Kommunikáció

307 kapcsolatok: A priori, A szofista, A tiszta ész kritikája, Abszolútum, Absztrakció, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Afrika, Ahura Mazdá, Al-Kindi, Albert Camus, Albertus Magnus, Alexander Gottlieb Baumgarten, Alexandriai Philón, Alexandriai Szent Kelemen, Analitikus filozófia, Anaximandrosz, Anaximenész, Angol nyelv, Animizmus, Antiszthenész (filozófus), Antropológia, Apollóniai Diogenész, Aquinói Szent Tamás, Arab filozófia, Arisztipposz, Arisztotelész, Arisztoteliánusok, Arkhütasz, Arthur Schopenhauer, Újplatonizmus, Asztrológia, Ateizmus, Atlantisz Könyvkiadó, Auguste Comte, Averroës, Avicenna, Az élet értelme (filozófia), Ács (foglalkozás), Ógörög nyelv, Órigenész (exegéta), Bantuk, Baruch Spinoza, Bécsi kör, Bertrand Russell, Blaise Pascal, Boethius, Bonaventura Cavalieri, Buddhizmus, Canterburyi Szent Anzelm, Charles Sanders Peirce, ..., Christian Wolff, Cinikusok, Csillagászat, David Hume, Dánia, Démokritosz, Diszciplína (akadémia), Duns Scotus, Eckhart mester, Edmund Husserl, Edward Burnett Tylor, Egzisztencializmus, Eleai filozófiai iskola, Eleai Zénón, Elmefilozófia, Első világháború, Emberi jogok, Empedoklész, Empirizmus, Epheszoszi Hérakleitosz, Epiktétosz, Epikureizmus, Epikurosz, Esztétika, Etika (filozófia), Euklidész, Felvilágosodás, Feminizmus, Fenomenológia, Ferdinand de Saussure, Filozófiai hermeneutika, Filozófiai logika, Fizikalizmus, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Fogalom, Francesco Petrarca, Francis Bacon (filozófus), Francisco Suárez, Friedrich Carl von Savigny, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Friedrich Schleiermacher, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Gabriel Marcel, Galileo Galilei, Gautama Sziddhártha, Görög atomizmus, Görög nyelv, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, George Berkeley, George Edward Moore, Giambattista Vico, Giordano Bruno, Giovanni Pico della Mirandola, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gottlob Frege, Haszonelvűség, Héloïse, Hellenisztikus civilizáció, Herbert Spencer, Hermeneutika (Arisztotelész), Herradis von Landsberg, Hippói Szent Ágoston, Homérosz, Hugo Grotius, Humanizmus, I. e. 6. század, I. Hillél, Iamblikhosz, Idealizmus, Immanuel Kant, Ind filozófia, Irodalom, Ismeretelmélet, Isten, Iszlám, Jacques Derrida, Jézus, Jean Baudrillard, Jean Bodin, Jean-François Lyotard, Jean-Jacques Rousseau, Jean-Paul Sartre, Jeremy Bentham, Jin-jang, Jog, Jogfilozófia, Johann Gottlieb Fichte, Johannes Gutenberg, Johannes Kepler, John Dewey, John Locke, John Stuart Mill, Karl Jaspers, Karl Marx, Katolicizmus, Kína, Kínai filozófia, Középkor, Közgazdaságtan, Küréné, Kürénéi hedonizmus, Khrüszipposz, Kis János (filozófus), Kitioni Zénón, Klazomenai Anaxagorasz, Kleanthész, Kolophóni Xenophanész, Konfucianizmus, Konfuciusz, Kontinentális filozófia, Kopernikusz, Kratülosz, Krotóni Alkmaión, Kvantummechanika, Lao-ce, Latin nyelv, Leontinoi Gorgiasz, Leukipposz, Liberalizmus, Logika, Logikai pozitivizmus, Lucius Annaeus Seneca, Ludwig Wittgenstein, Lukács György (filozófus), Maimonidész, Marcus Aurelius római császár, Marcus Tullius Cicero, Marsilio Ficino, Martin Buber, Martin Heidegger, Marxizmus, Marxizmus–leninizmus, Materializmus, Maurice Merleau-Ponty, Média (kommunikáció), Művészet, Megismerés, Metafizika, Metafora, Michel de Montaigne, Milétoszi filozófiai iskola, Modern fizika, Mohamed próféta, Monizmus, Montesquieu (filozófus), Moritz Schlick, Morus Tamás, Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli, Nazianzi Szent Gergely, Német idealizmus, Nüsszai Szent Gergely, Neokantianizmus, Niccolò Machiavelli, Nicolai Hartmann, Nicolaus Cusanus, Nominalizmus, Nyelv, Nyelvfilozófia, Ontológia, Otto Neurath, Parmenidész, Patrisztika, Pauler Ákos, Pürrhón, Püthagorasz, Püthagoreusok, Philolaosz, Phleiuszi Timón, Pierre Abélard, Platón, Plótinosz, Poétika (Arisztotelész), Politika, Politikafilozófia, Porphüriosz, Posztmodern, Posztparmenideánus filozófia, Pozitivizmus, Pragmatizmus, Prótagorasz, Preszókratikus filozófia, Proklosz, Pszeudo-Dionüsziosz, Pszichológia, Quintus Septimius Florens Tertullianus, Racionalizmus, Római Birodalom, Realizmus (politika), Relativitáselmélet, René Descartes, Reneszánsz, Rhodoszi Andronikosz, Richard Rorty, Robert Grosseteste, Roger Bacon, Rotterdami Erasmus, Rudolf Carnap, Rudolph Goclenius, Salamon ibn Gavirol, Søren Aabye Kierkegaard, Sextus Empiricus, Simone de Beauvoir, Skolasztikus filozófia, Szaadja gaon, Szamoszi Melisszosz, Szépség, Szókratész, Szútra, Szinópéi Diogenész, Szkepticizmus, Szofizmus, Sztoikus filozófia, Tao-tö-king, Taoizmus, Társadalmi norma, Történelem, Történelemfilozófia, Teodicea, Teológia, Terhességmegszakítás, Természet, Természetfilozófia, Természetjog, Thalész, Theaitétosz (dialógus), Theodor Adorno, Thomas Hobbes, Titus Lucretius Carus, Tommaso Campanella, Transzcendencia, Tudás, Tudományfilozófia, Upanisadok, Vallásfilozófia, Vatikán, Védák, Világegyetem, Vlagyimir Iljics Lenin, Voltaire, Voluntarizmus, Wilhelm Dilthey, Willard van Orman Quine, William James, William Ockham, Zarathustra, Zoroasztrizmus, Zsidó filozófia, 13. század, 17. század, 18. század, 1825, 19. század, 1922, 1950-es évek, 20. század, 50. Bővíteni index (257 több) » « Shrink index

A priori

Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.

Új!!: Filozófia és A priori · Többet látni »

A szofista

Platón egyik szobrának római másolata. Az eredetit a filozófus halála után (i.e 348) az általa alapított iskolában az Akadémián állították ki. A szofista (ógörögül: Σοφιστής) című dialógus Platón kései filozófiájának kulcsműve, melyben a korábbi dialógusok szofisták elleni polémiáit folytatja.

Új!!: Filozófia és A szofista · Többet látni »

A tiszta ész kritikája

A tiszta ész kritikája Immanuel Kant fő műve, amely először 1781-ben, majd 1787-ben jelent meg.

