Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Bihar vármegye, Bocskai István, Bocskaikert, Debrecen, Erdélyi fejedelem, Fényes Elek, Hajdú vármegye, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúk, Hajdúnánás, Hajdúság, Hajdúszoboszló, Hajdúváros, Hajdúvid, Harmincad, I. Mátyás magyar király, Járás, Község, Községi bíró, Kisközség, Kogutowicz Manó, Magyarország, Mezőváros, Nagykálló, Nagyközség (polgári korszak), Nemesség, Országgyűlés, Pallosjog, Polgár (település), Polgármester, Pród, Puszta (település), Rendezett tanácsú város, Sima, Szabolcs vármegye, Törvényhatóság, Tiszántúl, Varjas, Vámospércs, Vármegye, 1876-os megyerendezés.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: Hajdú kerület és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Hajdú kerület és Bihar vármegye · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Hajdú kerület és Bocskai István · Többet látni »
Bocskaikert
Bocskaikert község Hajdú-Bihar vármegye Hajdúhadházi járásában.
Új!!: Hajdú kerület és Bocskaikert · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Hajdú kerület és Debrecen · Többet látni »
Erdélyi fejedelem
Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.
Új!!: Hajdú kerület és Erdélyi fejedelem · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Hajdú kerület és Fényes Elek · Többet látni »
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdú vármegye · Többet látni »
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúböszörmény · Többet látni »
Hajdúdorog
Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúdorog · Többet látni »
Hajdúhadház
Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járás központja.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúhadház · Többet látni »
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúk · Többet látni »
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúnánás · Többet látni »
Hajdúság
A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúság · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Hajdúváros
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúváros · Többet látni »
Hajdúvid
Hajdúvid Hajdúböszörményhez tartozó, egykor (1978-ig) önálló település Hajdú-Bihar vármegye északi részén.
Új!!: Hajdú kerület és Hajdúvid · Többet látni »
Harmincad
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincadvám.
Új!!: Hajdú kerület és Harmincad · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Hajdú kerület és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Hajdú kerület és Járás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Hajdú kerület és Község · Többet látni »
Községi bíró
A községi bíró a kis- és nagyközségek első tisztviselője, a községi elöljáróság feje, a községi képviselő-testület elnöke volt Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Hajdú kerület és Községi bíró · Többet látni »
Kisközség
A kisközség a községek egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1871–1950 között.
Új!!: Hajdú kerület és Kisközség · Többet látni »
Kogutowicz Manó
Kogutowicz Manó, eredeti nevén Emanuel Thomas Kogutovicz (Seelowitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 22.) térképész, a magyarországi kiadói kartográfia megalapítója.
Új!!: Hajdú kerület és Kogutowicz Manó · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hajdú kerület és Magyarország · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Hajdú kerület és Mezőváros · Többet látni »
Nagykálló
Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.
Új!!: Hajdú kerület és Nagykálló · Többet látni »
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Új!!: Hajdú kerület és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Hajdú kerület és Nemesség · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Hajdú kerület és Országgyűlés · Többet látni »
Pallosjog
A pallosjog (más néven szabad ispánság) az uralkodótól nyert, ám tőle függetlenül gyakorolható bírói hatalom volt halálbüntetés kiszabására és foganatosítására.
Új!!: Hajdú kerület és Pallosjog · Többet látni »
Polgár (település)
Polgár város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban, a Polgári kistérség székhelye.
Új!!: Hajdú kerület és Polgár (település) · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Hajdú kerület és Polgármester · Többet látni »
Pród
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajdúböszörmény.
Új!!: Hajdú kerület és Pród · Többet látni »
Puszta (település)
A somogyvámosi pusztatemplom egy pusztává lett település utolsó emléke A puszta - néprajzi, történelmi értelemben - különböző okok miatt elnéptelenedett település, vagy településrész, melyek nevében szerepelt a puszta szó.
Új!!: Hajdú kerület és Puszta (település) · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Hajdú kerület és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Sima
Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Új!!: Hajdú kerület és Sima · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Hajdú kerület és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Hajdú kerület és Törvényhatóság · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Hajdú kerület és Tiszántúl · Többet látni »
Varjas
Varjas egy régi térképen Varjas település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Hajdú kerület és Varjas · Többet látni »
Vámospércs
Vámospércs város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Hajdú kerület és Vámospércs · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Hajdú kerület és Vármegye · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Hajdú kerület és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
