Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
111 kapcsolatok: Afrika, Agy, Anyatej, Arab-félsziget, Arisztotelész, Australopithecus, Állatok, Ázsia, Éjimajomfélék, Észak-Amerika, Bonobó, Carl von Linné, Cerkóffélék, Cerkófmajomformák, Család (rendszertan), Csimpánz, Csuklyásmajomfélék, Dél-Amerika, Dezoxiribonukleinsav, Dinoszauruszok, Egérmaki, Egyiptom, Előember, Elevenszülő emlősök, Ember, Emberfélék, Emberszerűek, Emlősök, Eocén, Erdő, Euarchonta, Euarchontoglires, Európa, Eutheria, Evolúció, Faj, Félmajmok, Föld, Földrész, Fülesmakifélék, Fürgemakifélék, Fehérje, Gerinchúrosok, Gibbonfélék, Gorilla, Gyümölcs, Himalája, Hominidák, Homo erectus, Homo sapiens, ..., Indrifélék, Jeti, Kainozoikum, Karcsúmajmok, Karmosmajmok, Karmosmakifélék, Közönséges csimpánz, Keskenyorrú majmok, Koala, Koboldmaki-alkatúak, Koboldmakifélék, Kréta (időszak), Lajhármaki-alkatúak, Lajhármakifélék, Látás, Lemur, Magyarország, Majomalkatúak, Majomember, Makifélék, Méhlepényes emlősök, Méhlepényesek, Megaladapifélék, Miocén, Molekuláris biológia, Nagy-hasadékvölgy, Növények, Nem (rendszertan), Nemi szelekció, Notharctinae, Oligocén, Orangután, Orrtükör nélküliek, Orrtükrösök, Paleocén, Pávián, Pókmajomfélék, Petesejt, Pliocén, Populáció, Proconsul (állatnem), Rovarevők, Rovarok, Rudabánya, Sátánmajomfélék, Szaglás, Szélesorrú majmok, Szem, Tapintás, Törpemakifélék, Ugrómakifélék, Vízimajom-elmélet, Zárvatermők, 1758, 1912, 1916, 1945, 1962, 1970-es évek, 1972, 1990. Bővíteni index (61 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Főemlősök és Afrika · Többet látni »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Főemlősök és Agy · Többet látni »
Anyatej
archivedate.
Új!!: Főemlősök és Anyatej · Többet látni »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: Főemlősök és Arab-félsziget · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Főemlősök és Arisztotelész · Többet látni »
Australopithecus
Az Australopithecina az emberfélék (Hominidae) családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember (Homo) neme alkotja.
Új!!: Főemlősök és Australopithecus · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Főemlősök és Állatok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Főemlősök és Ázsia · Többet látni »
Éjimajomfélék
Az éjimajomfélék (Aotidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, tartozó család, egyetlen nemmel.
Új!!: Főemlősök és Éjimajomfélék · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Főemlősök és Észak-Amerika · Többet látni »
Bonobó
A bonobó (Pan paniscus) az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj.
Új!!: Főemlősök és Bonobó · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Főemlősök és Carl von Linné · Többet látni »
Cerkóffélék
A cerkóffélék (Cercopithecidae) a főemlősök (Primates) orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjének, azon belül a keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportjának egyik családja (a másik két család a gibbonféléké és a emberféléké).
Új!!: Főemlősök és Cerkóffélék · Többet látni »
Cerkófmajomformák
Szavannacerkóf ''(Chlorocebus aethiops)'' Wolf-cerkóf ''(Cercopithecus wolfi)'' Brazza-cerkóf ''(Cercopithecus neglectus)'' Japán makákó nőstény a kölykével ''(Macaca fuscata)'' Oroszlánfejű makákó ''(Macaca silenus)'' Galléros pávián hím ''(Papio hamadryas)'' Dzseládapávián hím ''(Theropithecus gelada)'' Mandrill ''(Mandrillus sphinx)'' A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Főemlősök és Cerkófmajomformák · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Főemlősök és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csimpánz
A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik.
