ovo) A Vezúv Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el.
Új!!: Hélium és Vezúv · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Hélium és Világegyetem · Többet látni »
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Új!!: Hélium és Viszkozitás · Többet látni »
Volfrám
A volfrám fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Hélium és Volfrám · Többet látni »
William Crookes
William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.
Új!!: Hélium és William Crookes · Többet látni »
William Ramsay
Sir William Ramsay (Glasgow, 1852. október 2. – High Wycombe, 1916. július 23.) skót kémikus.
Új!!: Hélium és William Ramsay · Többet látni »
William Thomson (matematikus)
Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson) (Belfast, 1824. június 26. – Netherhall, Skócia, 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.
Új!!: Hélium és William Thomson (matematikus) · Többet látni »
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19. században, 1867-ben.
Új!!: Hélium és Wolf–Rayet-csillag · Többet látni »
1800-as évek
Kategória:1800-as évek *180 180.
Új!!: Hélium és 1800-as évek · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1869 · Többet látni »
1870-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1870-es évek · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1876 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1888 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1890 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1894 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1896 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1904 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Hélium és 1998 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Hélium és 2009 · Többet látni »
