Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Bakács István, Bars és Hont k.e.e. vármegye, Bars vármegye, Bán (méltóság), Bát, Berkó József, Borovszky Samu, Csehszlovákia, Danis Ferenc, Első bécsi döntés, Esztergom, Esztergom vármegye, Felvidék, Gömör és Kis-Hont vármegye, Gömör vármegye, Hetényi Rezső, Hont-Pázmány nemzetség, Hontpázmány nemzetség, Ipoly, Ipolynyék, Ipolyság, Káptalan, Kőrösy József, Kniezsa István, Korpona (Szlovákia), Korponai járás, Krupec István, Magyar Királyság, Magyar Országos Levéltár, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Nagymaros, Németek, Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, Nógrád vármegye, Nógrád-Hont vármegye, Oszmán Birodalom, Pest megye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Pongrácz Lajos (író), Rendezett tanácsú város, Rimaszombat, Selmecbánya, Szörényi bánság, Szlovákia, Szlovákok, Szob, Szobi járás, Vámosmikola, ..., Vámosmikolai járás, Zólyom vármegye, 11. század, 1156, 1300-as évek, 1552, 1685, 1802, 1896, 1920, 1923, 1928, 1945, 1950. Bővíteni index (14 több) »
Bakács István
Bakács István János (Budapest, 1908. január 31. – Budapest, 1991. február 15.) magyar történész, levéltáros.
Új!!: Hont vármegye és Bakács István · Többet látni »
Bars és Hont k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bars vármegye déli része és Hont vármegye majdnem teljes elszakított területe újra magyar uralom alá került.
Új!!: Hont vármegye és Bars és Hont k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Hont vármegye és Bars vármegye · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Hont vármegye és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bát
Báti evangélikus templom Bát (korábban Asszonyvásár) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Hont vármegye és Bát · Többet látni »
Berkó József
Berkó József (Balassagyarmat, 1807 – 1857) orvos.
Új!!: Hont vármegye és Berkó József · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Hont vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Hont vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Danis Ferenc
Danis Ferenc (Egeg, 1931. január 16. – Ipolyság, 2022. július 22.) szlovákiai magyar tanár, agrármérnök, helytörténész.
Új!!: Hont vármegye és Danis Ferenc · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Hont vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Hont vármegye és Esztergom · Többet látni »
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Hont vármegye és Esztergom vármegye · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Hont vármegye és Felvidék · Többet látni »
Gömör és Kis-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gömör és Kishont vármegye.
Új!!: Hont vármegye és Gömör és Kis-Hont vármegye · Többet látni »
Gömör vármegye
Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.
Új!!: Hont vármegye és Gömör vármegye · Többet látni »
Hetényi Rezső
Hetényi Rezső, korábban Hesz (Érsekvadkert, 1899. február 11. – Budapest, 1970. november 8.) politikus, Bars és Hont k.e.e. vármegye alispánja, kultúraszervező.
Új!!: Hont vármegye és Hetényi Rezső · Többet látni »
Hont-Pázmány nemzetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hontpázmány nemzetség.
Új!!: Hont vármegye és Hont-Pázmány nemzetség · Többet látni »
Hontpázmány nemzetség
Képes krónikábanEmese álma: A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index705.html A Hont-Pázmány nemzetség címere A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.
Új!!: Hont vármegye és Hontpázmány nemzetség · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Hont vármegye és Ipoly · Többet látni »
Ipolynyék
Ipolynyék község, egykor járási székhely Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Új!!: Hont vármegye és Ipolynyék · Többet látni »
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Hont vármegye és Ipolyság · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Hont vármegye és Káptalan · Többet látni »
Kőrösy József
Szántói Kőrösy József (1869-ig Hajduska József) (Pest, 1844. április 20. – Budapest, Terézváros, 1906. június 23.) statisztikus, higiénikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Hont vármegye és Kőrösy József · Többet látni »
Kniezsa István
Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.
Új!!: Hont vármegye és Kniezsa István · Többet látni »
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Új!!: Hont vármegye és Korpona (Szlovákia) · Többet látni »
Korponai járás
A Korponai járás A Korponai járás (Okres Krupina) Szlovákia Besztercebányai kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Hont vármegye és Korponai járás · Többet látni »
Krupec István
Krupec István, névváltozat: Krupecz (Felsőrakonca, Hont vármegye, 1858. január 27. – Hontudvarnok, 1926. június 3.) evangélikus lelkész.
Új!!: Hont vármegye és Krupec István · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Hont vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Országos Levéltár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Új!!: Hont vármegye és Magyar Országos Levéltár · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hont vármegye és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Hont vármegye és Második világháború · Többet látni »
Nagymaros
Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Hont vármegye és Nagymaros · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Hont vármegye és Németek · Többet látni »
Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
Az 1923-as megyerendezés előtt: ''Nógrád vm.'' kék, ''Hont vm.'' zöld színnel jelölve Vármegyék, járások és városok 1936-ban: ''Nógrád és Hont k.e.e. vm.'' lila színnel jelölve Magyarország 1941 és 1944 között Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Nógrád vármegye és Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének az összevonásával jött létre az 1923.
Új!!: Hont vármegye és Nógrád és Hont k.e.e. vármegye · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Hont vármegye és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nógrád-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád és Hont k.e.e. vármegye.
Új!!: Hont vármegye és Nógrád-Hont vármegye · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Hont vármegye és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: Hont vármegye és Pest megye · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Pongrácz Lajos (író)
Szentmiklósi és óvári Pongrácz Lajos (Felsőtúr, Hont vármegye, 1815. február 14. – Budapest, 1899. augusztus 10.) író, útleíró, költő, tüzérőrnagy, császári és királyi kamarás, Hont vármegye alispánja.
Új!!: Hont vármegye és Pongrácz Lajos (író) · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Hont vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Új!!: Hont vármegye és Rimaszombat · Többet látni »
Selmecbánya
Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
Új!!: Hont vármegye és Selmecbánya · Többet látni »
Szörényi bánság
A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.
Új!!: Hont vármegye és Szörényi bánság · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Hont vármegye és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Hont vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Szob
Szob város Pest vármegyében, a Szobi járás központja.
Új!!: Hont vármegye és Szob · Többet látni »
Szobi járás
A Szobi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Hont vármegye és Szobi járás · Többet látni »
Vámosmikola
Vámosmikola község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Hont vármegye és Vámosmikola · Többet látni »
Vámosmikolai járás
A Vámosmikolai járás 1907 és 1923 között Hont vármegyéhez, majd 1932-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Vámosmikola volt.
Új!!: Hont vármegye és Vámosmikolai járás · Többet látni »
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Hont vármegye és Zólyom vármegye · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Hont vármegye és 11. század · Többet látni »
1156
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1156 · Többet látni »
1300-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1300-as évek · Többet látni »
1552
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1552 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1685 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1802 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1896 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1920 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1923 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1928 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Hont vármegye és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Hont vármegye és 1950 · Többet látni »