Új!!: Főemlősök és Csimpánz · Többet látni »
Csuklyásmajomfélék
A csuklyásmajomfélék (Cebidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család.
Új!!: Főemlősök és Csuklyásmajomfélék · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Főemlősök és Dél-Amerika · Többet látni »
Dezoxiribonukleinsav
A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.
Új!!: Főemlősök és Dezoxiribonukleinsav · Többet látni »
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Új!!: Főemlősök és Dinoszauruszok · Többet látni »
Egérmaki
Az egérmaki (Microcebus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a törpemakifélék (Cheirogaleidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Főemlősök és Egérmaki · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Főemlősök és Egyiptom · Többet látni »
Előember
Az előember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük.
Új!!: Főemlősök és Előember · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Főemlősök és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Főemlősök és Ember · Többet látni »
Emberfélék
Orangután és gorilla koponyája Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a csimpánz, a gorilla és az orangután.
Új!!: Főemlősök és Emberfélék · Többet látni »
Emberszerűek
Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.
Új!!: Főemlősök és Emberszerűek · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Főemlősök és Emlősök · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Főemlősök és Eocén · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Főemlősök és Erdő · Többet látni »
Euarchonta
Az Euarchonta a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egy, a modern besorolás szerinti csoportja, amely a mókuscickányok (Scandentia), a bőrszárnyúak (Dermoptera) és a főemlősök (Primates) mellett a kihalt plesziadapi-alakúak (Plesiadapiformes) rendjét foglalja össze.
Új!!: Főemlősök és Euarchonta · Többet látni »
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Új!!: Főemlősök és Euarchontoglires · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Főemlősök és Európa · Többet látni »
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Új!!: Főemlősök és Eutheria · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Főemlősök és Evolúció · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Főemlősök és Faj · Többet látni »
Félmajmok
A gyűrűsfarkú maki ''(Lemur catta)'' a félmajmok közé tartozik. A félmajmok (Prosimii) fogalma a legősibb főemlősöket: az orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjét, valamint az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjéből a koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) alrendi ágát foglalja magában.
Új!!: Főemlősök és Félmajmok · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Főemlősök és Föld · Többet látni »
Földrész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kontinens.
Új!!: Főemlősök és Földrész · Többet látni »
Fülesmakifélék
A fülesmakifélék (Galagidae) a főemlősök (Primates) lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) alrendágának egyik családja, amelyhez 5 nem tartozik összesen 20 fajjal.
Új!!: Főemlősök és Fülesmakifélék · Többet látni »
Fürgemakifélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fürgemaki Kategória:Emlőscsaládok Kategória:Monogenerikus családok.
Új!!: Főemlősök és Fürgemakifélék · Többet látni »
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Új!!: Főemlősök és Fehérje · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Főemlősök és Gerinchúrosok · Többet látni »
Gibbonfélék
A gibbonfélék (Hylobatidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család.
Új!!: Főemlősök és Gibbonfélék · Többet látni »
Gorilla
A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól).
Új!!: Főemlősök és Gorilla · Többet látni »
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Új!!: Főemlősök és Gyümölcs · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Főemlősök és Himalája · Többet látni »
Hominidák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Emberfélék.
Új!!: Főemlősök és Hominidák · Többet látni »
Homo erectus
A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; néha azonosítva a Homo ergaster, azaz "munkás ember" fajjal) az emberi nem (Homo) egyik faja.
Új!!: Főemlősök és Homo erectus · Többet látni »
Homo sapiens
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ember.
Új!!: Főemlősök és Homo sapiens · Többet látni »
Indrifélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ugrómakifélék.
Új!!: Főemlősök és Indrifélék · Többet látni »
Jeti
A jeti egy nepáli kolostorban őrzött állítólagos skalpja Kissé kezdetleges rajz a jetiről Jetinek a nyugati civilizációban egy nagy, főemlősszerű, a jelentések szerint a Himalájában élő lényt neveznek.
Új!!: Főemlősök és Jeti · Többet látni »
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Új!!: Főemlősök és Kainozoikum · Többet látni »
Karcsúmajmok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karcsúmajomformák.