Új!!: Filozófia és A tiszta ész kritikája · Többet látni »

Abszolútum

Az abszolútum metafizikai fogalom, amely a hegeli filozófiában mint Abszolút Szellem, mint a legfőbb világész nyer értelmet.

Új!!: Filozófia és Abszolútum · Többet látni »

Absztrakció

Az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.

Új!!: Filozófia és Absztrakció · Többet látni »

Abu Naszr Muhammad al-Fárábi

Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.

Új!!: Filozófia és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: Filozófia és Afrika · Többet látni »

Ahura Mazdá

Az ún. Faravahar, mely az Ahura Mazdával való egyesülés jelképe Ahura Mazdá (jelentése: „Bölcs Úr”; óperzsa: 𐎠𐎢𐎼𐎶𐏀𐎭𐎠; újperzsa: اهورامزدا), másképp (későbbi nevén) Ormizd, vagy Ormazd, a jó princípiuma, a legfőbb szellem az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében, aki minden természetfeletti lény tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét.

Új!!: Filozófia és Ahura Mazdá · Többet látni »

Al-Kindi

Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.

Új!!: Filozófia és Al-Kindi · Többet látni »

Albert Camus

Albert Camus (kiejtve alber kamü, IPA: ka.mʉ̟ː) (Mondovi, Algéria, 1913. november 7. – Villeblevin, Franciaország, 1960. január 4.) Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja.

Új!!: Filozófia és Albert Camus · Többet látni »

Albertus Magnus

Albertus Magnus, másképp Kölni Albert vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) latin nyelven író középkori német teológus, a regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja.

Új!!: Filozófia és Albertus Magnus · Többet látni »

Alexander Gottlieb Baumgarten

Az ''Aesthetica'' egyik első kiadása Alexander Gottlieb Baumgarten (Berlin, 1714. július 17. – Frankfurt (Oder), 1762. május 26.) német filozófus, az esztétika tudományának úttörője.

Új!!: Filozófia és Alexander Gottlieb Baumgarten · Többet látni »

Alexandriai Philón

Alexandriai Philón (átírva Philōn), (Kr. e. 25/20 körül – Kr. u. 41/45 körül), röviden gyakran csak Philo, görög nyelvű zsidó filozófus.

Új!!: Filozófia és Alexandriai Philón · Többet látni »

Alexandriai Szent Kelemen

Alexandriai Kelemen vagy egyházi nevén Alexandriai Szent Kelemen, Titus Flavius Clemens (Kr. u. 150 körül – Kr. u. 215/220 körül) görög keresztény teológus, apologéta és egyházi író.

Új!!: Filozófia és Alexandriai Szent Kelemen · Többet látni »

Analitikus filozófia

Az analitikus filozófia bizonyos, a 20.

Új!!: Filozófia és Analitikus filozófia · Többet látni »

Anaximandrosz

Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.

Új!!: Filozófia és Anaximandrosz · Többet látni »

Anaximenész

Anaximenész, (i. e. 586 körül – i. e. 528 körül) filozófus.

Új!!: Filozófia és Anaximenész · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Filozófia és Angol nyelv · Többet látni »

Animizmus

Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.

Új!!: Filozófia és Animizmus · Többet látni »

Antiszthenész (filozófus)

Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.

Új!!: Filozófia és Antiszthenész (filozófus) · Többet látni »

Antropológia

Az antropológia (görög anthroposz,.

Új!!: Filozófia és Antropológia · Többet látni »

Apollóniai Diogenész

Apollóniai Diogenész (görögül: Διογένης Απολλωνιάτης, kb. Kr. e. 499 – 428 között élt görög természetfilozófus. Egyes elemzők szerint a krétai Apollóniából, mások szerint a Fekete-tenger partján álló milétoszi alapítású Apollóniából származott.

Új!!: Filozófia és Apollóniai Diogenész · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: Filozófia és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arab filozófia

Averroës Az iszlámon belül létrejött filozófiát arab filozófiának vagy iszlám filozófiának (الفلسفة الإسلامية) szokás nevezni, mivel a képviselői – akár arabok, perzsák vagy törökök voltak – műveiket arabul, az iszlám vallás klasszikus nyelvén írták.

Új!!: Filozófia és Arab filozófia · Többet látni »

Arisztipposz

Kürénéi Arisztipposz, (Küréné, i. e. 434 körül – Küréné, i. e. 356 körül) ókori görög hedonista filozófus, a kürénéi iskola alapítója.

Új!!: Filozófia és Arisztipposz · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Filozófia és Arisztotelész · Többet látni »

Arisztoteliánusok

Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.

Új!!: Filozófia és Arisztoteliánusok · Többet látni »

Arkhütasz

Arkhütasz (i. e. 428 – i. e. 347).

Új!!: Filozófia és Arkhütasz · Többet látni »

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.

Új!!: Filozófia és Arthur Schopenhauer · Többet látni »

Újplatonizmus

Az újplatonizmus vagy neoplatonizmus (kb. 250 – kb. 550) az antikvitás utolsó nagy szellemi áramlata, melynek célja többek között, hogy egy olyan mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson meg, amely kielégíti az ember minden szellemi igényét: átfogó és logikailag koherens képet ad a világról és az ember benne elfoglalt helyéről.

Új!!: Filozófia és Újplatonizmus · Többet látni »

Asztrológia

Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.

Új!!: Filozófia és Asztrológia · Többet látni »

Ateizmus

Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

Új!!: Filozófia és Ateizmus · Többet látni »

Atlantisz Könyvkiadó

Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.

Új!!: Filozófia és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »

Auguste Comte

Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – Párizs, 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője.

Új!!: Filozófia és Auguste Comte · Többet látni »

Averroës

Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg ibn Rusd (arab betűkkel ابن رشد – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus és polihisztor, aki az Ibériai-félszigeten élt az Almorávidák, majd az Almohádok birodalmában.

Új!!: Filozófia és Averroës · Többet látni »

Avicenna

Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.

Új!!: Filozófia és Avicenna · Többet látni »

Az élet értelme (filozófia)

Az élet értelme általános filozófiai kérdés az emberi élet vagy létezés céljával, jelentőségével és értelmével kapcsolatban.

Új!!: Filozófia és Az élet értelme (filozófia) · Többet látni »

Ács (foglalkozás)

250px egy ács szerszámai kb 1465-ből Ácsok egy indiai faluban Az ács olyan szakképzett mesterember, aki zsaluzatokat, állvány-szerkezeteket és maradó faszerkezeteket készít, bont, átalakít, javít és karbantart.

Új!!: Filozófia és Ács (foglalkozás) · Többet látni »

Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.

Új!!: Filozófia és Ógörög nyelv · Többet látni »

Órigenész (exegéta)

Órigenész (görögül: Ὠριγένης Ōrigénēs) vagy Órigenész Adamantiosz (Alexandria 184 körül – Türosz, 254) görög nyelven alkotó egyiptomi ókeresztény teológiai író, exegéta, azaz a szentírás-magyarázat tudósa.

Új!!: Filozófia és Órigenész (exegéta) · Többet látni »

Bantuk

A bantu gyöngyös baba állandó kiállítási tárgya az indianapolisi Gyermekmúzeumnak. A bantuk vagy bantu népek számos afrikai népcsoport összessége.

Új!!: Filozófia és Bantuk · Többet látni »

Baruch Spinoza

Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.

