Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Differenciálegyenlet, Divergencia (vektoranalízis), Einstein-egyenletek, Einstein-tenzor, Fénysebesség, Gauss–Osztrohradszkij-tétel, Gravitáció, Gravitációs állandó, Gravitációs hullám, Gravitációs potenciál, Isaac Newton, Kilogramm, Nabla operátor, Newton (mértékegység), Newton törvényei, Pierre-Simon de Laplace, Téridő, Vektor, 19. század.
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: Gravitációs tér és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Divergencia (vektoranalízis)
A divergencia (ahogy a gradiens és a rotáció) a vektoranalízis egyik differenciáloperátora.
Új!!: Gravitációs tér és Divergencia (vektoranalízis) · Többet látni »
Einstein-egyenletek
A Riemann-geometriában a tér metrikáját a metrikus tenzor (g_) határozza meg.
Új!!: Gravitációs tér és Einstein-egyenletek · Többet látni »
Einstein-tenzor
A differenciálgeometriában az Einstein-tenzort (fordított Ricci-tenzornak is hívják) arra használják, hogy alkalmazásával kifejezzék a Riemann-sokaság görbültségét.
Új!!: Gravitációs tér és Einstein-tenzor · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Gravitációs tér és Fénysebesség · Többet látni »
Gauss–Osztrohradszkij-tétel
A Gauss–Osztrohradszkij-tétel (divergenciatétel) segítségével az integrálegyenleteket differenciális alakra hozhatjuk.
Új!!: Gravitációs tér és Gauss–Osztrohradszkij-tétel · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Gravitációs tér és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs állandó
A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.
Új!!: Gravitációs tér és Gravitációs állandó · Többet látni »
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Új!!: Gravitációs tér és Gravitációs hullám · Többet látni »
Gravitációs potenciál
A klasszikus mechanikában egy adott pont gravitációs potenciálja megadja azt a tömegegységre jutó munkát, ami szükséges egy tárgy elmozdításához a gravitációs mezőben a rögzített referenciapontból egy adott pontba.
Új!!: Gravitációs tér és Gravitációs potenciál · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Gravitációs tér és Isaac Newton · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Gravitációs tér és Kilogramm · Többet látni »
Nabla operátor
A nabla operátor (∇) nevét egy föníciai eredetű húros hangszerről kapta.
Új!!: Gravitációs tér és Nabla operátor · Többet látni »
Newton (mértékegység)
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Gravitációs tér és Newton (mértékegység) · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Gravitációs tér és Newton törvényei · Többet látni »
Pierre-Simon de Laplace
Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).
Új!!: Gravitációs tér és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Gravitációs tér és Téridő · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Gravitációs tér és Vektor · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