Új!!: Főemlősök és Karcsúmajmok · Többet látni »
Karmosmajmok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karmosmajomformák.
Új!!: Főemlősök és Karmosmajmok · Többet látni »
Karmosmakifélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Véznaujjú maki.
Új!!: Főemlősök és Karmosmakifélék · Többet látni »
Közönséges csimpánz
A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) fajába négy alfaj tartozik, amelyek Afrika 21 különböző országában élnek.
Új!!: Főemlősök és Közönséges csimpánz · Többet látni »
Keskenyorrú majmok
A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.
Új!!: Főemlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »
Koala
250px Táplálkozás közben A koala (Phascolarctos cinereus) Ausztráliában őshonos erszényes, növényevő állat, a koalafélék (Phascolarctidae) családjának egyedüli élő képviselője.
Új!!: Főemlősök és Koala · Többet látni »
Koboldmaki-alkatúak
A koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) a főemlősök (Primates) közé tartozó orrtükör nélküliek (Haplorrhini) egyik alrendága (a másik a majomalkatúaké).
Új!!: Főemlősök és Koboldmaki-alkatúak · Többet látni »
Koboldmakifélék
Celebeszi koboldmakik ''(Tarsius tarsier)'' A koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába egyetlen nem tartozik, a koboldmaki (Tarsius).
Új!!: Főemlősök és Koboldmakifélék · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Főemlősök és Kréta (időszak) · Többet látni »
Lajhármaki-alkatúak
A lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) a főemlősök (Primates) orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjének egyik osztálya.
Új!!: Főemlősök és Lajhármaki-alkatúak · Többet látni »
Lajhármakifélék
Pottó ''(Perodicticus potto)'' A lajhármakifélék (Loridae vagy Lorisidae) a főemlősök (Primates) lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) alrendágának névadó családja, amelyhez két alcsalád, öt nem és tizenegy faj tartozik.
Új!!: Főemlősök és Lajhármakifélék · Többet látni »
Látás
A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.
Új!!: Főemlősök és Látás · Többet látni »
Lemur
#ÁTIRÁNYÍTÁS Makifélék Kategória:Emlősnemek.
Új!!: Főemlősök és Lemur · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Főemlősök és Magyarország · Többet látni »
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Főemlősök és Majomalkatúak · Többet látni »
Majomember
A majomember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az emberfélék evolúciójának egy szintjét értjük.
Új!!: Főemlősök és Majomember · Többet látni »
Makifélék
A makifélék (Lemuridae) az emlősök (Mammalia) osztályában a főemlősök (Primates) rendjének egyik családja.
Új!!: Főemlősök és Makifélék · Többet látni »
Méhlepényes emlősök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Méhlepényesek.
Új!!: Főemlősök és Méhlepényes emlősök · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Főemlősök és Méhlepényesek · Többet látni »
Megaladapifélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megaladapis Kategória:Emlőscsaládok Kategória:Monogenerikus családok.
Új!!: Főemlősök és Megaladapifélék · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Főemlősök és Miocén · Többet látni »
Molekuláris biológia
DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.
Új!!: Főemlősök és Molekuláris biológia · Többet látni »
Nagy-hasadékvölgy
A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Szír-Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik.
Új!!: Főemlősök és Nagy-hasadékvölgy · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Főemlősök és Növények · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Főemlősök és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Nemi szelekció
A nemi szelekció (szexuális szelekció vagy szexuális kiválasztódás) fogalmát Charles Darwin vezette be A fajok eredete című korszakalkotó művében a természetes szelekció mellett.
Új!!: Főemlősök és Nemi szelekció · Többet látni »
Notharctinae
A Notharctinae alcsalád a Notharctidae család észak-amerikai ágazata az eocén korai szakaszában, 55-34 millió évvel ezelőtt.
Új!!: Főemlősök és Notharctinae · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Főemlősök és Oligocén · Többet látni »
Orangután
Az orangután (Pongo) az emberszabású majmok ázsiai neme.
Új!!: Főemlősök és Orangután · Többet látni »
Orrtükör nélküliek
Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).