Új!!: Filozófia és Baruch Spinoza · Többet látni »

Bécsi kör

A bécsi kör (Wiener Kreis) a 20. század 20-as és 30-as éveiben az európai filozófia talán legmeghatározóbb filozófuscsoportja volt.

Új!!: Filozófia és Bécsi kör · Többet látni »

Bertrand Russell

Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) irodalmi Nobel-díjas angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.

Új!!: Filozófia és Bertrand Russell · Többet látni »

Blaise Pascal

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.

Új!!: Filozófia és Blaise Pascal · Többet látni »

Boethius

Boëthius vagy Boethius, teljes nevén Anicius Manlius Severinus Boethius (Róma, 480 körül – Milánó környéke, 524. október 25.) római író, filozófus, államférfi.

Új!!: Filozófia és Boethius · Többet látni »

Bonaventura Cavalieri

Bonaventura Francesco Cavalieri (Milánó, 1598 – Bologna, 1647. november 30.) itáliai matematikus.

Új!!: Filozófia és Bonaventura Cavalieri · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: Filozófia és Buddhizmus · Többet látni »

Canterburyi Szent Anzelm

Canterburyi Anzelm vagy egyházi nevén Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) itáliai bencés szerzetes, apát, a katolikus egyház filozófusa és teológusa, aki élete végén Canterbury érseki tisztét töltötte be 1093-tól 1109-ig.

Új!!: Filozófia és Canterburyi Szent Anzelm · Többet látni »

Charles Sanders Peirce

Charles Sanders Peirce Charles Sanders Peirce (Massachusetts, Cambridge, 1839. szeptember 10. – Pennsylvania, Milford, 1914. április 19.) amerikai matematikus, filozófus.

Új!!: Filozófia és Charles Sanders Peirce · Többet látni »

Christian Wolff

Christian Wolff (Breslau, (ma Wrocław), Szilézia, 1679. január 24. – Halle an der Saale, Porosz Királyság, 1754. április 9.) német filozófus, matematikus és természettudós.

Új!!: Filozófia és Christian Wolff · Többet látni »

Cinikusok

Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.

Új!!: Filozófia és Cinikusok · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Filozófia és Csillagászat · Többet látni »

David Hume

David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.

Új!!: Filozófia és David Hume · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Filozófia és Dánia · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Filozófia és Démokritosz · Többet látni »

Diszciplína (akadémia)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Diszciplína.

Új!!: Filozófia és Diszciplína (akadémia) · Többet látni »

Duns Scotus

Duns Scotus, nem használatos, de pontos fordítású magyar nevén Skót Duns János, 1993 óta Boldog Duns Scotus (Dunston, Northumberland, 1266 vagy 1274 – Köln, 1308. november 8.) középkori skót skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: Filozófia és Duns Scotus · Többet látni »

Eckhart mester

Eckhart mester (német: Meister Eckhart) vagy másképp Hochheimi Eckhart (Eckhart von Hochheim) (kb. 1260 – 1327/1328) késő középkori teológus, filozófus, az egyik legnagyobb keresztény misztikus.

Új!!: Filozófia és Eckhart mester · Többet látni »

Edmund Husserl

Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.

Új!!: Filozófia és Edmund Husserl · Többet látni »

Edward Burnett Tylor

Sir Edward Burnett Tylor (Camberwell, 1832. október 2. – Wellington, 1917. január 2.) angol antropológus.

Új!!: Filozófia és Edward Burnett Tylor · Többet látni »

Egzisztencializmus

Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.

Új!!: Filozófia és Egzisztencializmus · Többet látni »

Eleai filozófiai iskola

A nagy milétosziakat követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e. IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól – feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások (Parmenidész és Eleai Zénón) voltak a hajtóerők.

Új!!: Filozófia és Eleai filozófiai iskola · Többet látni »

Eleai Zénón

Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.

Új!!: Filozófia és Eleai Zénón · Többet látni »

Elmefilozófia

Az elmefilozófia a filozófia egy ága.

Új!!: Filozófia és Elmefilozófia · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Filozófia és Első világháború · Többet látni »

Emberi jogok

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.

Új!!: Filozófia és Emberi jogok · Többet látni »

Empedoklész

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, vallási tanító.

Új!!: Filozófia és Empedoklész · Többet látni »

Empirizmus

Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.

Új!!: Filozófia és Empirizmus · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: Filozófia és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Epiktétosz

Epiktétosz Epiktétosz (Hierapolisz, i. sz. 55 körül – Nikopolisz, i. sz. 120 körül) görög sztoikus filozófus.

Új!!: Filozófia és Epiktétosz · Többet látni »

Epikureizmus

Az epikureizmus empirista felfogású filozófia.

Új!!: Filozófia és Epikureizmus · Többet látni »

Epikurosz

Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.

Új!!: Filozófia és Epikurosz · Többet látni »

Esztétika

Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Filozófia és Esztétika · Többet látni »

Etika (filozófia)

12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.

Új!!: Filozófia és Etika (filozófia) · Többet látni »

Euklidész

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eukleidész (matematikus).

Új!!: Filozófia és Euklidész · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.

Új!!: Filozófia és Felvilágosodás · Többet látni »

Feminizmus

Vénusz-tükör Szüfrazsett letartóztatása Londonban, 1914-ben Emma Goldman Bédy-Schwimmer Rózsa alapította Magyarországon a Feministák Egyesületét Virginia Woolf Simone de Beauvoir Gloria Steinem Emma Watson Washingtonban Dakkában, Bangladesben, 2005. március 8-án, a National Women Workers Trade Union Centre szervezésében A feminizmus olyan társadalomkritikai eszmerendszer és a hozzá kapcsolódó emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek közös célja a nemek közti egyenjogúság társadalmi, gazdasági, kulturális, magánéleti és szexuális téren történő megvalósítása.

Új!!: Filozófia és Feminizmus · Többet látni »

Fenomenológia

A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.

Új!!: Filozófia és Fenomenológia · Többet látni »

Ferdinand de Saussure

Ferdinand de Saussure (Genf, 1857. november 26. – Vufflens-le-Château, Vaud kanton, 1913. február 22.) svájci nyelvész.

Új!!: Filozófia és Ferdinand de Saussure · Többet látni »

Filozófiai hermeneutika

A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége.

Új!!: Filozófia és Filozófiai hermeneutika · Többet látni »

Filozófiai logika

A filozófiai logika a logika egy ága, amely a logikai problémákat filozófiai szemszögből és módszerekkel tárgyalja.

Új!!: Filozófia és Filozófiai logika · Többet látni »

Fizikalizmus

A fizikalizmus az a filozófiai álláspont, amely szerint a világon létező összes tárgy, esemény és tulajdonság fizikai jellegű, vagy valamilyen fizikai tulajdonságra épül rá (filozófiai terminussal: szuperveniál).

Új!!: Filozófia és Fizikalizmus · Többet látni »

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (Фёдор Михайлович Достоевский) (Moszkva, 1821. november 11. – Szentpétervár, 1881. február 9.) orosz író.

Új!!: Filozófia és Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij · Többet látni »

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Új!!: Filozófia és Fogalom · Többet látni »

Francesco Petrarca

Francesco Petrarca (Arezzo, 1304. július 20. – Arquà, 1374. július 19.) az egyik legnevesebb itáliai prehumanista költő.

Új!!: Filozófia és Francesco Petrarca · Többet látni »

Francis Bacon (filozófus)

Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.

