Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gáz

Index Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

45 kapcsolatok: Alkímia, Amedeo Avogadro, Amszterdam, Anyagmennyiség, Argon, Benzin, Boyle–Mariotte-törvény, Diffúzió, Erő, Extenzív mennyiség, Flamandok, Fluidum, Fluor, Folyadék, Gőz, Halmazállapot, Halogének, Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hollandia, Ideális gáz, Jacques Charles, Joseph Louis Gay-Lussac, Káoszelmélet, Köd, Klór, Kripton, Maxwell–Boltzmann-eloszlás, Mól, Molekula, Mozgási energia, Nemesgázok, Neon, Nitrogén, Nyomás, Oxigén, Paracelsus, Plazma, Radon, Robert Boyle, Térfogat, Veszprémi Tamás, Viszkozitás, Xenon.

Alkímia

Pieter Bruegel: ''Az alkimista'' (1558) Philipp Galle metszeteként Az alkímia a természetfilozófia ősi ága, egy tradicionális tudomány, amely az okok és okozatok józanul felfogott rendjére épül.

Új!!: Gáz és Alkímia · Többet látni »

Amedeo Avogadro

Amedeo Avogadro, gróf (Torino, 1776. augusztus 9. – Torino, 1856. július 9.) olasz fizikus, kémikus.

Új!!: Gáz és Amedeo Avogadro · Többet látni »

Amszterdam

Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.

Új!!: Gáz és Amszterdam · Többet látni »

Anyagmennyiség

Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.

Új!!: Gáz és Anyagmennyiség · Többet látni »

Argon

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Új!!: Gáz és Argon · Többet látni »

Benzin

Benzin befőttesüvegben A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék.

Új!!: Gáz és Benzin · Többet látni »

Boyle–Mariotte-törvény

Robert Boyle (1627-1691) Edme Mariotte (1620-1684) A Boyle–Mariotte-törvény egyike a tökéletes (ideális) gázokra vonatkozó gáztörvényeknek.

Új!!: Gáz és Boyle–Mariotte-törvény · Többet látni »

Diffúzió

Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.

Új!!: Gáz és Diffúzió · Többet látni »

Erő

A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.

Új!!: Gáz és Erő · Többet látni »

Extenzív mennyiség

Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami kémiai jelenségek esetén az alkotó részecskék számával arányos – függ.

Új!!: Gáz és Extenzív mennyiség · Többet látni »

Flamandok

244x244px A flamandok (hollandul: Vlamingen) Belgium északi részén, Flandriában honos etnikai csoport, akik a flamand nyelvet beszélik.

Új!!: Gáz és Flamandok · Többet látni »

Fluidum

A fluidum latin eredetű szó.

Új!!: Gáz és Fluidum · Többet látni »

Fluor

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Gáz és Fluor · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Új!!: Gáz és Folyadék · Többet látni »

Gőz

1.

Új!!: Gáz és Gőz · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Gáz és Halmazállapot · Többet látni »

Halogének

A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.

Új!!: Gáz és Halogének · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Gáz és Hélium · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Gáz és Hőmérséklet · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Gáz és Hidrogén · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Gáz és Hollandia · Többet látni »

Ideális gáz

Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.

Új!!: Gáz és Ideális gáz · Többet látni »

Jacques Charles

Jacques Charles (IPA), teljes nevén Jacques Alexandre César Charles, (Franciaország, Beaugency, 1746. november 12.–Párizs, 1823. április 7.) francia matematikus, fizikus, feltaláló.

Új!!: Gáz és Jacques Charles · Többet látni »

Joseph Louis Gay-Lussac

260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.

Új!!: Gáz és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »

Káoszelmélet

A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.

Új!!: Gáz és Káoszelmélet · Többet látni »

Köd

Gyöngyös felett Budapest VIII. kerületében Ködfelhő alatt a csehországi Óriáshegységben A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája.

Új!!: Gáz és Köd · Többet látni »

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Gáz és Klór · Többet látni »

Kripton

A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme.

Új!!: Gáz és Kripton · Többet látni »

Maxwell–Boltzmann-eloszlás

A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.

Új!!: Gáz és Maxwell–Boltzmann-eloszlás · Többet látni »

Mól

A mól az anyagmennyiség mértékegysége, egyike az SI-alapegységeknek.

Új!!: Gáz és Mól · Többet látni »

Molekula

Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Gáz és Molekula · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: Gáz és Mozgási energia · Többet látni »

Nemesgázok

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.

Új!!: Gáz és Nemesgázok · Többet látni »

Neon

A neon kémiai elem, nemesgáz.

Új!!: Gáz és Neon · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Gáz és Nitrogén · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Gáz és Nyomás · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Gáz és Oxigén · Többet látni »

Paracelsus

Paracelsus (született Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim) (Einsiedeln, Schwyz, 1493 körül – Salzburg, 1541. szeptember 24.) svájci orvos, asztrológus, laikus teológus, alkimista, ezoterikus bölcselő, természettudós, polihisztor.

Új!!: Gáz és Paracelsus · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Új!!: Gáz és Plazma · Többet látni »

Radon

A radon a periódusos rendszer 86.

Új!!: Gáz és Radon · Többet látni »

Robert Boyle

Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25. – London, 1691. december 31.) angol-ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára.

Új!!: Gáz és Robert Boyle · Többet látni »

Térfogat

A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.

Új!!: Gáz és Térfogat · Többet látni »

Veszprémi Tamás

Veszprémi Tamás (Budapest, 1947–) kémikus.

Új!!: Gáz és Veszprémi Tamás · Többet látni »

Viszkozitás

Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.

Új!!: Gáz és Viszkozitás · Többet látni »

Xenon

A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.

Új!!: Gáz és Xenon · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »