Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
95 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend középkeresztje, A magyar labdarúgó-válogatott 1953. november 25-i mérkőzése, A Nemzet Sportolója, Albán labdarúgó-válogatott, Andrássy út 60, Angol–magyar labdarúgó-mérkőzés (1953), Aranycsapat, Aranylabda, Államvédelmi Hatóság, Bagoly Bertalan, Budapest, Budapest díszpolgára, Budapest Honvéd FC, Budapest XI. kerülete, Budapesti Honvéd, Dorog, Dorogi Bányász, Dorogi FC, FC Tatabánya, Február 4., Ferencvárosi TC (labdarúgás), FIFA, FTC, Gamma FC, Győri ETO FC, Holland labdarúgó-válogatott, Június 13., Június 15., Jugoszláv labdarúgó-válogatott, Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület, Kuvait, Labdarúgás, Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon, Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon, Labdarúgó-Balkán-bajnokság, Labdarúgó-világbajnokság, Labdarúgókapus, Magyar Demokrata Fórum, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgóbajnokok listája, Magyar labdarúgókupa, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Szabadságért díj, Magyarok, Magyarország, MÁV 1047 sorozat, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Március 25., Német labdarúgó-válogatott, ..., Nemzeti Sport, November 25., Olimpiai játékok, Pfluger Dezső, Prima Primissima díj, Salgótarján, Salgótarjáni BTC, Sheffield United FC, Szent István-díj, Tatabánya, Tüdőgyulladás, 1926, 1940, 1943, 1945, 1946, 1947, 1947-es Balkán-bajnokság, 1948, 1948–1953-as Európa-kupa, 1949, 1950, 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1952, 1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1952. évi nyári olimpiai játékok, 1953-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1954, 1954-es labdarúgó-világbajnokság, 1954-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1956-os forradalom, 1958, 1958-as labdarúgó-világbajnokság, 1962, 1962-es labdarúgó-világbajnokság, 1963, 1964, 1990, 1990-es magyarországi országgyűlési választás, 1995, 2008, 2011, 2014, 2018. Bővíteni index (45 több) »
A Magyar Érdemrend középkeresztje
A Magyar Érdemrend középkeresztje a magyar állam által adományozható egyik kitüntetés, a Magyar Érdemrend 3.
Új!!: Grosics Gyula és A Magyar Érdemrend középkeresztje · Többet látni »
A magyar labdarúgó-válogatott 1953. november 25-i mérkőzése
6: 3 volt az eredménye annak a legendás labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet a magyar futballválogatott vívott 1953-ban a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgócsapattal, és amelyen a magyarok legyőzték a kontinentális európai csapat ellen hazai pályán 90 éve veretlen Angliát.
Új!!: Grosics Gyula és A magyar labdarúgó-válogatott 1953. november 25-i mérkőzése · Többet látni »
A Nemzet Sportolója
A Nemzet Sportolója kitüntető cím Magyarországon.
Új!!: Grosics Gyula és A Nemzet Sportolója · Többet látni »
Albán labdarúgó-válogatott
Albán labdarúgó-válogatott (2016) Az albán labdarúgó-válogatott Albánia nemzeti csapata, amelyet az Albán labdarúgó-szövetség (Albánul: Federata Shqiptare e Futbollit) irányít.
Új!!: Grosics Gyula és Albán labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Andrássy út 60
#ÁTIRÁNYÍTÁS Terror Háza Múzeum.
Új!!: Grosics Gyula és Andrássy út 60 · Többet látni »
Angol–magyar labdarúgó-mérkőzés (1953)
#ÁTIRÁNYÍTÁS A magyar labdarúgó-válogatott 1953. november 25-i mérkőzése.
Új!!: Grosics Gyula és Angol–magyar labdarúgó-mérkőzés (1953) · Többet látni »
Aranycsapat
Budai II. László Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve.
Új!!: Grosics Gyula és Aranycsapat · Többet látni »
Aranylabda
Luís Figo 2000 Andrij Sevcsenko 2004 A Ballon d’Or, vagyis az Aranylabda az európai labdarúgás egyéni trófeája, melyet a legjobb teljesítményt nyújtó labdarúgó kaphat meg.
Új!!: Grosics Gyula és Aranylabda · Többet látni »
Államvédelmi Hatóság
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a magyarországi kommunista pártállami diktatúra részben titkosan tevékenykedő államvédelmi szervezete volt 1948 és 1956 között.
Új!!: Grosics Gyula és Államvédelmi Hatóság · Többet látni »
Bagoly Bertalan
Bagoly Bertalan (1923 – ?) magyar labdarúgó.
Új!!: Grosics Gyula és Bagoly Bertalan · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Grosics Gyula és Budapest · Többet látni »
Budapest díszpolgára
A Budapest díszpolgára kitüntető címet Budapest Főváros Közgyűlése adja 1991 óta.
Új!!: Grosics Gyula és Budapest díszpolgára · Többet látni »
Budapest Honvéd FC
A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből.
Új!!: Grosics Gyula és Budapest Honvéd FC · Többet látni »
Budapest XI. kerülete
Budapest XI.
Új!!: Grosics Gyula és Budapest XI. kerülete · Többet látni »
Budapesti Honvéd
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapest Honvéd FC.
Új!!: Grosics Gyula és Budapesti Honvéd · Többet látni »
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Új!!: Grosics Gyula és Dorog · Többet látni »
Dorogi Bányász
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dorogi FC.
Új!!: Grosics Gyula és Dorogi Bányász · Többet látni »
Dorogi FC
A Dorogi FC Dorog város labdarúgó-egyesülete, jelenleg az NB III Északnyugati csoportjában szerepel.
Új!!: Grosics Gyula és Dorogi FC · Többet látni »
FC Tatabánya
A TFC (korábban Tatabányai Bányász, Tatabányai Bányász Sport Club (TBSC), Lombard FC Tatabánya (LFC Tatabánya), Tatabánya FC egy magyar labdarúgócsapat, székhelye Tatabánya.
Új!!: Grosics Gyula és FC Tatabánya · Többet látni »
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Új!!: Grosics Gyula és Február 4. · Többet látni »
Ferencvárosi TC (labdarúgás)
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.
Új!!: Grosics Gyula és Ferencvárosi TC (labdarúgás) · Többet látni »
FIFA
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetközi Labdarúgó-szövetség.
Új!!: Grosics Gyula és FIFA · Többet látni »
FTC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ferencvárosi TC (egyértelműsítő lap).
Új!!: Grosics Gyula és FTC · Többet látni »
Gamma FC
A Gamma FC, egykori labdarúgó-egyesület, melyet 1929-ben alapítottak Gammagyár néven Dél-Budán.
Új!!: Grosics Gyula és Gamma FC · Többet látni »
Győri ETO FC
Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött.
Új!!: Grosics Gyula és Győri ETO FC · Többet látni »
Holland labdarúgó-válogatott
A holland labdarúgó-válogatott Hollandia nemzeti csapata, amelyet a Holland Királyi Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Grosics Gyula és Holland labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Június 13.
Névnapok: Anett, Antal + Anetta, Anéta, Anettka, Anna, Antigoné, Anton, Antos, Grácia, Netta, Netti, Tóbiás, Toni, Mica.
Új!!: Grosics Gyula és Június 13. · Többet látni »
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Új!!: Grosics Gyula és Június 15. · Többet látni »
Jugoszláv labdarúgó-válogatott
A Jugoszláv labdarúgó-válogatott a Jugoszláv Királyság (1918–1941, 1929-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), és Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1991) nemzeti csapata volt, amelyet a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (vagy Fudbalski Savez Jugoslavije) irányított.
Új!!: Grosics Gyula és Jugoszláv labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület
Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (ismertebb, gyakran használt nevén Központi Sportiskola, KSI) a hazai utánpótlás-nevelés egyik legismertebb fellegvára.
Új!!: Grosics Gyula és Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület · Többet látni »
Kuvait
Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos.
Új!!: Grosics Gyula és Kuvait · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgás · Többet látni »
Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
A labdarúgás majdnem az összes nyári olimpia programjában szerepelt.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon
A helsinki olimpián vett részt a legnagyobb mezőny az olimpiai férfi labdarúgás történetében.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Labdarúgó-Balkán-bajnokság
A labdarúgó-Balkán-bajnokság, röviden Balkán Kupa, egy nemzetközi szövetségi labdarúgóverseny, amelyet 1929 és 1980 között vívtak a balkáni régió országai.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgó-Balkán-bajnokság · Többet látni »
Labdarúgó-világbajnokság
A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgó-világbajnokság · Többet látni »
Labdarúgókapus
A kapus kivédi a kapura rúgott labdát A kapus egy játékos a labdarúgásban, aki – a mezőnyjátékosokkal ellentétben – mindegyik testrészét használhatja a labda megérintéséhez a saját 16-osán belül.
Új!!: Grosics Gyula és Labdarúgókapus · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgóbajnokok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar labdarúgó-bajnokcsapatok listája.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar labdarúgóbajnokok listája · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyar Olimpiai Bizottság
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar Olimpiai Bizottság · Többet látni »
Magyar Szabadságért díj
A Magyar Szabadságért díj a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díj, amelyet minden évben „olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez”.