Új!!: Filozófia és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »

Francisco Suárez

Francisco Suárez (Granada, 1548. január 5. – Lisszabon, 1617. szeptember 25.) spanyol filozófus és teológus, jezsuita szerzetes, a skolasztikus filozófia és a katolikus barokk bölcselet kiemelkedő egyénisége.

Új!!: Filozófia és Francisco Suárez · Többet látni »

Friedrich Carl von Savigny

Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, államelméleti gondolkodó, a történeti jogi iskola legkiemelkedőbb képviselője.

Új!!: Filozófia és Friedrich Carl von Savigny · Többet látni »

Friedrich Engels

Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.

Új!!: Filozófia és Friedrich Engels · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.

Új!!: Filozófia és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Friedrich Schleiermacher

Friedrich Schleiermacher (Breslau, 1768. november 21. – Berlin, 1834. február 12.) evangélikus lelkész, teológus és filozófus, a romantikus vallásfilozófia és teológiatörténet fejlődésének meghatározó alakja, a liberális teológia atyja. Emellett a hermeneutika megújítója, a modern hermeneutikai gondolkodás megalapozója.

Új!!: Filozófia és Friedrich Schleiermacher · Többet látni »

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.

Új!!: Filozófia és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »

Gabriel Marcel

Gabriel Marcel (Párizs, 1889. december 7. – Párizs, 1973. október 8.) francia filozófus, drámaíró és zeneszerző.

Új!!: Filozófia és Gabriel Marcel · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Filozófia és Galileo Galilei · Többet látni »

Gautama Sziddhártha

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.

Új!!: Filozófia és Gautama Sziddhártha · Többet látni »

Görög atomizmus

A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.

Új!!: Filozófia és Görög atomizmus · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Filozófia és Görög nyelv · Többet látni »

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Új!!: Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »

George Berkeley

George Berkeley (Kilkenny, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök.

Új!!: Filozófia és George Berkeley · Többet látni »

George Edward Moore

George Edward Moore OM (London, 1873. november 4. – Cambridge,1958. október 24.) angol filozófus, az analitikus filozófiai iskola megteremtője.

Új!!: Filozófia és George Edward Moore · Többet látni »

Giambattista Vico

Giovanni Battista („Giambattista“) Vico (Nápoly, 1668. június 23. – Nápoly, 1744. január 23.) olasz történész és jogtudós volt, aki elsősorban civilizációk fel- és letűnésével foglalkozott.

Új!!: Filozófia és Giambattista Vico · Többet látni »

Giordano Bruno

Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Filozófia és Giordano Bruno · Többet látni »

Giovanni Pico della Mirandola

Pico della Mirandola (ismeretlen festő műve, Uffizi) Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia (1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett híres, hogy 1486-ban, 23 évesen Rómába hívta kora itáliai tudósait, hogy vitára bocsássa azt a 900 tételt, melyet a vallás, a filozófia, a természetfilozófia és a mágia témakörében összegyűjtött.

Új!!: Filozófia és Giovanni Pico della Mirandola · Többet látni »

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.

Új!!: Filozófia és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »

Gottlob Frege

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.

Új!!: Filozófia és Gottlob Frege · Többet látni »

Haszonelvűség

A haszonelvűség (másként utilitarizmus) Jeremy Bentham és John Stuart Mill nevéhez köthető 19. századi angolszász etika és az ehhez tartozó cselekvéselmélet.

Új!!: Filozófia és Haszonelvűség · Többet látni »

Héloïse

19. századi ábrázolás Heloïse-ról A párizsi ''Père-Lachaise'' temetőben található kripta Héloïse (ismert mint Héloise, Hélose, Heloisa, és Helouisa néven is), (1095 – 1164), Abélard tanítványa és szerelme volt.

Új!!: Filozófia és Héloïse · Többet látni »

Hellenisztikus civilizáció

Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.

Új!!: Filozófia és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »

Herbert Spencer

Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.

Új!!: Filozófia és Herbert Spencer · Többet látni »

Hermeneutika (Arisztotelész)

A Hermeneutika, régiesebb, de a hagyomány alapján ma is használt írással Herméneutika Arisztotelész antik görög peripatetikus filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak egyik része.

Új!!: Filozófia és Hermeneutika (Arisztotelész) · Többet látni »

Herradis von Landsberg

Herradis von Landsberg. Önarckép a ''Hortus deliciarum''ból, 1180 körül Herradis von Landsberg (1130 körül – 1195. július 25.) elzászi apáca, a hohenburgi apátság apátnője, a Hortus deliciarum („Örömök kertje”) című képes enciklopédia szerzője.

Új!!: Filozófia és Herradis von Landsberg · Többet látni »

Hippói Szent Ágoston

Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Új!!: Filozófia és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Filozófia és Homérosz · Többet látni »

Hugo Grotius

Hugo Grotius (eredeti nevén Huig de Groot) (Delft, 1583. április 10. – Rostock, 1645. augusztus 28.) holland államférfi, jogász, a modern nemzetközi jog előfutára.

Új!!: Filozófia és Hugo Grotius · Többet látni »

Humanizmus

Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.

Új!!: Filozófia és Humanizmus · Többet látni »

I. e. 6. század

Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.

Új!!: Filozófia és I. e. 6. század · Többet látni »

I. Hillél

I.

Új!!: Filozófia és I. Hillél · Többet látni »

Iamblikhosz

Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.

Új!!: Filozófia és Iamblikhosz · Többet látni »

Idealizmus

Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.

Új!!: Filozófia és Idealizmus · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Új!!: Filozófia és Immanuel Kant · Többet látni »

Ind filozófia

Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.

Új!!: Filozófia és Ind filozófia · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Filozófia és Irodalom · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.

Új!!: Filozófia és Ismeretelmélet · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Filozófia és Isten · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Filozófia és Iszlám · Többet látni »

Jacques Derrida

Jacques Derrida (El-Biar, Algéria, 1930. július 15. – Párizs, 2004. október 8.) nagy hatású és nagy vitákat kiváltó posztmodern francia filozófus.

Új!!: Filozófia és Jacques Derrida · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: Filozófia és Jézus · Többet látni »

Jean Baudrillard

Jean Baudrillard (Reims, 1929. július 27. – Párizs, 2007. március 6.) francia szociológus, filozófus, politika- és kultúraelméleti gondolkodó, fotográfus.

Új!!: Filozófia és Jean Baudrillard · Többet látni »

Jean Bodin

Jean Bodin (Angers, 1529 vagy 1530 – Laon, 1596) a 16. század második felének neves francia politikai, államelméleti gondolkodója.

Új!!: Filozófia és Jean Bodin · Többet látni »

Jean-François Lyotard

Jean-François Lyotard (Versailles, 1924. augusztus 10. – Párizs, 1998. április 21.) francia filozófus, szociológus, irodalmár, teoretikus.

Új!!: Filozófia és Jean-François Lyotard · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.

Új!!: Filozófia és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Jean-Paul Sartre

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre) (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.

Új!!: Filozófia és Jean-Paul Sartre · Többet látni »

Jeremy Bentham

Jeremy Bentham (London, 1748. február 26. – London, 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus, társadalmi reformer, a modern utilitarizmus atyja, az állatjogok és a liberalizmus szószólója.

