Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Érzelem, Dallam, Főmondat, Főnév, Francia nyelv, Frekvencia, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Hangsúly (nyelvtan), Hangszín, Hangtan, Határozó, Jelző, Kérdés, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Közmondás, Kopula, Megnyilatkozás (nyelvészet), Mellékmondat, Mondat (nyelvészet), Mondattan, Nyelv, Nyelvészet, Pragmatika, Prozódia (nyelvészet), Rag, Szó, Szókincs, Szószerkezet, Szótag, Szupraszegmentális tényezők, Tárgy (nyelvészet), Tónus (nyelvészet), Tempó, Topik és predikátum, Vessző (írásjel), Zárójel, Zene.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Hanglejtés és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Hanglejtés és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Hanglejtés és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Érzelem
Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.
Új!!: Hanglejtés és Érzelem · Többet látni »
Dallam
A dallam vagy melódia (gör. μελῳδία, melōidía, „énekel, kántál”) zenei hangok sorozata, amit a hallgató egyetlen egységként érzékel.
Új!!: Hanglejtés és Dallam · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Hanglejtés és Főmondat · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Hanglejtés és Főnév · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Hanglejtés és Francia nyelv · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Hanglejtés és Frekvencia · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Hanglejtés és Grammatika · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Hanglejtés és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Hangsúly (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).
Új!!: Hanglejtés és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »
Hangszín
A hangszín a hangok egy meghatározott osztályának karakterisztikus jellemzője.
Új!!: Hanglejtés és Hangszín · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Hanglejtés és Hangtan · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Hanglejtés és Határozó · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Hanglejtés és Jelző · Többet látni »
Kérdés
Egy kérdés alapvető célja az információszerzés.
Új!!: Hanglejtés és Kérdés · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Hanglejtés és Kötőszó · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Hanglejtés és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Közmondás
Pieter Bruegel: Flamand közmondások c. festménye, 1559 A közmondás (lat.: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki.
Új!!: Hanglejtés és Közmondás · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Hanglejtés és Kopula · Többet látni »
Megnyilatkozás (nyelvészet)
A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).
Új!!: Hanglejtés és Megnyilatkozás (nyelvészet) · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Hanglejtés és Mellékmondat · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Hanglejtés és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Hanglejtés és Mondattan · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Hanglejtés és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Hanglejtés és Nyelvészet · Többet látni »
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Új!!: Hanglejtés és Pragmatika · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Hanglejtés és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Hanglejtés és Rag · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Hanglejtés és Szó · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Hanglejtés és Szókincs · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Hanglejtés és Szószerkezet · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Hanglejtés és Szótag · Többet látni »
Szupraszegmentális tényezők
A szupraszegmentális tényezők, más néven prozódiai elemek a hangzás színesítésére és a mondanivalónk értelmezésére szolgálnak.
Új!!: Hanglejtés és Szupraszegmentális tényezők · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Hanglejtés és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tónus (nyelvészet)
A kínai nyelv tónusai. Sorrendben: normál (ā), emelkedő (á), eső-emelkedő (ǎ), eső (à) A harmadik tónus alakja 1., 2. és 4. tónus előtt (másik 3. tónus előtt 2. tónusúnak hangzik) – ez egyben a szandhi példája is A tonalitás (más néven szóhanglejtés vagy zenei hangsúly) azt a sajátosságot jelenti, hogy egy-egy szótag kiejtésének hangmagassága, illetve annak változása jelentésmegkülönböztető szereppel bír.
Új!!: Hanglejtés és Tónus (nyelvészet) · Többet látni »
Tempó
A tempó egy zenemű előadásmódjának egyik fontos tulajdonsága, a hangok ritmikus értékének abszolút időtartamaként is meghatározható.
Új!!: Hanglejtés és Tempó · Többet látni »
Topik és predikátum
A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.
Új!!: Hanglejtés és Topik és predikátum · Többet látni »
Vessző (írásjel)
A vessző az írásjelek egyike, (a szóköz mellett) az elkülönítés legelterjedtebb eszköze.
Új!!: Hanglejtés és Vessző (írásjel) · Többet látni »
Zárójel
A zárójel páros írásjel; elsősorban a kevésbé fontosnak tartott, illetve a főszövegtől más okból elkülönített, közbevetésszerű szövegrészek elkülönítésére szolgál.
Új!!: Hanglejtés és Zárójel · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: Hanglejtés és Zene · Többet látni »