Új!!: Grosics Gyula és Magyar Szabadságért díj · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Grosics Gyula és Magyarország · Többet látni »
MÁV 1047 sorozat
#ÁTIRÁNYÍTÁS MÁV 470 sorozat.
Új!!: Grosics Gyula és MÁV 1047 sorozat · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Grosics Gyula és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Új!!: Grosics Gyula és Március 25. · Többet látni »
Német labdarúgó-válogatott
A német labdarúgó-válogatott (németül: Die deutsche Fußballnationalmannschaft) Németország nemzeti csapata, amelyet a Német labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) irányít.
Új!!: Grosics Gyula és Német labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Grosics Gyula és Nemzeti Sport · Többet látni »
November 25.
1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.
Új!!: Grosics Gyula és November 25. · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Grosics Gyula és Olimpiai játékok · Többet látni »
Pfluger Dezső
Pfluger Dezső (Dorog, 1918. december 29. – Dorog, 1981. június 3.) labdarúgó, a Dorogi AC legendás védőjátékosa, 1956-os közéleti személyiség.
Új!!: Grosics Gyula és Pfluger Dezső · Többet látni »
Prima Primissima díj
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
Új!!: Grosics Gyula és Prima Primissima díj · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Grosics Gyula és Salgótarján · Többet látni »
Salgótarjáni BTC
A Salgótarjáni BTC-t 1920-ban alapították Salgótarján legnépszerűbb klubját, akkori nevén Salgótarjáni Bányász Torna Clubot.
Új!!: Grosics Gyula és Salgótarjáni BTC · Többet látni »
Sheffield United FC
A Sheffield United (hivatalos nevén Sheffield United Football Club) Sheffield város egyik labdarúgócsapata (a másik a Sheffield Wednesday FC).
Új!!: Grosics Gyula és Sheffield United FC · Többet látni »
Szent István-díj
A Szent István-díjat 2001-ben alapította Bihari Antal, az esztergomi Körzeti Televízió (KTV) vezetője és ugyanazon évben az első díjátadó az esztergomi bazilikában.
Új!!: Grosics Gyula és Szent István-díj · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Grosics Gyula és Tatabánya · Többet látni »
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Új!!: Grosics Gyula és Tüdőgyulladás · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1926 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1940 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1943 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Grosics Gyula és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1947 · Többet látni »
1947-es Balkán-bajnokság
Az 1947-es Balkán-bajnokság a Balkán-bajnokság történetének kilencedik kiírása volt.
Új!!: Grosics Gyula és 1947-es Balkán-bajnokság · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1948 · Többet látni »
1948–1953-as Európa-kupa
Az 1948–1953-as Európa-kupa az Európa-kupa történetének ötödik kiírása volt.
Új!!: Grosics Gyula és 1948–1953-as Európa-kupa · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1949 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1950 · Többet látni »
1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az MLSZ úgy döntött áttér a naptári év szerinti bajnokságra (tavaszi-őszi), ezért 1950-ben „fél bajnokságot” rendeztek.
Új!!: Grosics Gyula és 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1951-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Grosics Gyula és 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1952 · Többet látni »
1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1952-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Grosics Gyula és 1952-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1952. évi nyári olimpiai játékok
Az 1952.
Új!!: Grosics Gyula és 1952. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1953-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1953-ban 14 csapat küzdött a bajnoki címért ez az ismét új néven (Budapesti Vörös Lobogó) szereplő MTK-nak sikerült, tizenhetedik bajnoki elsőségét szerezte meg.
Új!!: Grosics Gyula és 1953-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1954 · Többet látni »
1954-es labdarúgó-világbajnokság
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság az 5.
Új!!: Grosics Gyula és 1954-es labdarúgó-világbajnokság · Többet látni »
1954-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1954-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Grosics Gyula és 1954-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Grosics Gyula és 1956-os forradalom · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1958 · Többet látni »
1958-as labdarúgó-világbajnokság
Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság volt a 6.
Új!!: Grosics Gyula és 1958-as labdarúgó-világbajnokság · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1962 · Többet látni »
1962-es labdarúgó-világbajnokság
Az 1962-es labdarúgó-világbajnokság a hetedik torna volt a labdarúgó-világbajnokságok történetében, amit 1962.
Új!!: Grosics Gyula és 1962-es labdarúgó-világbajnokság · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1963 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1964 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Grosics Gyula és 1990 · Többet látni »
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.
Új!!: Grosics Gyula és 1990-es magyarországi országgyűlési választás · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Grosics Gyula és 1995 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Grosics Gyula és 2008 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Grosics Gyula és 2011 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Grosics Gyula és 2014 · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Grosics Gyula és 2018 · Többet látni »