Új!!: Filozófia és Jeremy Bentham · Többet látni »

Jin-jang

taoista templomban, középen a jin-jang szimbólummal és körülötte a kínai asztrológia 12 állatjegye A jin és jang (egyszerűsített kínai: 阴阳; hagyományos kínai: 陰陽; pinjin: yīnyáng) szimbóluma a tájcsitu, azaz a tájcsi ábra (nemzetközileg használt írásmód: tai chi tu; egyszerűsített kínai: 太极图; hagyományos kínai: 太極圖; pinjín: tàijítú).

Új!!: Filozófia és Jin-jang · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: Filozófia és Jog · Többet látni »

Jogfilozófia

A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Filozófia és Jogfilozófia · Többet látni »

Johann Gottlieb Fichte

Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.

Új!!: Filozófia és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »

Johannes Gutenberg

Gutenberg egy halála után készült rajzon Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (Mainz, 1400 k. – Mainz, 1468. február 3.) német ötvösmester, feltaláló.

Új!!: Filozófia és Johannes Gutenberg · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Filozófia és Johannes Kepler · Többet látni »

John Dewey

John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.

Új!!: Filozófia és John Dewey · Többet látni »

John Locke

John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.

Új!!: Filozófia és John Locke · Többet látni »

John Stuart Mill

John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.

Új!!: Filozófia és John Stuart Mill · Többet látni »

Karl Jaspers

Karl Theodor Jaspers (Oldenburg, 1883. február 23. – Bázel, 1969. február 26.) német filozófus és pszichiáter volt.

Új!!: Filozófia és Karl Jaspers · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.

Új!!: Filozófia és Karl Marx · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

Új!!: Filozófia és Katolicizmus · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Filozófia és Kína · Többet látni »

Kínai filozófia

Három hagyományos kínai filozófiai iskolát tartunk számon: a taoizmust, a konfucianizmust és a buddhizmust.

Új!!: Filozófia és Kínai filozófia · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Filozófia és Középkor · Többet látni »

Közgazdaságtan

Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Új!!: Filozófia és Közgazdaságtan · Többet látni »

Küréné

Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.

Új!!: Filozófia és Küréné · Többet látni »

Kürénéi hedonizmus

A kürénéi iskola alapítója Arisztipposz volt (Kr. e. 435-366), aki az értesülések szerint Szókratész legkorábbi tanítványa volt.

Új!!: Filozófia és Kürénéi hedonizmus · Többet látni »

Khrüszipposz

Khrüszipposz, (i. e. 279 körül – i. e. 206 körül) ókori görög sztoikus filozófus.

Új!!: Filozófia és Khrüszipposz · Többet látni »

Kis János (filozófus)

Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) magyar liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke.

Új!!: Filozófia és Kis János (filozófus) · Többet látni »

Kitioni Zénón

Kitióni Zénón Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.

Új!!: Filozófia és Kitioni Zénón · Többet látni »

Klazomenai Anaxagorasz

Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.

Új!!: Filozófia és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »

Kleanthész

Kleanthész (Kr. e. 331/330, Asszosz, Müszia, Kis-Ázsia – 232/231) sztoikus filozófus, aki az iskola alapítóját, Kitioni Zénónt annak halála után követte a közösség élén.

Új!!: Filozófia és Kleanthész · Többet látni »

Kolophóni Xenophanész

Xenophanész (görögül: Ξενοφάνης Kr. e. 570 körül – Kr. e. 475 körül), Kis-Ázsia görög lakosságú nyugati részén, Kolophón városában született.

Új!!: Filozófia és Kolophóni Xenophanész · Többet látni »

Konfucianizmus

A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.

Új!!: Filozófia és Konfucianizmus · Többet látni »

Konfuciusz

Latinos névformában Konfuciusz (eredeti latinos formában: Confucius), kínaiul: 孔夫子; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: Kǒng Fūzi, "Kong mester"; vagy 孔子, azaz Kǒngzi; ezt magyarosítva: Kung Fu-ce ill.

Új!!: Filozófia és Konfuciusz · Többet látni »

Kontinentális filozófia

A kontinentális filozófia egy olyan filozófiai irányzat, mely elsősorban az angol nyelvű filozófusok körében alakult ki, hogy leírja a 19. századi és 20. századi Európában alkotó filozófusok főbb eszmei tradícióit.

Új!!: Filozófia és Kontinentális filozófia · Többet látni »

Kopernikusz

Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Filozófia és Kopernikusz · Többet látni »

Kratülosz

Kratülosz (i. e. 5. század) görög filozófus.

Új!!: Filozófia és Kratülosz · Többet látni »

Krotóni Alkmaión

Krotóni Alkmaión, Peirithosz fia, Püthagorasz tanítványa volt, híres hellén orvos, természettudós és filozófus.

Új!!: Filozófia és Krotóni Alkmaión · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Filozófia és Kvantummechanika · Többet látni »

Lao-ce

Lao-ce (kínaiul:老子, pinjin: Lǎozǐ) feltehetőleg az i. e. 6. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda.

Új!!: Filozófia és Lao-ce · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Filozófia és Latin nyelv · Többet látni »

Leontinoi Gorgiasz

Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.

Új!!: Filozófia és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »

Leukipposz

Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.

Új!!: Filozófia és Leukipposz · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: Filozófia és Liberalizmus · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Filozófia és Logika · Többet látni »

Logikai pozitivizmus

A logikai pozitivizmus, logikai empirizmus vagy neo-pozitivizmus (kb. 1920-1970) a 20. századi filozófia egyik jelentős irányzata.

Új!!: Filozófia és Logikai pozitivizmus · Többet látni »

Lucius Annaeus Seneca

Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi.

Új!!: Filozófia és Lucius Annaeus Seneca · Többet látni »

Ludwig Wittgenstein

Ludwig Josef Johann Wittgenstein (IPA) (Bécs, 1889. április 26. – Cambridge, 1951. április 29.) osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.

Új!!: Filozófia és Ludwig Wittgenstein · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Új!!: Filozófia és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Maimonidész

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (saját nyelvén,, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett.

Új!!: Filozófia és Maimonidész · Többet látni »

Marcus Aurelius római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).

Új!!: Filozófia és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »

Marcus Tullius Cicero

Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.

Új!!: Filozófia és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »

Marsilio Ficino

Marsilio Ficino, (Figline Valdarno, 1433. október 19. – Firenze, 1499. október 1.) itáliai orvos, filozófus és humanista.

Új!!: Filozófia és Marsilio Ficino · Többet látni »

Martin Buber

Martin Buber Martin Buber (héber מרטין בובר, Bécs, 1878. február 8. – Jeruzsálem, 1965. június 13.) izraeli–osztrák vallásfilozófus.

Új!!: Filozófia és Martin Buber · Többet látni »

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.

Új!!: Filozófia és Martin Heidegger · Többet látni »

Marxizmus

Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.

Új!!: Filozófia és Marxizmus · Többet látni »

Marxizmus–leninizmus

A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.

Új!!: Filozófia és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »

Materializmus

Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.

Új!!: Filozófia és Materializmus · Többet látni »

Maurice Merleau-Ponty

Maurice Merleau-Ponty (Rochefort-sur-Mer, 1908. március 14. – Párizs, 1961. május 4.) francia fenomenológus, akire főleg Edmund Husserl és Martin Heidegger filozófiája volt nagy hatással (ide sorolhatjuk még Descartes, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson írásait).

Új!!: Filozófia és Maurice Merleau-Ponty · Többet látni »

Média (kommunikáció)

A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.