Új!!: Főemlősök és Orrtükör nélküliek · Többet látni »
Orrtükrösök
Az orrtükrösök vagy orrtükrös főemlősök (Strepsirrhini) a méhlepényes emlősök (Placentalia) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje.
Új!!: Főemlősök és Orrtükrösök · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Főemlősök és Paleocén · Többet látni »
Pávián
A páviánok vagy babuinok (Papio) óvilági majmok, amelyek Afrikában és egy kis területen az Arab-félszigeten fordulnak elő.
Új!!: Főemlősök és Pávián · Többet látni »
Pókmajomfélék
Barna bőgőmajom ''(Alouatta guariba)'' A pókmajomfélék (Atelidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és a főemlősök (Primates) rendjének egyik újvilági családja.
Új!!: Főemlősök és Pókmajomfélék · Többet látni »
Petesejt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ivarsejt.
Új!!: Főemlősök és Petesejt · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Főemlősök és Pliocén · Többet látni »
Populáció
A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.
Új!!: Főemlősök és Populáció · Többet látni »
Proconsul (állatnem)
A Proconsul a főemlősök egyik korai neme volt, mely 18–15 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti korban élt a mai Kenya területén.
Új!!: Főemlősök és Proconsul (állatnem) · Többet látni »
Rovarevők
A rovarevők korábban Insectivora néven az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje volt, a legújabb filogenetikus rendszerezésekben viszont az Eulipotyphla már nem rend, hanem magasabb szintű, a Laurasiatheria öregrend alatti rendszertani csoport, amelybe a sünféléket magába foglaló sünalakúak (Erinaceomorpha) rendje, valamint a többi családot magába foglaló cickányalakúak (Soricomorpha) rendje tartozik.
Új!!: Főemlősök és Rovarevők · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Főemlősök és Rovarok · Többet látni »
Rudabánya
Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Főemlősök és Rudabánya · Többet látni »
Sátánmajomfélék
Skarlátarcú majom ''(Cacajao calvus)'' ''Callicebus cupreus'' A sátánmajomfélék (Pitheciidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez tartozó család.
Új!!: Főemlősök és Sátánmajomfélék · Többet látni »
Szaglás
A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti.
Új!!: Főemlősök és Szaglás · Többet látni »
Szélesorrú majmok
A szélesorrú majmok (Platyrrhini) nagycsaládját újvilági majmoknak is nevezik.
Új!!: Főemlősök és Szélesorrú majmok · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Főemlősök és Szem · Többet látni »
Tapintás
A tapintás, latinul tactus, újabban, főleg a szakszövegekben bőrérzékletek, az érzékelés egyik módja.
Új!!: Főemlősök és Tapintás · Többet látni »
Törpemakifélék
Nagy macskamaki ''(Cheirogaleus major)'' A törpemakifélék (Cheirogaleidae) az emlősök (Mammalia) osztályában a főemlősök (Primates) orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjébe tartozó család öt nemmel és harminc fajjal.
Új!!: Főemlősök és Törpemakifélék · Többet látni »
Ugrómakifélék
Az ugrómakifélék (Indriidae) a főemlősök (Primates) rendjén belül a makialakúak (Lemuriformes) alrendi ágába tartozó emlőscsalád, amihez három nem és öt faj tartozik.
Új!!: Főemlősök és Ugrómakifélék · Többet látni »
Vízimajom-elmélet
A vízimajom-elmélet az ember eredetére vonatkozó hipotézis, amely fajunk néhány, a főemlősökétől eltérő jellegzetességét próbálja megmagyarázni azzal, hogy azokra őseink vízi életmód révén tettek szert, szemben a jelenleg elfogadott elmélettel, amely szerint őseink evolúciója teljesen a szárazföldön történt.
Új!!: Főemlősök és Vízimajom-elmélet · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Főemlősök és Zárvatermők · Többet látni »
1758
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1758 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1912 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1916 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Főemlősök és 1945 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1962 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1970-es évek · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Főemlősök és 1972 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Főemlősök és 1990 · Többet látni »
