Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Alfa-bomlás, Annihiláció, Atommag, Atomtömeg, Barit, Béta-bomlás, Compton-szórás, Diffrakció, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elektronvolt, Fényelektromos jelenség, Foton, Frekvencia, Ionizáló sugárzás, Kristály, Magreakció, Méter, Mutáció, Nobel-díj, Párképződés, Pozitron, Radioaktivitás, Rák (betegség), Röntgensugárzás, Sűrűség, Tömeg, William Henry Bragg, William Lawrence Bragg.
Alfa-bomlás
#ÁTIRÁNYÍTÁS alfa-részecske.
Új!!: Gamma-sugárzás és Alfa-bomlás · Többet látni »
Annihiláció
Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Annihiláció · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Atommag · Többet látni »
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Új!!: Gamma-sugárzás és Atomtömeg · Többet látni »
Barit
Barit A barit (súlypát, bárium-szulfát) báriumtartalmú, rombos kristályrendszerű, a szulfátok baritcsoport ásványegyüttese közé tartozik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Barit · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Gamma-sugárzás és Béta-bomlás · Többet látni »
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Új!!: Gamma-sugárzás és Compton-szórás · Többet látni »
Diffrakció
A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Diffrakció · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Gamma-sugárzás és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Gamma-sugárzás és Elektron · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Gamma-sugárzás és Elektronvolt · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Gamma-sugárzás és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Gamma-sugárzás és Foton · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Gamma-sugárzás és Frekvencia · Többet látni »
Ionizáló sugárzás
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.
Új!!: Gamma-sugárzás és Ionizáló sugárzás · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: Gamma-sugárzás és Kristály · Többet látni »
Magreakció
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk.
Új!!: Gamma-sugárzás és Magreakció · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Gamma-sugárzás és Méter · Többet látni »
Mutáció
A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Mutáció · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Gamma-sugárzás és Nobel-díj · Többet látni »
Párképződés
A párképződés vagy párkeltés az a jelenség, amelynek során az elektromágneses energia anyaggá: elemi részecskévé és antirészecske-párjává (általában egy elektronná és pozitronná) alakul át.
Új!!: Gamma-sugárzás és Párképződés · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Gamma-sugárzás és Pozitron · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Gamma-sugárzás és Radioaktivitás · Többet látni »
Rák (betegség)
CT felvétele A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a biológiai szövetekbe való betörési képesség.
Új!!: Gamma-sugárzás és Rák (betegség) · Többet látni »
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Új!!: Gamma-sugárzás és Röntgensugárzás · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Gamma-sugárzás és Sűrűség · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Gamma-sugárzás és Tömeg · Többet látni »
William Henry Bragg
William Henry Bragg Sir (Westward, Cumberland, 1862. július 2. – London, 1942. március 10.) Nobel-díjas angol fizikus, kémikus.
Új!!: Gamma-sugárzás és William Henry Bragg · Többet látni »
William Lawrence Bragg
William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.
Új!!: Gamma-sugárzás és William Lawrence Bragg · Többet látni »