Új!!: Filozófia és Média (kommunikáció) · Többet látni »

Művészet

Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.

Új!!: Filozófia és Művészet · Többet látni »

Megismerés

A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata.

Új!!: Filozófia és Megismerés · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: Filozófia és Metafizika · Többet látni »

Metafora

A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).

Új!!: Filozófia és Metafora · Többet látni »

Michel de Montaigne

Michel de Montaigne portréja(Thomas de Leu festményén) Michel Eyquem de Montaigne címere Michel Eyquem de Montaigne (Saint-Michel-de-Montaigne, Dordogne (megye), 1533. február 28. – Saint-Michel-de-Montaigne, 1592. szeptember 13.) ejtsd: (kb. „monteny”) francia esszéíró, filozófus.

Új!!: Filozófia és Michel de Montaigne · Többet látni »

Milétoszi filozófiai iskola

Milétosz elhelyezkedése Milétoszi iskola a Kr.e. VI.

Új!!: Filozófia és Milétoszi filozófiai iskola · Többet látni »

Modern fizika

fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.

Új!!: Filozófia és Modern fizika · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Új!!: Filozófia és Mohamed próféta · Többet látni »

Monizmus

Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.

Új!!: Filozófia és Monizmus · Többet látni »

Montesquieu (filozófus)

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: Filozófia és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »

Moritz Schlick

Moritz Schlick (Berlin, 1882. április 14. – Bécs, 1936. június 22.) filozófus, az ún.

Új!!: Filozófia és Moritz Schlick · Többet látni »

Morus Tamás

Morus (Szent) Tamás (kiejtése: m|ɔr) (London, 1478. február 7. – London, 1535. július 6.) szentté avatott angol humanista, jogász, író, költő, államférfi, az anglikán egyház és a római katolikus egyház vértanúja, az államférfiak és jogászok védőszentje.

Új!!: Filozófia és Morus Tamás · Többet látni »

Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli

Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert.

Új!!: Filozófia és Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli · Többet látni »

Nazianzi Szent Gergely

I. Constantinus álma és a Milvius-hídi csata (Nazianzi Szent Gergely homíliájának illusztrációja (879-882) Nazianzi vagy Nazianzoszi Gergely (görög: Γρηγόριος ὁ Ναζιανζηνός, Grégoriosz ho Nazianzénosz), egyházi nevén Nazianzi Szent Gergely (Arianz (Nazianz közelében) Kappadókia, 329/330 – Arianz, 389/390. január 25.) teológus, Konstantinápoly püspöke 379-től 381-ig I. Gergely néven.

Új!!: Filozófia és Nazianzi Szent Gergely · Többet látni »

Német idealizmus

Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.

Új!!: Filozófia és Német idealizmus · Többet látni »

Nüsszai Szent Gergely

Nüsszai Gergely, egyházi nevén Nüsszai Szent Gergely (Neocaesarea, 335/336 – Nüssza, 394 után) görög egyházatya, a kappadókiai Nüssza (görög: Νύσσα) püspöke, egyháztanító, teológus, egyházi író.

Új!!: Filozófia és Nüsszai Szent Gergely · Többet látni »

Neokantianizmus

Immanuel Kant, az irányzat névadója A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította.

Új!!: Filozófia és Neokantianizmus · Többet látni »

Niccolò Machiavelli

Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.

Új!!: Filozófia és Niccolò Machiavelli · Többet látni »

Nicolai Hartmann

Nicolai Hartmann (Riga, 1882. február 19. – Göttingen,1950. október 9.) balti német filozófus, aki a neokantista filozófiai indulása után a fenomenológia és a kritikai realizmus egyik fő képviselőjévé vált, és aki a 20.

Új!!: Filozófia és Nicolai Hartmann · Többet látni »

Nicolaus Cusanus

Latinosan elterjedt nevén Nicolaus Cusanus, Nicolaus de Cusa, magyarosan cusai Miklós, családi nevén Nikolaus Chrypps vagy Krebs (Bernkastel-Kues, 1401. – Todi, 1464. augusztus 11.), német bíboros, teológus, filozófus és természettudós.

Új!!: Filozófia és Nicolaus Cusanus · Többet látni »

Nominalizmus

A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.

Új!!: Filozófia és Nominalizmus · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Filozófia és Nyelv · Többet látni »

Nyelvfilozófia

Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.

Új!!: Filozófia és Nyelvfilozófia · Többet látni »

Ontológia

Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.

Új!!: Filozófia és Ontológia · Többet látni »

Otto Neurath

Otto Neurath (Bécs, 1882. december 10. – Oxford, 1945. december 22.) osztrák származású német közgazdász, filozófus és szociológus, az ún.

Új!!: Filozófia és Otto Neurath · Többet látni »

Parmenidész

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Elea városában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója.

Új!!: Filozófia és Parmenidész · Többet látni »

Patrisztika

Hippói Szent Ágoston Patrisztikának (vagy Patrológiának) nevezik az apostolokat követő keresztény ókor időszakában (Kr. u. I. századtól a Kr. u. VIII. századig) élt egyházatyák tanításával, általánosságban az ókori kereszténység történetének, írott és tárgyi kultúrájának kutatásával és megismertetésével foglalkozó tudományágat.

Új!!: Filozófia és Patrisztika · Többet látni »

Pauler Ákos

Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője.

Új!!: Filozófia és Pauler Ákos · Többet látni »

Pürrhón

Pürrhón (Πύρρων, I. e. 360 – I. e. 270) Pleisztarkhosz fia, éliszi görög filozófus, az első, akit a szkeptikus filozófusok sorában ismerünk, a pürrhonizmus megalapítója.

Új!!: Filozófia és Pürrhón · Többet látni »

Püthagorasz

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Filozófia és Püthagorasz · Többet látni »

Püthagoreusok

Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.

Új!!: Filozófia és Püthagoreusok · Többet látni »

Philolaosz

Philolaosz vagy gyakran Krotóni Philolaosz (ógörögül:: Φιλόλαος; latinul: Philolaus; i. e. 470 körül – 385 körül) ókori görög preszókratikus, püthagoreus filozófus, természettudós aki leginkább zeneelméleti kutatásairól valamint az Ellenföld létezésével kapcsolatos elképzelésével illetve azt tartalmazó kozmológiai rendszeréről lett ismert.

Új!!: Filozófia és Philolaosz · Többet látni »

Phleiuszi Timón

Phleiuszi Timón (kb. Kr. e. 315 – Kr. e. 226) görög szkeptikus filozófus-költő, Pürrhón tanítványa volt.

Új!!: Filozófia és Phleiuszi Timón · Többet látni »

Pierre Abélard

Pierre Abélard, magyarosan Abelard Péter (Le Pallet, 1079. – Chalon-sur-Saône, 1142. április 21.) francia skolasztikus filozófus, teológus és himnuszköltő.

Új!!: Filozófia és Pierre Abélard · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Filozófia és Platón · Többet látni »

Plótinosz

Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.

Új!!: Filozófia és Plótinosz · Többet látni »

Poétika (Arisztotelész)

A Poétika (ógörögül ποιητική poiétiké ’az alkotó, költői művészet’) Arisztotelésztől származik, és valószínűleg Kr.e. 335-ben keletkezhetett.

Új!!: Filozófia és Poétika (Arisztotelész) · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: Filozófia és Politika · Többet látni »

Politikafilozófia

A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja.

Új!!: Filozófia és Politikafilozófia · Többet látni »

Porphüriosz

Porphüriosz, eredeti nevén Malkhosz (Türosz, 232/233 – Róma, 304 körül) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Filozófia és Porphüriosz · Többet látni »

Posztmodern

A posztmodern széles körű mozgalom, amely a 20. század közepén és végén alakult ki a filozófia, a művészet, az építészet és a kritika területén, jelezve az eltérést a modernizmustól.

Új!!: Filozófia és Posztmodern · Többet látni »

Posztparmenideánus filozófia

EmpedoklészLeukipposzAbdérai Démokritosz A görög filozófia történetében, kronológiailag: Parmenidész és a szofisztika között elhelyezkedő generáció, probléma szerint: Parmenidész által felállított tovább már nem gondolható monista tanításából eredő nehézségek megoldására törekedő gondolkodókat posztparmenideánus filozófusoknak nevezzük.

Új!!: Filozófia és Posztparmenideánus filozófia · Többet látni »

Pozitivizmus

A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.

Új!!: Filozófia és Pozitivizmus · Többet látni »

Pragmatizmus

A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége annak gyakorlati működőképességében és eredményességében nyilvánul meg.

Új!!: Filozófia és Pragmatizmus · Többet látni »

Prótagorasz

Prótagorasz (kb. i. e. 480 Abdéra – i. e. 410?) az egyik legjelentősebb szofista gondolkodó.

Új!!: Filozófia és Prótagorasz · Többet látni »

Preszókratikus filozófia

ThalészAnaximenész A preszókratikus filozófia jelentése: Szókratész (Kr. e. 5-4 sz.) előtti filozófia.

Új!!: Filozófia és Preszókratikus filozófia · Többet látni »

Proklosz

Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Filozófia és Proklosz · Többet látni »

Pszeudo-Dionüsziosz

Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (görög: Dionysios Areopagites) avagy Ál-Areopagita Dénes, az 5.–6. században élő, görög nyelven író ismeretlen teológus és filozófus, akit a filológia korábban a Bibliában (Csel. 17:34) is említett Areopagita Dénessel tartott azonosnak annak alapján, hogy azt állította, ismerte a Bibliában szereplő alakokat.

Új!!: Filozófia és Pszeudo-Dionüsziosz · Többet látni »

Pszichológia

Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

Új!!: Filozófia és Pszichológia · Többet látni »

Quintus Septimius Florens Tertullianus

Quintus Septimius Florens Tertullianus, röviden csak Tertullianus (160 körül, Karthágó – 225 körül, Karthágó) latin patrisztikus gondolkodó, az apologéták egyike.

Új!!: Filozófia és Quintus Septimius Florens Tertullianus · Többet látni »

Racionalizmus

A racionalizmus (a latin ratio szóból, jelentése észszerű) teljes egészében a felvilágosodás korában, a 17–18.

Új!!: Filozófia és Racionalizmus · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Filozófia és Római Birodalom · Többet látni »

Realizmus (politika)

A politikai realizmus elsősorban a külpolitikára koncentráló politikai irányzat, felfogás, melynek nézetei szerint.

Új!!: Filozófia és Realizmus (politika) · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Filozófia és Relativitáselmélet · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: Filozófia és René Descartes · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Filozófia és Reneszánsz · Többet látni »

Rhodoszi Andronikosz

Rhodoszi Andronikosz (Kr. e. kb. 70/65-50), a peripatetikus iskola tizenegyedik vezetője, aki főleg mint Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek gondozója, kiadásra rendezője s kiadója híres.

Új!!: Filozófia és Rhodoszi Andronikosz · Többet látni »

Richard Rorty

Richard Rorty (New York, 1931. október 4. – Palo Alto, 2007. június 8.) amerikai filozófus, a pragmatista filozófiai iskolai hagyomány megújítója, a posztmodern eszmeiség nagy hatású, de erősen vitatott képviselője.

Új!!: Filozófia és Richard Rorty · Többet látni »

Robert Grosseteste

Robert Grosseteste (kb. 1175 – 1253. október 9.) teológus, skolasztikus filozófus, lincolni püspök 1235-től haláláig, és az Oxfordi Egyetem kancellárja.

Új!!: Filozófia és Robert Grosseteste · Többet látni »

Roger Bacon

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.

Új!!: Filozófia és Roger Bacon · Többet látni »

Rotterdami Erasmus

Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.

Új!!: Filozófia és Rotterdami Erasmus · Többet látni »

Rudolf Carnap

Rudolf Carnap (Ronsdorf, Németország, 1891. május 18. – Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) német-amerikai filozófus.

Új!!: Filozófia és Rudolf Carnap · Többet látni »

Rudolph Goclenius

Rudolph Goclenius (Wittenberg, –) német.

Új!!: Filozófia és Rudolph Goclenius · Többet látni »

Salamon ibn Gavirol

Salamon ibn Gavirol, középkori latin nevén Avicebron, teljes nevén Salamon ben Jehuda ibn Gabriol; héberül: שלמה בן יהודה אבן גבירול, Shelomo ben Yehuda ibn Gvirol; arabul: أبو أيوب سليمان بن يحيى بن جبيرول, Abu Ayyūb Suleiman ibn Yahya ibn Jabirūl), (Málaga, 1021 körül – Valencia, 1057 vagy 1069/1070Pallas, i. h.) középkori héber költő, filozófus. A 19. századi Heinrich Graetz, a zsidóság híres történetírója így jellemezte őt: „a század költői és filozófiai lángelméje, a zsidó Plato, kinek szaván sok szív melegedett fel, sok elme világosodott meg”.

Új!!: Filozófia és Salamon ibn Gavirol · Többet látni »

Søren Aabye Kierkegaard

Søren Aabye Kierkegaard (kiejtés:, eredeti dán kiejtés: IPA) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) dán filozófus és lutheránus teológus, a 19. század nagy magányos gondolkodója.

Új!!: Filozófia és Søren Aabye Kierkegaard · Többet látni »

Sextus Empiricus

Latinosan elterjedt nevén Sextus Empiricus, eredeti, görögös formában Szextosz Empeirikósz, (160 körül – 210 körül) ókori görög filozófus.

Új!!: Filozófia és Sextus Empiricus · Többet látni »

Simone de Beauvoir

Kubában, 1960 Simone de Beauvoir (születései neve: Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir) (Párizs, 1908. január 9. – Párizs, 1986. április 14.) francia írónő, filozófus.

Új!!: Filozófia és Simone de Beauvoir · Többet látni »

Skolasztikus filozófia

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.

Új!!: Filozófia és Skolasztikus filozófia · Többet látni »

Szaadja gaon

Szaadja ben Jószéf Gaon (Egyiptom, 882 – Bagdad, 942. május 21.), (héberül: סעדיה בן יוסף גאון átírásban Saʿadyâ ben Yôsēf gāʾôn / Saadia ben Joszéf gaon) anyanyelvén, arabul: سعيد ابن يوسف الفيومي Saʿīd ibn Yūsuf al-Fayyūmi, magyarosan Szaíd ibn Júszuf al-Fajjúmí ismert rabbi, zsidó filozófus, exilarkha.

Új!!: Filozófia és Szaadja gaon · Többet látni »

Szamoszi Melisszosz

Szamoszi Melisszosz (ógörögül: Μέλισσος Σάμιος) antik görög filozófus, akméját körülbelül Kr.

Új!!: Filozófia és Szamoszi Melisszosz · Többet látni »

Szépség

268x268px A szépség olyan jellemzője a személyeknek, tárgyaknak vagy elképzeléseknek, amely miatt a puszta megfigyelés során örömöt tapasztalhatunk.

Új!!: Filozófia és Szépség · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.

Új!!: Filozófia és Szókratész · Többet látni »

Szútra

A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, magadhi prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény.

Új!!: Filozófia és Szútra · Többet látni »

Szinópéi Diogenész

Szinópéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (görög betűkkel Διογένης, latinul Diogenes), (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus.

Új!!: Filozófia és Szinópéi Diogenész · Többet látni »

Szkepticizmus

A szkepticizmus (a görög „σκέπτεσθαι”, szkepteszthai szóból, melynek jelentése körbenézni, megfontolni) szónak több, egymással rokon jelentése van.

Új!!: Filozófia és Szkepticizmus · Többet látni »

Szofizmus

A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.

Új!!: Filozófia és Szofizmus · Többet látni »

Sztoikus filozófia

sztoa Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr.

Új!!: Filozófia és Sztoikus filozófia · Többet látni »

Tao-tö-king

A Tao-tö-king, (hagyományos kínai: 道德經; egyszerűsített kínai: 道德经; pinyin hangsúlyjelekkel: Dàodéjīng; Wade-Giles: Tao Te Ching), illetve ahogy Weöres Sándor nyomán a mai magyar irodalom ismeri: Tao Te King – Az Út és Erény könyve az a könyv, amelyben a hagyomány szerint a filozófiai taoizmus megalapozójának tartott bölcs, Lao-ce könnyen megjegyezhető formában összegezte a szerinti élet tanításait.

Új!!: Filozófia és Tao-tö-king · Többet látni »

Taoizmus

A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.

Új!!: Filozófia és Taoizmus · Többet látni »

Társadalmi norma

A társadalmi normák olyan magatartási szabályok, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják.

Új!!: Filozófia és Társadalmi norma · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Filozófia és Történelem · Többet látni »

Történelemfilozófia

A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.

Új!!: Filozófia és Történelemfilozófia · Többet látni »

Teodicea

A teodícea Isten igazolását jelenti; magyarázat a rossz jelenlétére a világban.

Új!!: Filozófia és Teodicea · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Filozófia és Teológia · Többet látni »

Terhességmegszakítás

Terhességmegszakítás, magzatűzés, szaknyelven küret vagy idegen eredetű kifejezéssel művi abortusz (latinul: Abortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján.

Új!!: Filozófia és Terhességmegszakítás · Többet látni »

Természet

A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.

Új!!: Filozófia és Természet · Többet látni »

Természetfilozófia

A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.

Új!!: Filozófia és Természetfilozófia · Többet látni »

Természetjog

A természetjog (latin ius naturale vagy lex naturalis) a jogfilozófia egyik irányzata.

Új!!: Filozófia és Természetjog · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Új!!: Filozófia és Thalész · Többet látni »

Theaitétosz (dialógus)

Platón A Theaitétosz (ógörögül: Θεαίτητος) Platón egyik időskori dialógusa.

Új!!: Filozófia és Theaitétosz (dialógus) · Többet látni »

Theodor Adorno

Theodor Wiesengrund Adorno (Frankfurt am Main, 1903. szeptember 11. – Visp (Wallis kanton, Svájc), 1969. augusztus 6.) német filozófus, zeneesztéta, a marxizmushoz közel álló frankfurti iskola képviselője.

Új!!: Filozófia és Theodor Adorno · Többet látni »

Thomas Hobbes

Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.

Új!!: Filozófia és Thomas Hobbes · Többet látni »

Titus Lucretius Carus

Titus Lucretius Carus, általánosan elterjedt nevén Lucretius (Pompei, Kr. e. 99 körül – Róma, Kr. e. 55) római költő és filozófus.

Új!!: Filozófia és Titus Lucretius Carus · Többet látni »

Tommaso Campanella

Tommaso Campanella (Stilo, Calabria, 1568. szeptember 5. – Párizs, 1639. május 31.) olasz filozófus, domonkos-rendi szerzetes.

Új!!: Filozófia és Tommaso Campanella · Többet látni »

Transzcendencia

A transzcendencia a létről való gondolkodás központi fogalma, egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom.

Új!!: Filozófia és Transzcendencia · Többet látni »

Tudás

A tudás a kontextustól függően egy sok értelemben használt szó, így nehéz definiálni.

Új!!: Filozófia és Tudás · Többet látni »

Tudományfilozófia

A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.

Új!!: Filozófia és Tudományfilozófia · Többet látni »

Upanisadok

Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.

Új!!: Filozófia és Upanisadok · Többet látni »

Vallásfilozófia

A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.

Új!!: Filozófia és Vallásfilozófia · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Új!!: Filozófia és Vatikán · Többet látni »

Védák

A Védák (szanszkrit: वेद.

Új!!: Filozófia és Védák · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Filozófia és Világegyetem · Többet látni »

Vlagyimir Iljics Lenin

Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.

Új!!: Filozófia és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Új!!: Filozófia és Voltaire · Többet látni »

Voluntarizmus

A voluntarizmus idealista, főképpen szubjektív idealista filozófiai, pszichológiai és politikai irányzat.

Új!!: Filozófia és Voluntarizmus · Többet látni »

Wilhelm Dilthey

Wilhelm Dilthey (Biebrich (Wiesbaden), 1833. november 19. – Seis am Schlern (Castelrotto), 1911. október 1.) német történész, pszichológus és szociológus, valamint idealista filozófus.

Új!!: Filozófia és Wilhelm Dilthey · Többet látni »

Willard van Orman Quine

Willard van Orman Quine (Akron, Ohio, 1908. június 25. – Boston, Massachusetts, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon.

Új!!: Filozófia és Willard van Orman Quine · Többet látni »

William James

William James (New York, New York, 1842. január 11. – Chocorua, New Hampshire, 1910. augusztus 26.) amerikai pszichológus, filozófus, az amerikai funkcionalista pszichológia alapító atyja.

Új!!: Filozófia és William James · Többet látni »

William Ockham

William of Ockham, magyarosan Ockhami Vilmos, olykor Occam, (1287 körül – 1347.Gál, Gedeon, 1982. William of Ockham Died Impenitent in April 1347. Franciscan Studies 42, pp. 90–95 április 9.) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes, a skolasztikus filozófia és teológia kiemelkedő személyisége.

Új!!: Filozófia és William Ockham · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.

Új!!: Filozófia és Zarathustra · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: Filozófia és Zoroasztrizmus · Többet látni »

Zsidó filozófia

A zsidó filozófia a filozófiai tanulmányok kapcsolatát írja le a zsidó vallási hagyományok tartalmaival.

Új!!: Filozófia és Zsidó filozófia · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Filozófia és 13. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Filozófia és 17. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Filozófia és 18. század · Többet látni »

1825

Nincs leírás.

Új!!: Filozófia és 1825 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Filozófia és 19. század · Többet látni »

1922

Nincs leírás.

Új!!: Filozófia és 1922 · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Filozófia és 1950-es évek · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Filozófia és 20. század · Többet látni »

50

Nincs leírás.

Új!!: Filozófia és 50 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező